A három testőr

A "három testőr"
Tarpa öröksége
GYÖRGY SÁNDOR

A szilva eredetére vonatkozóan több elmélet is ismeretes, teljes bizonyossággal azonban egyiket sem fogadhatjuk el (Rybin, 1936). Annyi bizonyos, hogy „keleti eredetû” (szíriai), ennél pontosabbat azonban botanikusaink nem tudnak mondani. Legkorábbi belföldi leletünk a bronz-vaskorból származik.

Hazai nemesítése világhírû lett. Több ôsi magyar szilvafaj ismeretes,mint a besztercei szilva, a boldogasszony szilvája, a duránci, a nyári aszaló, a nemtudom (amely a penyigei egy változata), a sár(ga) és a vörös szilva (Brózik, 1960).

A Felsô-Tisza és a Szamos vidékének öntéstalaján, a Kárpátok peremvidékének kedvezô éghajlati viszonyai között, a különleges mikroklíma hatására egyedi ízvilágú szilva terem. Már több évszázaddal ezelôtt nagy kiterjedésû gyümölcsösök jellemezték ezt a Tisza, Szamos, Túr, Kraszna folyók által szabdalt, egyébként festôi szépségû, máig érintetlen vidéket. Az itt élôk nem csak pálinkát, hanem aszalványokat és lekvárokat is készítettek.

Az Útirány rovatot a Tarpa Manufaktúra Kft. támogatta

A magyar pálinka folklórja és névkincse
BALÁZS GÉZA

A pálinkások a borosok után kullognak, de ebben nincs semmi rendkívüli. A magyar nép inkább boros, mint pálinkás. Ha viszont mégis pálinkáról, pálinkakultúráról
van szó, akkor csakis úgy érdemes róla beszélni, mint minôségrôl, mint hungarikumról: hagyományos fajtákról, táji („eredetvédett”) gyümölcspálinkákról, jóféle népi gyógypálinkákról, étvágygerjesztôkrôl, hangulatfokozókról. A magyar nép köszönésbe is foglalta a pálinkát: „Pálinkás jó reggelt!” Van, aki meg is válaszolja a köszönést: „Nem pálinkás jó reggel, hanem boros jó nap van!” Vagyis, a hasadra süt a nap! Népünk egyértelmûen vallja, hogy a pálinka adja az erôt, de azt is mondják: „egy liter sem használ jobban, mint egy pohár”. Vagyis a lényeg: a mértékletesség. A magyar pálinkakultúrában elkezdôdött valami. A hagyományos pálinkák történeti, néprajzi fölfedezése, a táji pálinkák föléledése, a terminológia nyelvi kutatása, pálinkás tudományos „szimpóziumok” (a szó eredeti, görög jelentése: ivás, lakoma, mai jelentése: szûkebb körû tudományos tanácskozás!), pálinkakönyvek, gazdasági szervezôdések, pálinkafesztiválok, pálinkaversenyek, pálinkanap, pálinkabemutatók, fôzdelátogatás, pálinka lovagrend, egyletek, pálinkaturizmus, pálinkás „butikák” (boltok) hálózata. A lehangoló „cserkótól”, „végyétôl”, „vegyigyümitôl” eljutottunk a hagyományok fölfedezéséhez, a táji pálinkák föléledéséhez, az újra sokszínû és sokízû pálinkakultúrához; a kulturált pálinkakóstoláshoz és — fogyasztáshoz. Haladjunk tovább ezen az úton! És ne feledjük: „elsô pohár a barátságé, a második a vidámságé, a harmadik a gyalázaté”!

a Karnagyokhoz

Il castrato
A testcsonkítás gender-alapú, zenetörténeti és médiaelméleti aspektusairól
CSOBÓ PÉTER GYÖRGY

