M A G A Z I N

A Vörös Postakocsi Díja - Csobó Péternek zenetörténeti tanulmányáért (2008)
BÓDI KATA

A Vörös Postakocsi egyik nívódíját a folyóirat szerkesztosége Csobó Péternek ítélte oda az Il castrato: A testcsonkítás gender-alapú, zenetörténeti és médiaelméleti aspektusairól címu tanulmányáért, amely a 2008/tavaszi számban jelent meg.
Csobó Péter 1969-ben született, a Debreceni Egyetemen szerzett filozófia-történelem szakos diplomát. 2006-ban védi meg PhD-disszertációját, a filozófiatudományok doktora, a Nyíregyházi Foiskola docense a Gazdasági és Társadalomtudományi Foiskolai Kar Filozófia Tanszékén.
Díjazott tanulmányának témája az európai modernitás korai szakaszának egy különös zenetörténeti fejezete, a kasztrált figurája, amely nyilván már önmagában is izgalmas témának mutatkozik. Ám gondolatmenetének nagyszerusége mindenekelott abban rejlik, hogy a 17–18. századi operák ünnepelt énekeseinek muvileg átformált, hiányos testére fókuszálva rendkívül érzékletesen mutatja be a nyugati episztémének a Michel Foucault által klasszikusnak nevezett korban, vagyis a 17. század közepe táján bekövetkezo elso nagy megszakítottságát, amely a modernitás szubjektumának kialakulásához vezetett. A kasztrált test szimbolikus leleplezése és feltárása az emberi test értelmezésének történetében ez ido tájt bekövetkezo alapveto változásra mutat rá, nevezetesen arra, hogy az antikvitás által hagyományozott galénoszi izomorf anatómia szerint még strukturálisan azonosnak tekintett testek ekkorra már a különbségek diskurzusában teremtodnek újra, radikálisan eltávolítva egymástól a férfi és a noi testet. A sex és a gender, vagyis a biológiai és a társadalmi nem fogalmainak újraértelmezésében a kasztrált énekes különleges helyet foglal el, hiányosságában paradox módon megtestesítve a felvilágosodás embereszményét. A csodált szerelmes host, aki gyermeknemzés szempontjából hasznavehetetlen, éppen ezért ideális szereto, csonkolt nemi szerve miatt a nemtelen vagy a harmadik nemet reprezentáló figurát, aki a tökéletes lényekként tételezett szirének és az angyalok énekének képes hangot adni. Végezetül pedig benne testesül meg az önmaga kísérleti tárgyává vált ember, aki létét a természettel szemben saját magának köszönheti, az embergép mítoszának megvalósulásaként, hiszen átformált teste, amely így egyszerre vált jelölové, jelöltté és jelentéssé, totálisan az éneklés szolgálatába állt.
Michel Foucault A szexualitás története: A tudás akarása címu munkájában a gyónás aktusában, vagyis a vallomásban rögzíti a szexualitáshoz való viszony megváltozását, amely a szexualitást a diszkurzus állandó tárgyává teszi, ugyanakkor végzetesen összekapcsolja a bunösség kategóriájával, aminek a hatása a mai napig megmutatkozik a saját nemiségünkhöz kapcsolódó szemérmességünkben/álszemérmességünkben. Csobó Péter tanulmánya arra figyelmeztet, hogy az ének, az opera, illetve a zene mint diszkurzus szintén olyan területei (többek között) a modernitás kezdeteit tárgyazó kutatásoknak, amelyek megkerülhetetlen eredményeket hozhatnak az ember önértelmezésének történetében.