felso
ALAPÍTOTTA
A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA,
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA,
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÖNKORMÁNYZATA
   
kocsi
   
also
     
felso
also
     
felso
kocsiH Í R E K
● A Magyar Kultúra Napja Szatmárcsekén
A Kölcsey Társaság díját idén Szabó Dénes Kossuth-díjas karvezető kapta.

A Várad és A Vörös Postakocsi
A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Költők Határok Nélkül c. programján a Várad folyóirat és lapunk szerkesztői mutatkoztak be.

Elek Tiboré a 2008-as Ratkó-díj
Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka folyóirat főszerkesztője vehette át az idei Ratkó József-díjat. Szerkesztőségünk ezúton gratulál neki!

Mogyorósi László NKA-ösztöndíjas!
A Nagykállóban élő költő, lapunk munkatársa, a SZIRT tagja egyike annak a tíz alkotónak, akik 2008. nyarán a Nemzeti Kulturális Alap szépirodalmi ösztöndíjában részesülnek egy éven át. Ezúton gratulálunk!



kocsiS Z E R K.

Beköszöntő

kocsiM A G A Z I N
A Vörös Postakocsi folyóirat Díjáról (Antal Balázs)
A Vörös Postakocsi folyóirat Díja 2008 - Darvasi Ferenc méltatása (Gerliczki András)
A Vörös Postakocsi folyóirat Díja 2008 - Csobó Péter méltatása (Bódi Kata)

A Vörös Postakocsi folyóirat Díja 2008. - Garai Péter méltatása (Onder Csaba)
Weöres-versre készült gyermekkarok jegyzéke (Ács Ildikó)
Átutazók - érzések és impressziók egy kiállítás alkalmából (Debreczeni Edit)
Egy új írói műhely megalakulása elé (Antal Balázs)
Első hallásra (Onder Csaba)
Gondolatok a SZIRT-ről (Antal Anikó Zsuzsanna)
Ágacska - Gyermekké tettél (Birtók Lili)  
Élménybeszámolók a Temesvári Pelbárt Tudományos Diákkör X. vándorszemináriumáról (Cziczer Viola - Mitró Anikó)
kocsiA VONAL ALATT
Tirpákiai pszicho - Lapalapítás előtt (Antal Balázs)
Tirpákiai pszicho - Ballada a szerkesztőről (Antal Balázs)
Tirpákiai pszicho - Tirpákia tirpákia (Antal Balázs)

 

nyh

Nyíregyházi Főiskola

 

 