Georg Christoph Lichtenberg ezt jegyzi fel 1775-ben: „Figyelemre méltó, hogy a legfontosabb dolgokat a világon mindig is ’csövecskék’ segítségével hozták létre — úgymint tollal, puskával és fallosszal.”(Lichtenberg 1939, 152). Ez a Lichtenbergre oly jellemzô, dehonesztálómegjegyzés több, egymással összekapcsolódó értelemben mozgósítja az irónia eszközét. Egyrészt az emberi teljesítmények nagyságát nevetségesen, vagy éppen szégyenletesen kicsiny dolgokmeglétéhez köti, azokhoz a „dolgokhoz”, amelyek éppen a hatalom legpregnánsabb eszközei. Az aforizmában rejlô irónia másrészt a „nemzés” eszméjén keresztül a szexualitás szerepére vonatkozóan is értelmet nyer, ami a felsorolt elemek utolsó „tagja” kapcsán a kicsinyítô képzô hatására lép mûködésbe. Ám épp itt, átdereng ezen a szentencián a nemi identitás és a nagy teljesítmény, a kulturális jelentôség viszonyára vonatkozó legradikálisabb kérdés is, ami nem kevésbé irritálja az európai ember önmagáról alkotott képét: vajon a „csövecskék” hiányában is születhet jelentôs teljesítmény? Azon túl, hogy ez utóbbi kérdés vonatkozásba hozható olyan fontos és jól ismert problémakörökkel, mint a szóbeliség szerepe az írásbeliséggel szemben, vagy bizonyos politikai teljesítmények elsôbbsége a fegyverek politikájával szemben, és hasonlók, van egy szószerinti, mégis kevésbé magától értetôdô értelme is. Az irónia itt arra a feltevésre irányul, amely a biológiai termékenység szervét a szellemi alkotóképesség szimbólumának, sôt feltételének tekinti. A szerv mint jelölô itt a testi hiánytalanság és a szellemi kiválóság elválaszthatatlanságára utal. De vajon mindig magától értetôdô volt nemzô- és alkotóképesség összefonódásának a feltételét a szervi jelölôhöz kötni? A szerv hiánya, vagy sérülése szükségszerûen a szellem hallgatásához, a tôle való megfosztás a szellem elhallgattatásához vezet? Az alábbiakban e hiányról és megfosztásról lesz szó.

A közös éneklés varázsa
SZABÓ DÉNES karnaggyal MARIK SÁNDOR beszélget

Amikor beléptem a Kodály Zoltán Zenei Általános Iskola aulájába és körülnéztem, kis híján elállt a lélegzetem. Húsznál több nagyméretû tabló, mellettük-alattuk serlegek, oklevelek, érmek. Valamennyi európai, vagy éppen világsiker dokumentuma, az iskolábanmûködô énekkarok trófeái. Egyenként tudtamszintemindegyikrôl, de így együtt…káprázatos.Minden tablón közös fotó és névsor a gyôztesekrôl 1987-tôl 2007-ig. Egyetlen név, amelyik mindegyiken szerepel: Szabó Dénes karnagy. Kossuth- díjas, a város díszpolgára. Itt kezdte pályáját, itt aratta elsô sikereit, itt alakított meg több, késôbb világhírûvé vált énekkart. Szabó Dénes és Nyíregyháza város neve már elválaszthatatlan. „Fôhadiszállásán” ültünk le beszélgetni. Nem egy reprezentatív irodában, hanem a zenei szertárban. Itt érzi jól magát.

"Értő közönséget sikerült kialakítani"
ERDŐS JENŐvel OLAJOS GÁBOR beszélget

Ki ne ismerné Erdôs Jenôt, a népmûvelô pedagógust, karnagyot, a hangversenyélet tapasztalt és nélkülözhetetlen szervezôjét? Nyíregyházán csak nagyon kevés emberrôl mondható el, hogy hét évtizede aktív résztvevôje Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és városunk zenei életének. Ha valaki, akkor ô bizonyosan sokat tud ennek a vidéknek a komolyzenei kultúrájáról, kulturáltságáról! Ebben a témában íródott könyve tavaly, a Kodály-emlékévhez kapcsolódóan jelent meg (Nyíregyháza komolyzeneiélete. 2007. Nyíregyháza). Írása az elmúlt évtizedek, és napjaink helyi zenekultúrájánakállapotát — eseményeit, eredményeit, szereplôit — summázza, de az olvasó azt érzi, mintha a Mesternek szóló számadás szándékával is tenné mindezt.

