felso
ALAPÍTOTTA
A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA,
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA,
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÖNKORMÁNYZATA
   
kocsi
   
also
     
felso
also
     
felso
kocsiH Í R E K
● A Magyar Kultúra Napja Szatmárcsekén
A Kölcsey Társaság díját idén Szabó Dénes Kossuth-díjas karvezető kapta.

A Várad és A Vörös Postakocsi
A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Költők Határok Nélkül c. programján a Várad folyóirat és lapunk szerkesztői mutatkoztak be.

Elek Tiboré a 2008-as Ratkó-díj
Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka folyóirat főszerkesztője vehette át az idei Ratkó József-díjat. Szerkesztőségünk ezúton gratulál neki!

Mogyorósi László NKA-ösztöndíjas!
A Nagykállóban élő költő, lapunk munkatársa, a SZIRT tagja egyike annak a tíz alkotónak, akik 2008. nyarán a Nemzeti Kulturális Alap szépirodalmi ösztöndíjában részesülnek egy éven át. Ezúton gratulálunk!

kocsiS Z E R K.

Beköszöntő

kocsiM A G A Z I N
A Vörös Postakocsi folyóirat Díjáról (Antal Balázs)
A Vörös Postakocsi folyóirat Díja 2008 - Darvasi Ferenc méltatása (Gerliczki András)
A Vörös Postakocsi folyóirat Díja 2008 - Csobó Péter méltatása (Bódi Kata)

A Vörös Postakocsi folyóirat Díja 2008. - Garai Péter méltatása (Onder Csaba)
Weöres-versre készült gyermekkarok jegyzéke (Ács Ildikó)
Átutazók - érzések és impressziók egy kiállítás alkalmából (Debreczeni Edit)
Egy új írói műhely megalakulása elé (Antal Balázs)
Első hallásra (Onder Csaba)
Gondolatok a SZIRT-ről (Antal Anikó Zsuzsanna)
Ágacska - Gyermekké tettél (Birtók Lili)  
Élménybeszámolók a Temesvári Pelbárt Tudományos Diákkör X. vándorszemináriumáról (Cziczer Viola - Mitró Anikó)

 

 

nyh

Nyíregyházi Főiskola

 

 

kocsiA   V O N A L   A L A T T

Tirpákiai pszicho
Lapalapítás előtt
ANTAL BALÁZS

Fél nappal lapalapítás előtt az ember asztalhoz ül, rendel egy deci vodkát, errefelé persze szigorúan két felespohárban hozzák, és koccint magával, egészségedre, szerkesztő úr, sőt, Szerkesztő Úr. A harmadik pohár után a viszony már bensőséges, Szerkesztőkém!, szól magához, fél lábbal már a lapban, mondja magának, mert a viccek akaratlanul is feltolulnak, s öt pohár után egészen jópofának tűnnek a bármilyen erőltetettek is. Álmában másnak is rendel egy picit. Fölötte csillagos az ég, ahogy nekivág az áprilisi éjszakának. Mert akkor még tavasz van. Megy, megy és arra gondol, hogy micsoda lapot fog csinálni ő itt, ezeknek. Ettől és attól kér majd írásokat. Nem alkuszik, nem köt kompromisszumokat, de legfőképpen, hogy mindenkinek megmutatja majd. Bár az az igazság, hogy annyi pohár után már lehetetlen gondolni bármire is, s végképp lehetetlen később visszaidézni azt. De bizonyosan így volt, mert néhány láthatatlan dolog az életben nem lehetett másképp. Másnap már telefonál, és estére nemcsak néhány ígérettel lesz gazdagabb - és némelyiknek még akkor is örül, ha tudja biztosan, beváltatlan marad -, hanem, baráti, szintén szerkesztőtől, ahogy mondja, igazitól, fejfájdító megjegyzésekkel is, hogy hát már ti is, lap lesz nálatok is. Amiben, jól tudja, benne van  sok keserű pályázati tapasztalat. És ez rosszat jelent.