kocsiÚ T I R Á N Y
A jövő városa: Nyíregyháza
PALICZ GYÖRGY - VINNAI GYŐZŐ

Nyíregyháza a jövõ városa lehetne. Egy alábecsült és sok tekintetben évtizedes lemaradásokkal küszködõ régió új sikertörténetét írhatná. Nyíregyháza, a jövõ városaként, hitet és erõt adhatna a becsületes és szorgos munka reményében az otthon maradásra, lehetõséget és kibontakozást adhatna gyermekeink és unokáink számára a visszatérésre. Nyíregyháza, a jövõ városaként, otthonunk lehetne. Egy élhetõ, szerethetõ, esélyeket és lehetõségeket kínáló otthon, ahol együtt, egymásért közös a felelõsség, a siker, az akarat.
Nyíregyháza Magyarország hetedik legnagyobb városa. Nagyra nõtt, igyekvõ város Európa keleti határán. Nagyváros, amely egy egész régiót húz maga után. Mindaz, ami ma és holnap Nyíregyházán történik, kihatással van és lesz nemcsak Szabolcs, Szatmár és Bereg térségeire, de Zemplén és Bihar térségeire is, immár kézzel fogható határok nélkül. Nyíregyháza jövõje, jövõjének kudarca vagy sikere a régió kudarca és sikere is egyben.
Nyíregyháza versenyhelyzetben van. Régiós társaival, Debrecennel és Miskolccal csakúgy, mint Szatmárnémetivel és Kassával. Ebben a versenyben csak az nyerhet, aki együttmûködik. Nyíregyházának együtt kell mûködnie a fejlesztések, a beruházások, a kereskedelem, a mezõgazdaság, az ipar, a tudományos és kulturális innováció, s nem utolsó sorban az idegenforgalom tekintetében is, ahhoz, hogy a jövõ városa lehessen.
Nyíregyháza a jövõ városa lehetne, hiszen minden adottsága megvan ehhez. Földrajzi fekvése kivételesen kedvezõ: keresztutak találkozásában fekszik, amely mind a kereskedelem, mind az ipar szempontjából egyedülálló logisztikai lehetõségeket biztosít. Nyíregyházához bizonyos értelemben minden közel van. A város logisztikai kereskedelmi kulturális közvetítõ szerepe felértékelõdött. Kérdés, tudunk-e élni vele. A város a rendszerváltás óta vitathatatlanul sokat változott: szépült és fejlõdött. Változása, fejlõdése és szépülése azonban újabban megtorpant, útja egyenetlen, követhetetlen irányokat vett. Ma a városvezetés ötlettelen, kapkodó, és miközben a súlyos, napi gondok megoldásával küzd, megfeledkezik a városlakók közös jövõje iránti felelõsségérõl. Az uniós csatlakozással Magyarország és így Nyíregyháza elõtt is óriási lehetõségek állnak. Közös életünk talán soha vissza nem térõ esélyt kapott arra, hogy jól és okosan tervezzük meg jövõnket, otthonunkat Nyíregyházán. A II. Nemzeti Fejlesztési Terv olyan lehetõség, amelyen most Nyíregyháza jövõje áll vagy bukik.
Úgy gondoljuk, hogy Nyíregyházának további fejlõdésre és átalakulásra van szüksége. Az új, a jövõ városát jelentõ Nyíregyházának merész és hatékony innovációs stratégiát kell követnie. Egy olyan utat, amely modern, vonzó és barátságos regionális nagyvárost eredményezhet, amely város maga után vonhatja az egyébként leszakadó, elszegényedõ, kilátástalan sorsú kistérségeket is.
Úgy gondoljuk, hogy olyan várospolitikára van szükség, amely az itt élõ embereket állítja a középpontba. Nyíregyháza hirtelen nõtt nagyra, miközben a város egésze változik és fejlõdik, jó néhány peremkerülete leszakadóban van infrastrukturálisan is. Össze kell fogni a belvárost és a peremkerületeket: utakkal, kerékpárutakkal, decentralizált szolgáltatásokkal, e-önkormányzattal. Olyan várospolitikára van szükség, amely átlátható városgazdálkodást nyújt, és amely munkahelyek teremtésére törekszik. A fejlesztések motorja a tanácsadó önkormányzat lehet. Kerületekre bontott fejlesztési tervek szükségesek, és folyamatos partnerségi együttmûködés a helyi civil szervezetekkel Végül, de nem utolsó