Cyberológiák

Behálózott szövegek
Értelemkeresés a virtuális textusok világában
NAGY BALÁZS

Online regény, interaktív vers, sms-költészet, virtuális szeminárium, versgenerátor, blog, hipertext, digitális klasszika, elektronikus könyvtár. Beszélünkmi internetül? Ismerjük ezeket a fogalmakat, melyek az informatikai fejlôdéssel együtt járó változások eredményei és az irodalomban ismérföldkônek számítanak? Nemhagyhatjuk figyelmen kívül, hogy olyan a digitális technikákon alapuló új közlésmódok és mûfajok jönnek létre, melyek az irodalom fô tényezôire is hatást gyakorolnak. Befolyásolják az alkotás folyamatát, a befogadó viszonyulását, s magát a középpontban álló irodalmi mûvet is, s ezáltal évszázados, évezredes hagyományok alakulnak át. Kialakulóban van egy új tudomány, a bölcsészeti informatika, mellyel kapcsolatban nem túlzunk, ha az interdiszciplinaritás fogalmát használjuk, hiszen az említett tendenciáknak filológiai, nyelvészeti, pedagógiai és szociológiai vonatkozásai is vannak, s az említett sor még így sem mondható teljesnek.

A cyber az nyer
gondolatok a cybertér irodalmáról
KAKUKK SÁNDOR

Mi vezethetett ahhoz, hogy a tûz mellôl eljutottunk a cyberspacebe? Többek között a gondolkodás fejlôdése. Azon gondolkodásé, mely mai ismereteink szerint egyike volt ama tényezôknek, melyek kiemeltek bennünket az állatvilágból. Ebben a fejlôdésben azonban vannak kiemelkedôen fontos, forradalmi jelentôségû változások. Ezek közül „az elsô több százezer évvel ezelôtt ment végbe, amikor a hominidák evolúciója során megjelent a nyelv, és fajunk tagjai […] hajlandóságot éreztek arra, hogy igazságértékkel rendelkezô állítások segítségével érintkezzenek egymással. […] A második kognitív forradalom az írás beköszöntése volt, néhány tízezer évvel ezelôtt. […] A harmadik forradalom a mi évezredünkben történt: a nyomtatott sajtó és a hordozható írógép feltalálásával.” (Hernád, 294-295) A negyedik pedig a szemünk elôtt megy végbe. Ez a számítástechnika és a kommunikációs eszközök által megteremtett cybergalaxis születése és robbanásszerû tágulása, melynek révén jelentôsen átalakul az emberi kommunikáció és az életvitel. Ezen kognitív forradalmak mindegyikének idôpontja egybeesik az információátvitel egy-egy új módjának megjelenésével, ezért nevezhetjük ezt információs forradalomnak. Verberics János a fentebb vázolt átalakulási folyamatot öt szakaszra bontja. A beszéd forradalmára, az írás forradalmára, a nyomtatás forradalmára, a távközlés forradalmára és a számítógép valamint az internet forradalmára.

Részleges (és felületes) helyzetjelentés a honi litblog frontról
DRÓTOS RICHÁRD

Duncan Fallowell angol író nyomai után kutatva jutottam el elôször egy igazi angolszász litblogra (http://timescolumns.typepad.com/stothard/), Peter Stothandéra, aki egyébként a Times Literary Supplement (a Times irodalmi mellékletének) fôszerkesztôje. Ha már ott voltam, gondoltam nem árt körülnézni. Hamar kiderült, hogy az ötvenhét éves Stothand meglehetôsen nagy népszerûségnek örvendô, befolyásos blogger, akinek adnak a szavára az olvasók. Oldalát naponta huszonöt-harmincezerszer töltik le; nemegyszer az ô kritikája alapján dôl el, hogy lesz-e az adott könyvbôl bestseller, vagy csupán az alsó polcon megtûrt kiegészítô áru marad a könyvesboltokban.