Lapalapítás előtt fél nappal a telefonok mennek, az ígéretek érkeznek. Szerkesztőkém elszámol lelkiismeretével, kit is nem hívott a barátok közül évek óta, akikre most hirtelen, ahogy szokott, kéréssel ront. Szerkesztőkém nagyon szeretné, hogy azok, akikkel Tirpákiában sok évvel ezelőtt együtt volt, nos, hogy azok a sokszor szem elől vesztett barátok kerüljenek elő és írjanak. Hogy tirpákiaiak írjanak a tirpákiai lapba. Meg persze mások is. Mindenki szerint jó hír nagyon, hogy itt is lesz egy lap már. Végre. Mert itt még nem volt. A barátok persze, jön rá megint, attól barátok, hogy nem orrolnak meg rá a hosszú eltűnés utáni hirtelen kérésért. Hanem örülnek hogy jelentkezett. És persze írnak.  Fél nappal lapalapítás előtt elkönyveli, hogy izgalmas lesz ez tényleg. Sok és sokféle írás, sokfelől.

Aztán lapalapítás előtt fél nappal kezdenek érkezni a kéziratok. Budapestről, Miskolcról és Amerikából is érkezik. Csak éppen Tirpákiából nem. Ami különös fejfájást jelent, mert hát hogyan csináljon lapot az ember Tirpákiában, ha egyszer nem írna bele senki ottani. Szerkesztőkém jó délpalóc barkó, noha valami sejtelme van a tirpák lélekről, azért mindent nem tud ő se. Azt hiszi, néhány fenékberúgás és meglódulnak a kezek. De néhánynál ehhez végül jóval több kell. Hónapok telnek várakozással, közben meg kell győzni egész Tirpákiát, nem biztos, hogy akkora lebőgés lesz ez. És közben fogy, fogy a türelem.

Fél nappal lapalapítás előtt még mindig szikráznak az új meg új ötletek, hogy szinte már erőszakkal kell abbahagyni. Hogy írjunk erről és arról, legyen ilyen meg olyan rovat benne. És közben beüt a nyár, és eltűnik mindenki de mindenki tényleg, ahogy kell. Tavasszal a nyarat várja szerkesztőkém, nyáron meg az őszt, hogy végre tényleg nekikezdhessenek. Sóvár irigység ül ki az arcára, mikor a szomszédos megyéből megküldik lapjuk első számát. Nemcsak, hogy szép, de kicsivel később kezdtek hozzá, s jóval hamarabb kész lettek. Maradtál volna Barkóföldön, mondja magának szerkesztőkém, lapod már lenne, igaz, szerkesztő nem lennél.

Lapalapítás előtt fél nappal azonban tényleg eljön az ősz, és megint felgyorsul minden. Váratlanul megérkezik a borító. Váratlanul megérkezik a belívek grafikai terve. Váratlanul sok szöveg és kép van készen. És akkor elkezdődik az utolsó begyűjtés, a lélegzetvétel a nagy nekiveselkedés előtt. Még mindig van, aki hiányzik. És most már gondolkodni kell, hogy akarják-e a tirpákiaiak, hogy legyen egy kulturális lapjuk? A tirpákiaiak nem akarják. Nem, akarják. Akarják, csak nem akarnak írni. Így alakul a kép. De végül összeáll: akarják és írnak is bele. És ez így van rendjén.

Fél nappal lapalapítás előtt az ember honlapot készít, recenziót ír. Ki se látszik az első tárcából, hogy valami a vonal alatt is legyen. Seblobbal ír és szerkeszt, hogy ha már nem is zúgva-bőgve, de valahogy törjék át a gátat, amely lassanként önmaguk gátjává vált csupán. De ez is épp elég. Először áttörni önmagunkon. És aztán egész Tirpákián.

2007. október 6.

