Alapfogalmak


Szükségünk van-e a kémiára?

A kérdésekre az alábbi két idézettel egyértelmű választ adhatunk.

  „Nincs még egy olyan tudomány, amely annyira interdiszciplináris lenne, mint a kémia."


                                                                                                                        - Seaborg -


Biokémia, citokémia, élelmiszerkémia, fotokémia, geokémia,... környezeti kémia és még sorolhatnánk a kémia nélkülözhetetlenségére utaló tudományágakat.
 

„Még sohasem mutatták meg egyértelműbben a világnak, mi a kémia, és milyen összefüggésben van az élő természet fiziológiai folyamataival, mennyire összefügg az orvostudománnyal, a mezőgazdasággal, az iparral és a kereskedelemmel. Az a tény, hogy ezeket az összefüggéseket oly világossággal mutatta fel, hogy egy gyermek számára is érthetőek, önmagában is elegendő, hogy ezt a művet klasszikus értékűvé tegye.”

                                         Wöhler mondta (1859) Justus von Liebig „Kémiai leveleiről”

Mi a kémia?
 
 

Kémia. A kémia egyik korszerű meghatározása: a kémia az a tudomány, amely az atomok és molekulák elektronfelvételének, elektronleadásának, v. az atomok és molekulák közötti elektroneloszlásának az okaival és hatásával foglalkozik, valamint ezeknek az elektronoknak az atomokon és molekulákon belül: energiaszintjei közötti összefüggésekkel. A gyakorlathoz közelebb áll az American Chemical Society 1963-ban közreadott meghatározása (erre vonatkozólag 1. Chemistry and Chemists ~ a Definition of Terms, Washington, ACS, 1964): a kémia az a tudomány, amely a következőkkel foglalkozik: 1. szabad v. kötött állapotú kémiai elemekkel; 2. kémiai elemek és vegyületek reakcióival, átalakulásaival, átváltozásaival és kölcsönhatásaival; 3. a 2. pontban felsorolt folyamatok meghatározásával, irányításával és jóslásával, értelmezésével és kiértékelésével (közvetlen és közvetett módszerekkel), alkalmazásával és mechanizmusával; 4. a természet alapjelenségeivel és erőivel, valamint alkalmazásukkal a reakciók, extrakciók, kombinációk, eljárások, addíciók, szintézisek, bomlások, jellemzések és analízisek vonatkozásában.
Römpp: Vegyészeti Lexikon

A kémia, a természettudományok rendszerében a fizika és a biológia között helyezkedik el.
(2. táblázat).

 

2.táblázat. A kémia helye a tudományok rendszerében vizsgált anyag strukturális szerkezete és mozgástípusai alapján

  Diakép az előadásról

 

Mi az a környezeti kémia?
 
 

környezet, miliő: 1. az élő szervezete(ke)t körülvevő fizikai, kémiai és biológiai körülmények összessége. A fogalom könnyebb kezelhetősége érdekében a környezetet néhány nagy összefüggő részre szokták osztani. A Magyarországon használatos felosztás: talaj, víz, levegő, élővilág, táj és épített környezet. Az első öt a környezet természetes elemeit jelenti. A munkaeszközként létjogosultságot élvező felosztás öncélúvá válása miatt még a szakemberek is egymástól elkülönülőnek képzelik a környezet egyes elemeit és környezet helyett levegő környezetről, vízi környezetről beszélve különálló, néha egymásnak ellentmondó eszközökkel "védik" a levegőt, a vizet stb. - 2. azon személyek összessége, akik valakit körülvesznek, közelében vannak, akikkel valaki állandóan érintkezik, együtt él (családi környezet, paraszti környezet, munkahelyi környezet stb.) -3. biológiai környezet, perisztázisz: az élőlény v. társulás életfeltételeit megszabó külső tényezők, amik az élőlényre, társulásra hatnak (®biológiai környezet, ®emberi biológiai környezete,  ®környezetvédelem). - 4.az a tér, ter., amelyben az ember és kisebb közösségeinek élete zajlik, a jelenségek többsége közvetlenül áttekinthető és a kisebb közösség tagjai által a szükséges mértékig irányítható.
Környezetvédelmi Lexikon 

 

Környezeti kémia

A kémiának az az ága, amely környezetünk evolúciójának, az elemek körforgásának, a bioszféra, a hidroszféra, az atmoszféra és a pedoszféra folyamatainak a kémiájával foglalkozik (3. ábra.).

 

A környezetvédelem kémiai alapjai

Célja és feladata, hogy a környezetvédelmi problémák megértéséhez és megoldásához nyújtson kellő mennyiségű kémiai alapismeretet, az általános, a szervetlen, a szerves és a biokémia területén.
 

 

3. ábra. Környezetünk szerkezete, a környezeti kémia tárgya

Forrás: Dózsa László: Környezeti kémia (KLTE Jegyzet)