A városszövet rejtelmei I.
Jósavárosi séta
GARAI PÉTER

Vannak, akik csak hírbôl ismerik, mások a mindennapjaikat élik itt. Sokan elmarasztalóan vélekednek róla, s vannak, akik csak pár pillanatig érzékelik létét, amíg a város másik része felé száguldanak. Megoszlanak róla a vélemények, de lakóinak egy része mégis küzd azért, hogy élhetôbbé tegye. A közelmúltban többször is e városrészre irányult a helyi, sôt az országos figyelem is.

OLÁH ANDRÁS versei
forgácsok
kétszer álmodott élet
utolsó próba
amiről hallgatni kell

GÁBOR ZOLTÁN ILLÉS
Zűrpárlat

— Mondják bizony, hogy a tor víg búcsú kell legyen: könnyet csakmagunkért ejtsünk — kik maradunk Szerencseasszonyunk kebléhez emelô vagy méhbe taszító karjai között —,mert a boldog teljességbe ember nemléphet, hacsak nemistenné koronázó halál vezeti.
S hogy poharam elsôként emelhetem szólásra, nehéz lélekkel vett megtiszteltetés, hiszmost ki búcsút intett,minden napon búcsúzott: legkedvesebb és leggyûlöltebb barátunk, tükörtartónk, s olykor seggtörlônk, Bogár Horatio tarpai pálinkamágus, s egyben a nyelvújulás egyéni merülôbajnoka.
Isten áldása, angyalok szárnysuhogása és legszebb emlékezésünk kísérje ôt útján!
Amen.

MOGYORÓSI LÁSZLÓ verse
Keserű pohár

BALOGH PÉTER
Két üveg

— Van szilva, fater?
Az öreg szemében villant valami — hajnali ég jeges kékje, fagyos szél derûje —, de azt a pillantást elrejtette fia elôl, s amikor egyenesen ránézett, már a szokásos vasárnapi látogatás keretében voltak: ültek egymással szemben, a fiú: meglett, negyvenes férfiember, vastag, vörös arccal, kicsit szuszogva, kicsit izzadva, asztalra csapott kezeivelmatatva a semmit, s az öreg: vénülô, kiszáradó fa, a keze mint a föld fölé keveredett gyökér, ülô mozdulata: egy, látszik rajta, ha leül, nem áll föl egyhamar (minek kapkodni), arca: lombkorona, igaz, ritkás: szája nemigen mozdul, se mosolyra, se biggyedésre, és oly mozdulatlan a szeme, mint a fának a lelke: látszik ugyan rajta a szél vagy az esô, de leginkább az: megkapaszkodtam itt, belenôttem az idôbe, s tudom, csak fölfelé juthatok.