sorban az egyik legfontosabb: a mindenkori várospolitikának a kirekesztés és a szegénység ellen kell küzdenie. Az új Nyíregyháza legfõbb stratégiai céljai között szerepelnie kell az innovációs és logisztikai központ, illetve a régiókon és határokon átívelõ turisztikai város tervének. A jövõ városának meg kell tartania és integrálnia kell fiatal diplomásait. Emberközpontú, szolgáltató városnak kell lennie. Szövetkeznie kell a kis– és nagyvállalatokkal a minõségi szolgáltatások és a megújuló munkahelyteremtés terén. És folytatnia, kiterjesztenie kell panelprogramját.
A gazdálkodási innováció. A város gazdálkodása nagyon nehéz helyzetbe juttatta az önkormányzatot. Nyíregyháza ma az ország egyik legjobban eladósodott városa. A hitelképesség a város számára nélkülözhetetlen uniós forrásokhoz szükséges önerõ elõteremtése miatt fontos. Ha nincs elegendõ önerõ, nem lehet pályázni. A jövõ felélésének balsikerû stratégiája ráadásul rossz idõben, rossz helyre fektetett be, alapvetõen nem, vagy csak lassan megtérülõ beruházásokba. A „kevesebb beton= több ember”, vagy a „jobb fürdõvíz= több ember” szlogen talán mégsem tûnik demagógiának részünkrõl. Sok elhibázott és rosszul kivitelezett beruházás elkerülhetõ lett volna alaposabb tervezéssel, hatástanulmányok alapján, a civil szféra mindenkori bevonásával. Nagy horderejû, stratégiai kérdésekben elkerülhetetlen, még a legitimen megválasztott mindenkori többség számára is, a minél szélesebb konszenzusra való törekvés. Mert politikusokat és testületeket könnyû elküldeni ugyan, de egy elhibázott beruházást, vagy rosszul elindított fejlesztést sokkal nehezebb és költségesebb megváltoztatni.
Át kell tekinteni, hogy az önkormányzat és az ahhoz szorosan kapcsolódó intézmények, gazdasági társaságok teljesítik-e az „Érték a pénzért”-elv kritériumait. Mennyire segítik a takarékosságot a jelenlegi banki díjak (számlavezetési díjak, hitel kamatok). Felül kell vizsgálni az önkormányzat tulajdonában lévõ cégeket. A rosszul mûködõket racionalizálni, a hatékonyan mûködõ társaságokhoz feladatokat és forrásokat kell átcsoportosítani. Partnerségi projektek segítségével, a helyi civil szervezetek bevonásával minél több pályázati forrást kell lehívni a II. Nemzeti Fejlesztési Terv különbözõ jogcímei közül. A pályázatok menedzselésére külön Centrumot kell létrehozni. A gazdálkodás tekintetében transzparenciára van szükség: az átláthatóságot a negyedéves gazdasági jelentések biztosíthatják a városlakók  számára – hitelállomány, a kht-k, és a kft-k szintjén is.
Ma Nyíregyházának nincs igazán gazdája. A város cégeit egy szûk réteg vezeti. Inkább rosszul, mint jól, inkább következmények nélkül, mint felelõsségteljesen. Nyíregyházán ugyan megtörtént a politikai rendszerváltás, de a politikai és gazdasági elit lényegében mit sem változott a rendszerváltás óta. A modern Nyíregyházának, a jövõ városaként, új szemléletmódokra, legfõképpen elit– és generációváltásra van szüksége a politikai és gazdasági életben.
A gazdasági innováció. Fejleszteni kell az Ipari Parkot. Olyan beruházásokat kell támogatni, amelyek magas hozzáadott értékkel dolgoznak. Olyan vállalkozásokat kell támogatni, amelyek hosszú távon terveznek meggyökerezni városunkban. Olyan vállalkozásokat, akik nem távoznak az adókedvezmények lejárta elõtt, akik valódi és perspektivikus megélhetést biztosítanak. Nyíregyházának olyan munkahelyeket kell teremtenie, amelyekbõl a fiatalok, a fiatal családosok meg tudnak élni. Olyan munkahelyeket, amelyek miatt a fiatal és képzett szakemberek itt maradnak, vagy éppen visszatérnek a városba.