 

 

 

 

 

 

 

 

kocsiF R I S S

A Vörös Postakocsi 2007. tél
2008./Tél
Nyíregháza új belvárosa
a debreceni építész
A nyíregyházi fiatalok szubjektív jóléte
Krúdy-omázs
kritikák
Egy flekken a Stella Roseban

kocsiREZEDA KÁZMÉR
A rövidnyelvűek utcája
kocsiÚ T I R Á N Y
A versenyképes város (Diczkó József)
Tudáscentrum a határon (Máthé Endre)
A jövő városa (Palicz György - Vinnai Győző)
kocsiF O G A D Ó
Van egyszer egy színház... (Margócsy Klára beszélgetése Tasnádi Csaba direktorral)
Látszat vagy valóság? (Huber Beáta)
Fotel és fügefalevél (Onder Csaba)
kocsiF O R S P O N T
Mnémoszüné és a Tér (Harmath Artemisz)
Szecessziós családi házak Nyíregyházán (Fekete Anikó - Martinovszky Zsuzsa)
"Ami görbe, az régi" Margócsy Józseffel beszélget Onder Csaba és Pethő József
Campus a fák között (Garai Péter)
kocsiÚ T I  F Ü Z E T E K
Darvasi Ferenc: Tirpákiáda
Gerhard Falkner versei (Térey János fordításai)
Nagy Zsuka versei
Ókenézi György István versei
Grecsó Krisztián: Ördöglugas (regényrészlet)
Debreczeni Edit versei
Vass Tibor: +Párizs
Horváth Orsolya: Másért nem
Darvasi László: Virágzabálók (regényrészlet)
kocsiA BAKON LESŐ
Krúdy Gyula összegyűjtött műveiről (Antali Edit Szilvia)
Az emlékművé válás tétje (Hajnóczy Péter összegyűjött művei) (Kári Viktória)
Ványa bácsi és társai Nyíregyházán (Karádi Zsolt:"Ványa bácsi én vagyok". c. kötetéről) (Pethő József)
Nagyon nyárligeti elbeszélések (Csabai László: A hiéna reggelije) (Antal Balázs)
Elektroralitásrul (Bevezetés a nyíregyházi blogirodalomba) (Drótos Richárd)
kocsiNYÍREGYHÁZA+
A nyíregyházi borvidék (Mester Béla)
Tokaj festője. Portrévázlat Tenkács Tiborról (János István)
kocsiEGY  F L E K K E N
1 One Diner (Hasas Pasas)
felso
kocsiS Z E R Z Ő

Antal Balázs
(1977, Ózd)
Nyírszőlősön él.
A Vörös Postakocsi szerkesztője.
Kötete:
Öreg (Budapest, 2003)

Írásai az oldalon:
A Vörös Postakocsi folyóirat Díjáról
Tirpákiai pszicho - Lapalapítás előtt
Egy új írói műhely megalakulása elé
Tirpákiai pszicho - Ballada a szerkesztőről
Tirpákiai pszicho - Tirpákia tirpákia!

Írásai a lapban:
Nagyon nyárligeti elbeszélések (2007. tél)
"Helyzetjelentés Keletről" (2008. tavasz)


kocsiA  R O V A T B A N   M É G
Tirpákiai pszicho - Lapalapítás előtt (Antal Balázs)
Tirpákiai pszicho - Ballada a szerkesztőről (Antal Balázs)
Tirpákiai pszicho - Tirpákia tirpákia (Antal Balázs)
also
   
also
     
felso

copyrigth A vörös postakocsi szerkesztői és a szerzők, 2007-2008
kiadja a Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzata

Főszerkesztő Onder Csaba
szerkesztőség: Antal Balázs, Bódi Kata, Gerliczki András, János István, Kukla Krisztián, Tulipán Klaudia, Szopos András, honlap Antal Balázs
szerkesztőség: Nyíregyházi Főiskola, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b., B/236
avorospostakocsi@yahoo.com

also