NYILAS ATILLA verse
Fantommásnaposság

DARVASI FERENC
Lodövi

Jó ember volt a Pityu, nem panaszkodott rá senki, csendben, rendben elvégzett az mindent, ötkor kelt, de nem ám az órára, hanem a természettel, kipattant az ágyból, mint akinek sürgôs dolga akadt, és hát valóban sürgôs dolga volt, mert megetetni a malacokat, plusz még az egész tyúkudvar, ez az ô dolga, az asszony bent, az ember kint, ettôl élet az élet, egész hétvégéket el tudott tölteni a kertben, nem szólt egy árva szót sem, legfeljebb a dinnyéhez vagy a krumplibogárhoz, a feleségét is csak egyszer szidta meg, húsleves volt, ünnepi ebéd, de minek hívsz be, ha még forró, vedd tudomásul, egy jó háziasszony csak akkor szól, ha már az asztalhoz lehet ülni, azzal fuccs a születésnapimegemlékezésnek, a negyvenediket töltötte be épp a felesége, ô meg kiment, elmotozott még egy keveset a ribizlibokroknál, szerette a ribizlit, s annál is jobban a ribizlipálinkát, a pirosribizlit, ötkor kelt, kipattant az ágyból, öltözés, etetés, itatás,majd fel a kerékpárra, aminek mindenki a csodájára járt egy idôben, hisz’ három elhasznált, tropára ment kempingbôl szerelte össze, mint a szivárvány, kék csomagtartó, világoszöld váz, az ülése meg citromsárga, jó hogy citromsárga, hát egy nôi biciklirôl, a Dili Gabiéról szereztem, vágta rá, ha kérdezték a gyerekek, miért, ja, sárga, mert a sárgaházba való, helyeseltek a korán kelôk a Teri Kocsmában, ahová Pityu munka elôtt mindig betért, istenem, egy pirosribizlit, sóhajtotta Terikének, mert az a feles, az kellett, hogy el tudjon indulni a nap, nem iszom én kávét, jobb a pálinka, Dili Gabi meg jobban tenné, ha maga menne be a bolondok házába.

SOMOGYI ZOLTÁN
12

Izoláció, szegregáció, diszkvalifikáció, degeneráció, deviáció, konfirmáció, deprimáció. Blátnyák szerint minden dolog fô, vagy legfôbb elméleti és gyakorlati érdekessége önnön definiálásának képtelenségében áll. Blátnyák ezt a gondolatot Dember Páltól kölcsönözte, vagy lopta, ám Blátnyák továbbment, s kiegészítette a tézist azzal, hogy az érdekességmértéke egyenesen arányos a képtelenség fokával. Blátnyáknak volt egy jó barátja, Bangulyi. Bangulyi dzsepettista volt, Pista nevû, óramûszerkezetek által mûködtetett bábukat gyártott. Egyszer láttam, ahogy kirakta az egyik ilyen Pistát a belvárosban. Egy taxi lassított a járda mellett, de nem állt meg, az ajtó kivágódott, Bangulyi kihajította a Pistáját, és már gyorsított is a taxi.

13

Kegyetlen nyár derekán maradhatunk halottat játszani. Száraz sütemény íze fizette ki lassan fölemelkedve kávé után a lélegzetét.Mostanában a falióra újból a tengeri szél, kövérmelle egyenetlenül rázkódik, és idônként egy-egy pillantást vet a négy fehér konfettire. Az országúton egyre gyorsabban hunynak ki a cinkosok a fák alá, ujjaik átfogják a félkézzel a falnak támaszkodó ösvény csuklóját. Mellkasán alvadt vérfoltok szempillája megrebbent, cigarettájának végét a tölgyfák újból növekvô gyanakvással csapták bele az arcukba bugyborékoló víz váratlanul felbukkanó üveglapjába. Mozdulatlanul pihen a tücsökciripelés a villámután, déltájban, a lassan barnuló páfrányok lépcsôfeljáró fokain.

KÜRTI LÁSZLÓ versei
Hajnal jön
Minden pazarlás jó

k.kabai lóránt versei
tanultam gyűlölni
szobrozás

KISS LÁSZLÓ
Halálhír

Ünnep közeledtével a folyóparti erdôben is megélénkül az élet, a nyugtalanító barcogásból arra következtetek: pornófilmet forgatnak szarvaséknál. A feltüzelt hím leszegi fejét, és úgy, neki a másikának. Söröskorsók csattannak össze a parti kocsmában, széldzsekim zsebében csireg-csörög a gyufás skatulya.
Horgászdobozom tetejére hidegen süt le az ôszi nap sugára. A szemközti bokrokat, száraz süllôtartásokat mintha maga Paál László festette volna: a kanyargós erdei utakon a szél bandukol, nyomában a képzelet.