Anyagilag és erkölcsileg is fontos városunk számára a helyi és betelepülõ vállalkozások számának növelése és megerõsítése. Ennek érdekében szükség van az eurorégiós szerepkör, vagyis a logisztikai és kutatás-fejlesztési centrum-jelleg erõsítésére és fejlesztésére. Potenciális befektetõk és beszállítók megkeresésére, fejlett vállalkozásfejlesztési és beszállítói információs rendszer létrehozására egy Önkormányzati Tanácsadói Centrum keretén belül. Szükséges marketing tanfolyamok és tanulmányutak szervezése a helyi vállalkozások számára, a szakképzés és felnõttképzés átalakítása a befektetõi igényeknek megfelelõen. Fontos a nagyvállalati központok letelepítése, melyek minimum egy funkciót innen látnak el (pl. könyvelés, kontrolling, raktározás, logisztika), erõsítve a helyi kvalifikált munkaerõ megtartását. Szükséges az Ipari Park(ok)ban minden infrastruktúrával ellátott területek kialakítása.
Infrastrukturális innováció. Az alapvetõ társadalmi-gazdasági létesítmények mûködését biztosító rendszerek közül az igen nagyok már elkészültek vagy készülnek. Van végre autópályánk, amely Párizsig, Brüsszelig, Berlinig ér. Elindultak a nagy programok a szennyvíz, a hulladék és az ivóvíz terén. Ami fejlesztésre szorul: a Szolgáltató Önkormányzat, és a belvárosi-peremkerületi közlekedés.
Közlekedés. Nyíregyháza közlekedése 20 éves lemaradásban van. Nem lehet egyik pillanatról a másikra tökéletes megoldást találni, de végre hozzá kell látni. A peremkerületeket és a bokortanyákat megfelelõ útellátással be kell kapcsolni a város vérkeringésébe. A város vezetõitõl független közlekedési szakértõket kell felkérni Nyíregyháza közlekedésének megtervezésére, akiket nem befolyásolnak politikai, gazdasági érdekek. Fejleszteni és népszerûsíteni kell a tömegközlekedést. Az emberek nem kényszeríthetõk arra, hogy busszal közlekedjenek, ha az nem felel meg igényeiknek.  Éppen ezért elõször kell fejleszteni, aztán népszerûsíteni. Az önkormányzatnak nagyobb mértékben kell támogatnia a Szabolcs Volánt, hogy olcsóbbak legyenek mind a menetjegyek, mind a bérletek. Még több fajta jegyet kell forgalomba hozni, ami jobban igazodik a városlakók igényeihez. És végül: meg kell építeni az évek óta megígért kerékpárutakat. Hogy természetesen, biztonságosan és szabadon közlekedhessünk a város egészében.
Az összekötõ utak kiépítésére Uniós pályázatok szükségesek (Kállói u.   41. sz. fõút, Kertvárosi elkerülõ út, Sóstóhegy és Pazonyi út, 4. sz. – 41. sz. fõút Törzs utcánál, Kiskörút teljes kiépítése, Nagykörút hiányzó szakaszának megépítése). A peremkerületekben és bokortanyákon fontos az útalapok létesítése, az összes gyûjtõút pormentesítése. A belváros tehermentesítése érdekében,az Európában honos és népszerû „Parkolj és utazz” rendszer megalapozása a peremeken kialakított parkolókkal, további mélygarázsok helyett.
Szolgáltató Önkormányzat. Szeretnénk, ha valóban az ügyfél, a városlakó állna a középpontban mindennapos ügyeinek intézésekor. Ennek érdekében emelt szintû e-önkormányzati megoldások bevezetésére van szükség. Internetes munkaállomások telepítésére minden egyes peremkerületben. Polgármesteri Internetes portál az ügyfelek elégedettségének mérésére. És az önkormányzati munka minõségi fejlesztésének serkentéseként – Nemzeti Minõségi Díj pályázat benyújtása 2008-ban.
Tanácsadói Centrum. Az önkormányzat kiemelt feladata kell legyen, hogy segítse a mikro– , kis– és középvállalkozásokat, a hozzájuk kapcsolódó nagyvállalatokat, a helyi non-profit szervezeteket: az egyházakat, egyesületeket, alapítványokat. A Tanácsadói Centrum a következõ témákban állhatna a városlakók és partnereik rendelkezésére:

-Aktuális pályázati lehetõségek ismertetése
-Pályázatok elkészítése és menedzselése (szerzõdéskötés, forráslehívás, monitoring beszámolók, stb.)
-Beszállítói információk, lehetõségek közvetítése
-Határokon átívelõ programok és az ezekhez kapcsolódó pályázatok menedzselése
-Adózási, számviteli tanácsadás
-Napi kapcsolattartás a régió központjával, országos pályázati közremûködõ hatóságokkal, Brüsszeli képviseletekkel
-Városlakók számára energiatakarékos, környezetbarát termékek, megoldások bemutatása
-Szakmai anyagok idegen nyelvrõl történõ fordítása
-Ingyenes Internet hozzáférés biztosítása a peremkerületekben is
-Tanácsadói Internetes portál létrehozása

A fenti szolgáltatásokat eddig csak szétszórtan találhatták meg a városban lakók, jobb-rosszabb minõségben. A centrum havonta konferenciát szeretne szervezni a fenti témákban, kiemelten a 2007-2013 közötti uniós támogatások lehívását ösztönözve. Motorja lehetne a helyi szervezetek megerõsítésének, piacuk bõvítésének, a kölcsönösen elõnyös projektek generálásának. Erkölcsi kötelességünk, hogy ne csak szemléljük a helyi vállalkozások elsorvadását, hanem ellenkezõleg: növekedési pályára állítva õket, biztos munkáltatói bázis alakuljon ki városunkban is, segítve ezzel a helyi pályakezdõ fiatalok munkához jutását is.
Együtt, egymásért. Nemcsak a belvárosban gondolkodunk. Az elmúlt ciklusban növekedett a különbség a belvárosban és a peremkerületekben élõ polgárok életkörülményeit illetõen. Ezért külön fejlesztési tervet kell kidolgozni Kistelekiszõlõ, Oros, Borbánya, Nagyszállás, Butyka, Rozsrét, Mandabokor, Felsõsima, Nyírszõlõs, Sóstóhegy, Kõlapos lakossága számára. A tervek segítséget nyújtanak az infrastruktúrális és szabadidõs pályázatok (hazai és Uniós) kidolgozásához és benyújtásához. Gondolunk itt az elmaradt közösségi házak megépítésére, az útalapok létrehozására, a szennyvíz és ivóvíz program befejezésére és a csapadékvíz elvezetés megoldására. A kerületi fejlesztési programok kiemelt részét képezi azon törekvésünk, hogy könnyen megközelíthetõ legyen a város központja személygépkocsival és autóbusszal is.
Valódi részönkormányzatokat szeretnénk a peremkerületekben, s ehhez nagyobb anyagi és erkölcsi támogatást kell nyújtani. Ehhez kapcsolódik, hogy a kerületekben mûködõ civil szervezetekkel és egyházakkal közösen partnerségi programokat kell kidolgozni ki a közösség számára fontos fejlesztések megismerése és megvalósítása érdekében. Utóbbihoz a források a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben ígért pályázatok és egyéb, pl. Nemzeti Civil Alapprogram segítségével biztosíthatóak.
Idegenforgalmi innováció. Jó volna, ha Nyíregyházának volna végre saját, itthon és külföldön is markánsan felismerhetõ arculata. A tudásalapú, innovatív, regionális város arculatának kialakításában valódi, mûködõképes és hatékony Városmarketingre van szükség. Nyíregyháza iskolaváros. Nyíregyháza a Kelet-Nyugat Expo városa. Nyíregyháza az Állatpark városa. Nyíregyháza a Happy Art városa. Nyíregyháza Krúdy Gyula városa. Nyíregyháza a Kórusok városa. Nyíregyháza Sóstó.
Elengedhetetlen az idegenforgalom komplex fejlesztése (illetõleg komoly alapjainak lerakása), a megyei és a határon túli területek bevonásával. A turizmusból származó közvetlen és közvetett bevétel a lehetõségeinkhez képest nagyon alacsony. Nincsenek minõségi szálláshelyek. A sóstói gyógyvíz (Sóstógyógyfürdõ) alig hasznosított, nincs valódi marketingje. Nincsenek összehangolva a megyei turisztikai rendezvények, a gyógyturizmus, a gyógylovaglás, a rekreációs kezelések lehetõségei. Hiányoznak a kompakt, 50 km-es körzetben megvalósítható programok. Kicsi a konferenciaturizmus.