NYÍRFALVI KÁROLY versei
Alvóügynök
[hirtelen hagyott itt]

ÁCS ZOLTÁN versei
A lámpagyújtás elmarad
Fejem fölött viharlámpa leng
Erdőn, éjjel, tenger
Szemcsék

Kádár alatt jobb volt? Egy kötet a létezô szocializmus mindennapjairól
Valuch Tibor: Hétköznapi élet Kádár János korában
KATONA CSABA

Az idegen csodálatos élete
N. Kovács Tímea: Helyek, kultúrák, szövegek: a kulturális idegenség reprezentációjáról
MARCSEK GYÖRGY

Van emlék a halál után?
Gabriel Garcia Marquez Száz év magány címû mûve a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház 2007/2008-as évadában, Telihay Péter rendezésében
BARNA ZSUZSA - NEDERMANN KATALIN

Improvizáció: a vélelmezetlen kutatása — A beszéd, ha elvéti önnön tárgyát —
(Oborni-Fuchs: Improvizáció: A véletlen / ismeretlen kutatása — MU Színház, Budapest, 2007. december 21.)
PAPP RÉKA KINGA

„A szorongást futja itt ki magából az ember”
Egészrész. Fiatal költôk antológiája.
ANTAL ATTILA

„Helyzetjelentés Keletrôl”
Oláh András: Gyalogáldozat.
ANTAL BALÁZS

Boldog, szomorú kötet
Kürti László: Alkalmi otthonok
NAGY ZSUKA

Repülni jó!
Dunajcsik Mátyás: Repülési kézikönyv
CZOMBA MAGDOLNA

GÖŐZ LAJOS
A török cukrász

„Úgy látszik, a természet olyan tehetségeket és ügyességeket rejtett el szellemünk mélyén, amiket nem ismerünk.
Csak a szenvedélyeknek és a történelemnek van joga, hogy ezeket napfényre hozzák.”
(La Rochefoucauld)

Jó régen történt, az Alföldön dolgoztunk, tél volt, több mint egy méteres hó. Olaj- és földgázkutatás, rengeteg autó, száz lóerôs lánctalpasok, fúrókocsik, robbantókocsik, mûszerkocsik szántották a havat, a fekete nyomvonalak furcsa, éles barázdái, érdekes rajzolatai mintha Gross Arnold misztikus grafikáit idézte volna. Ezeket a sáros, fekete vonalakatmég egy nemmessze feltörô, 80ºC-os termálvíz elfolyó vize is tarkította, szeszélyes kacskaringózással, hosszú kilométereken át meghagyva a nyomvonalát a hófehér, tiszta, szûz hóban. A koromfekete alföldi sár bukkant elô a hó alól.

A Nyíri Fészek
HASAS PASAS

Minden történet kezdôdik valahogy. Az enyém úgy, hogy elveszett a spékelôtûm. Egy nyíregyházi  ilyenkor elmegy a Pacsirta utcai bográcsoshoz, ahol a rézüsttôl a Salgó tûzhelyig, a hurkatöltô-feltéttôl a hentesbárdig minden kapható. Spékelôtû is, igaz, csak a hosszabb, nehezebben tisztítható, olasz változat. Ha már itt vagyok, – munkál bennem a kisördög – kérek valami lehetetlent: élezett peremû karalábévájót. Van. (Végy zsenge karalábét, a frissen vásárolt szerszámmal vágj belôle golyócskákat, a maradékot aprítsd össze, az egészet futtasd meg vajon, enyhe staubolás után ereszd fel csontlével, sózzad, borsozzad, fôzzed tovább. Krémlevessé is pempôsítheted, némi tejszínnel gazdagíthatod.) Elégedetten indulok tovább, ezúttal gyalog. Tomboli a kerékpárjavítónál, tavaszi pedálcserére, küllôigazításra várva.