Kulturális innováció. Egy város nemcsak gazdaságilag, de ma már egyre inkább kulturálisan is versenyképes kell legyen. Nyíregyháza e tekintetben rendelkezik megõrzendõ és ápolandó hagyományokkal, új és fontos kezdeményezésekkel, de szükséges mindennek összefogása. A város kulturális életének sokszínûségét meg kell õrizni. A kulturális programokat több centrumból célszerû szervezni, s ebbe be kell vonni a helyi társadalom arculatát meghatározó civil szervezeteket. Elsõsorban a városlakók igényeit, a szabadidõ hasznos eltöltését, a minõségi szórakozást kell szem elõtt tartani, de a sok rendezvénybõl kiemelhetõ egy-két nagyobb, amely országos, esetleg nemzetközi hírû. Célszerû fejleszteni a VIDOR-Happy Art Fesztivált és a Gyümölcskarnevált. Fontosnak tartjuk, hogy az év minden szakában kiemelt rendezvényekkel várjuk a városunkba érkezõ vendégeket. A nagyrendezvények idegenforgalmi szempontból is fontosak, hiszen növelik a város hírét ország, sõt Európa-szerte. Erõsíteni kell a kulturális kapcsolatok a határon túli magyar városokkal, így Szatmárnémeti mellett Ungvárral, Beregszásszal, Kassával is élõ együttmûködésre kell törekedni.
Tudományos innováció. Nyíregyháza iskolaváros, hiszen mintegy 30 ezer diák tanul városunkban a köz– és felsõoktatásban. A 21. század elején a hasznosítható tudás érték, ezért a város egyik fontos kitörési pontja, a fejlõdés megalapozója a színvonalas oktatás lehet. Nyíregyházának tehát jól felszerelt iskolákra, kiemelkedõ tantárgyi-pedagógiai programokra, megújuló szakképzésre, jól mûködõ fõiskolákra van szüksége. Létre kell hozni azt a tudáscentrumot, amely a K+F programok bázisa lesz a jövõben. E tekintetben a Nyíregyházi Fõiskolával kell partnerségre törekedni. Stratégiai együttmûködést kell kialakítani a fõiskolák és az önkormányzat között, amely konkrét programokat, közös pályázatokat, sajátos támogatási rendszert jelent. Alapvetõ érdekünk a fiatal diplomások, a képzett munkaerõ megtartása, hiszen csak õk nyújthatnak arra esélyt, hogy emelkedõ, fejlõdõ pályára álljon a város. Sajnos az elmúlt négy évben érezhetõen romlottak az oktatás feltételei a városban. Kevés a forrás új szakmai programokra, az intézmények felújítására, továbbképzések, konferenciák szervezésére. A mûködési költségek növekedése, a közoktatási törvény módosítása, a közalkalmazotti bér egy jelentõs részének önkormányzatunkra való áthárítása bizonytalanságot, állandó pénzügyi problémákat jelent a fenntartó számára. Át kell tekinteni a közoktatási intézkedési terveket, s újra kell gondolni a finanszírozást. Uniós pályázatokkal, források átcsoportosításával mindent meg kell tennünk a minõségi oktatásért.
Szociális és egészségügyi innováció. Alapvetõen a kirekesztés és a szegénység ellen kell küzdenünk. A jövedelemkülönbségek jelentõs növekedése mellett a szegénység Nyíregyháza város társadalmában jelen van és egyre szélesedõ megnyilvánulásai nap, mint nap érzékelhetõek. Folyamatosan növekszik a más okok mellett a megfelelõ jövedelem hiányában a szociális ellátásra, támogatásra szorulók köre.
A szociális ellátások területén Nyíregyházán az ellátó rendszer kiépítettnek minõsíthetõ, abban a nem önkormányzati szervek jelentõs szerepet töltenek be. A szociális jellegû támogatások összege évrõl évre emelkedõ tendenciát mutat. Ez egyrészt egyes támogatások, fõként az inflációt figyelembe vevõ emelkedése, másrészt az egyes társadalmi rétegek esetében erõsödõ elszegényedés miatt a támogatásban részesülõk számának növekedésébõl adódik. A szociális ellátórendszernek a szolgáltató jelleg erõsítésével és jelentõsebb önkormányzati szerepvállalással történõ átalakítására van szükség, annak érdekében, hogy a rászorultak fokozottabb és hatékonyabb támogatásban részesüljenek.
A nagycsaládosok helyzete fokozatosan romlik. A tandíj bevezetése csökkenti a nagycsaládok gyermekei továbbtanulási esélyeit a fõiskolákon, egyetemeken. A rászorulóknak elvileg ingyen járó tankönyvért a valóságban sok esetben fizetni kell, mivel egyes tantárgyak könyveinek ára a tízezer forintot is meghaladja. Határozott kormányzati ígéret ellenére a felsõ tagozatos általános iskolásoknak fizetniük kell az ebédért. A megelõzés elõtérbe helyezésének, a problémamegoldó folyamatok fejlesztésének igényével újra kell gondolni a családtámogatási rendszer települési szintû fejlesztését, a nagycsaládosok helyzetének javítását.
Minden társadalomban fontos feladat az idõskorúakkal való törõdés, amellyel nemcsak szociális kérdésként kell foglalkozni, hanem az érintett korosztályoknak Nyíregyháza helyi társadalmában betöltött helyzetébõl is kiindulva. Nyíregyházán az utóbbi években a pályakezdõ fiatalok végzettségüknek megfelelõ elhelyezkedési és lakáshoz jutási lehetõségei nagymértékben romlottak, annak ellenére, hogy alapvetõ önkormányzati érdek a szakképzettséget szerzett, illetve egyemet, fõiskolát végzett fiatalok megtartása. 4 év alatt 866 fõvel csökkent a város népessége az elvándorlások következtében. Ebben az is jelentõsen közrehatott, hogy a város lemaradt a munkahelyeket megtartó és új munkahelyeket is jelentõ regionális szervek központjai kialakítása során. A pályakezdõ fiatalok önálló lakáshoz jutásának lehetõségei is határozottan romlottak az elmúlt években, amely jelentõs mértékben az önkormányzati lakáshoz juttatási támogatási rendszernek a fiatalokra kedvezõtlen átalakítására vezethetõ vissza. A városban már az elmúlt évben csökkent az új lakások száma. Emellett az önkormányzat a beígért ötszáz bérlakás helyett csak mindösszesen kilenc lakást épített. A megvásárolt hatvan lakással együtt is az önkormányzati bérlakás állomány csak hosszú évek elteltével teszi lehetõvé az önkormányzati bérlakás iránti igények kielégítését. Elsõsorban az idõskorúak és a fiatal pályakezdõ szakemberek számára fontos a bérlakás építési program elindítása, folytatása.
A Nyíregyházán jelentõs számban élõ roma családoknak egyértelmûen nem kedvezett az elmúlt négy év.  A helyzetük önkormányzati szinten történõ áttekintésére nem került sor, munka– álláslehetõségeik elsõsorban a köz– és közhasznú munkavállalásra korlátozódnak. Jelentõs létszámban két közhasznú munkavégzés között csak a szociális ellátások jelentenek számukra megélheti lehetõségeket. Szakmát adó képzésüket, munkalehetõségeik szélesítésének biztosítását és lakáskörülményeik javítását fontos feladatunknak tartjuk.
Egészségügy. Legfõbb érték az egészség, ezért az önkormányzatnak többet kell törõdni a városlakók egészségügyi állapotával. Jelenleg a városvezetés csak az egészségügyi törvényben elõírt feladatokat vállalja fel, nem vesz részt sem a fekvõ-, sem a járóbeteg-szakellátás mûködtetésében, holott a megyei kórház fekvõterületének több mint egyharmadát Nyíregyháza lakói teszik ki. Fontos tehát a jó kapcsolat a kórház vezetésével. Közös pályázatok beadásával javítani kell a kórházi ellátást. A város orvosellátottsága jónak mondható, ugyanakkor vállalnunk kell a lakosság és a szolgáltatók (háziorvos, gyermekorvos, fogorvos) közötti közvetítõ szerepet a még színvonalasabb ellátás érdekében, például mûszerpályázatok támogatásával. Emellett egészségmegõrzõ, betegség-megelõzõ programokkal, tanácsadással kell segíteni a jobb alapellátást. Új munkahelyeket szeretnénk teremteni az egészségügyi szakemberek számára az egészségturizmus fejlesztésével is.
Sport. Úgy gondoljuk, hogy az elmúlt 10-12 évben az esetlegesség, a következetlenség, a sportszakmai és gazdasági irracionalizmus jellemzi az önkormányzat sportpolitikáját. Szakítani kell az eddigi gyakorlattal, pályázati alapú, igazságos támogatási rendszerre van szükség. A sportban alapvetõen négy területet kívánunk preferálni: a diáksport és utánpótlás nevelést, a minõségi versenysportot, a szabadidõsportot és a létesítményfejlesztést. A városban nincs állandó jégpálya, holott ennek igénye és népszerûsége aligha kérdõjelezhetõ meg. A Buszacsa pedig már régen felújításra és korszerûsítésre szorul: csak így lesz képes Nyíregyháza munkahelyeket teremteni, turistákat vonzani nemzetközi és hazai nagy sportesemények gazdájaként.
Nyíregyháza, a jövõ városa: lehetne másképpen is? Igen, Nyíregyháza sokféleképpen lehetne a jövõ városa. Mi így szeretnénk. Egy fejlõdõ, élhetõ, hagyományait híven õrzõ és azokra építõ várost szeretnénk. Szeretnénk lehetõségeinkkel élve jól és okosan dönteni, egy tudatosan épített, lakható városban, Nyíregyházán.

kocsiF R I S S

A Vörös Postakocsi 2007. tél
2008./Tél
Nyíregháza új belvárosa
a debreceni építész
A nyíregyházi fiatalok szubjektív jóléte
Krúdy-omázs
kritikák
Egy flekken a Stella Roseban

kocsiREZEDA KÁZMÉR
A rövidnyelvűek utcája
kocsiF O G A D Ó
Van egyszer egy színház... (Margócsy Klára beszélgetése Tasnádi Csaba direktorral)
Látszat vagy valóság? (Huber Beáta)
Fotel és fügefalevél (Onder Csaba)
kocsiF O R S P O N T
Mnémoszüné és a Tér (Harmath Artemisz)
Szecessziós családi házak Nyíregyházán (Fekete Anikó - Martinovszky Zsuzsa)
"Ami görbe, az régi" Margócsy Józseffel beszélget Onder Csaba és Pethő József
Campus a fák között (Garai Péter)
kocsiÚ T I  F Ü Z E T E K
Darvasi Ferenc: Tirpákiáda
Gerhard Falkner versei (Térey János fordításai)
Nagy Zsuka versei
Ókenézi György István versei
Grecsó Krisztián: Ördöglugas (regényrészlet)
Debreczeni Edit versei
Vass Tibor: +Párizs
Horváth Orsolya: Másért nem
Darvasi László: Virágzabálók (regényrészlet)
kocsiA BAKON LESŐ
Krúdy Gyula összegyűjtött műveiről (Antali Edit Szilvia)
Az emlékművé válás tétje (Hajnóczy Péter összegyűjött művei) (Kári Viktória)
Ványa bácsi és társai Nyíregyházán (Karádi Zsolt:"Ványa bácsi én vagyok". c. kötetéről) (Pethő József)
Nagyon nyárligeti elbeszélések (Csabai László: A hiéna reggelije) (Antal Balázs)
Elektroralitásrul (Bevezetés a nyíregyházi blogirodalomba) (Drótos Richárd)
kocsiNYÍREGYHÁZA+
A nyíregyházi borvidék (Mester Béla)
Tokaj festője. Portrévázlat Tenkács Tiborról (János István)
kocsiEGY  F L E K K E N
1 One Diner (Hasas Pasas)
felso
kocsiS Z E R Z Ő

Palicz György
(1973, Nyíregyháza)
történész, médiamenedzser

Írásai a lapban:
A jövő városa (2007. tél)


Vinnai Győző
(1959 Nyírtelek, Nyíregyháza)
történész, Nyíregyházi Főiskola

Írásai a lapban:
A jövő városa (2007. tél)


kocsiA  R O V A T B A N   M É G
A versenyképes város (Diczkó József)
Tudáscentrum a határon (Máthé Endre)
A jövő városa (Palicz György - Vinnai Győző)
also
     
also
     
felso

copyrigth A vörös postakocsi szerkesztői és a szerzők, 2007-2008
kiadja a Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzata

Főszerkesztő Onder Csaba
szerkesztőség: Antal Balázs, Bódi Kata, Gerliczki András, János István, Kukla Krisztián, Tulipán Klaudia, Szopos András, honlap Antal Balázs
szerkesztőség: Nyíregyházi Főiskola, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b., B/236
avorospostakocsi@yahoo.com

also