A  B A K O N  L E S Ő

ANTALI EDIT SZILVIA

Már messziről megismerhetjük a piros kötésű, igényes papírborítóval ellátott, könyveket, melyekből eddig kilenc kötet jelent meg az ötvenre tervezett sorozatból. Az eddig megjelentek a következők: Regények és nagyobb elbeszélések I., II., III., IV., V., Drámai művek, Elbeszélések I., II., Publicisztikai írások I.
A sorozattervezetből jól látható, hogy alapos filológiai munka áll az életmű feltárása, rendszerezése mögött:
Az első kötetek 2005-ben jelentek meg, a kiadó ígérete szerint, az utolsó kötet 2016-ra már a könyvesboltok polcaira kerülhet. Előzetes becsléseik szerint a Regények és nagyobb elbeszélések kategóriában a már megjelenteken túl még további tizenhat, a Publicisztikai írások-ból további két kötet kiadása várható. Újabb csoportként jelentkeznek a Novellák, melyekből tizenkét könyvre számíthatnak az olvasók, az Ifjúsági regények, a maga három gyűjteményével, a Levelezés, és a három kötetes Függelék. A borító alatt, a fedőlapon, Krúdy aláírásának mintájára nyomták a szerzői nevet. A köteteket a könnyebbség kedvéért számokkal látták el, így az azonos műfajú antológiák kötött egyszerűen eligazodhatunk. Regények és nagyobb elbeszélések esetében már a címoldalon tájékozódhatunk, hogy mely műveket tartalmazza az adott összeállítás. Segítséget jelent azok számára is, akik Krúdy írásművészetének csak egy adott szakaszába kívánnak bepillantást nyerni, hiszen a kötetek a keletkezés sorrendjét figyelembe véve, az időben egymáshoz közel eső műveket tartalmazzák.
A címek és a fejezetek jól elkülönülnek, a tartalomjegyzék könnyen használható, az egyes kötetek szerkezete logikusan felépített, érthető. A különböző műfajokat tartalmazó könyvek használata - a lehetőségekhez mérten – hasonló elveken alapul. A fejezeteket általában jegyzetek követik, regények esetében ez a könyv végén található, lényegében egy nagyobb egység után, a könyvben fellelhető sorrendben – időrendben – haladva szolgáltatnak kiegészítéseket, magyarázatokat az egyes írásokhoz. A jegyzetekből értesülhetünk az alkotások megjelenésének helyeiről, idejéről, gyakran a kiadó és a szerző közötti szerződés alapjaival, az író aláírásainak, álneveinek változatairól. Feltünteti a kiadványok közötti módosításokat, jelöli a sorozat általi változtatásokat, ezeket, amennyiben szükséges, indokolja is. Érdekes észrevételeket tesz korábbi kiadásokkal kapcsolatban, választ keres a művek csonkításának okaira.
A magyar nyelvű munkák mellett felhívja figyelmünket a fordításokra is, itt a cím után zárójelben feltünteti a fordítás nyelvét is. A művekkel kapcsolatban rövid összefoglalásként feltünteti más szerzők, irodalomtörténészek véleményeit is, ezeket a pontos hivatkozások révén könnyen visszakereshetőkké teszi. Említést tesz az átdolgozásokról is, filmadaptációkról, rádiójátékokról, esetükben arról is gondoskodik, hogy a színészek, rendezők, zeneszerzők neveit feltüntesse. Hasonlóképpen jár el a különböző hanghordozók, dvd-k esetében is. A jegyzék a kiadástól számított legfrissebb adatokat is tartalmazza.
A sorozat igényességére vall az is, hogy ciklikus prózai művek esetében is feltünteti az alcímeket:
„Elhagytuk a későbbi sorszámozást, s visszavettük az író által adott eredeti címeket.“
Szintén hasznos lehet a Regények és nagyobb elbeszélések kötetek végén található ún. Nevek és ritka kifejezések magyarázata, mely egyszerű, lényegre törő felvilágosításokkal szolgál, nem zökkenti ki az olvasót az olvasás folyamatából. Például: Hímző utca = mai Cukor utca a belvárosban.
Az elbeszélések esetében nagyon sok szöveg itt jelenik meg először könyv alakjában. Ennek kapcsán felhívja figyelmünket a még elvégzendő feladatokra: „Az eszményihez közelítő Krúdy kiadásnak tartalmaznia kell majd a szövegek fényképét, valamint a képek értelmezését, mely magában foglalja – akár Krúdy korának helyesírási rendszerében, akár a mai szabályok szerint a látottak írását is.“
Már itt is megmutat néhány érdekességet Krúdy írásstílusának sajátságairól. Különlegességük mellett ezek az ízelítők azért is fontosak, mert olvasáskor jelentősen megkönnyítik a ma használatos alak felismerését.
A Drámai művek kötetben maguk a szerkesztők így fogalmazzák meg céljaikat:
„Ebben a kötetben az olvasó megtalálja Krúdy Gyula valamennyi általunk ismert drámai művét: egy- és többfelvonásos színműveit, színházi előadásra szánt jeleneteit (köztük olyanokat is, melyek tulajdonképp párbeszédben írott novellák), valamint töredékes darabjait.
A műveket első megjelenésük (kinyomtatásuk) sorrendjében közöljük. Ha az író egy későbbi kiadás számára átdolgozta, átigazította a munkáját, akkor is az első nyomtatást vesszük a szöveg besorolhatósági alapjául. A megállapíthatatlan keletű darabokat a pontosan datálhatóak után adjuk közre. Kötetünk függelékében tesszük közzé azokat a prózai jellegű szövegeket, melyeknek az összkiadás alapelvei értelmében itt a helyük.”(p.305)
A pontosan húsz drámát tartalmazó gyűjtemény Jegyzeteiben a színművek sorrendjét követve kapunk tájékoztatást az egyes darabok történetéről, megjelenésük helyéről, idejéről. A szerkesztők arra is ügyeltek, hogy a színpadra vitt, megfilmesített művek esetében jelezzék, hogy hol és mikor játszották, illetve jól áttekinthetően közli a szerepek -és színészeik- neveit. Az arany meg az asszony esetében  többek között azt is megtudhatjuk, hol és kik játszották Krúdy idejében, a darab kéziratban maradt feljegyzését hol, és milyen raktári számon kereshetjük. Megtudhatjuk azt is, hogy hogyan értékelte Krúdy a színpadi előadást, illetve, hogy ezt hol olvashatjuk részletesebben. Minthogy a darab a 15. században játszódik, a szerkesztők abban is segítséget nyújtanak, hogy tovább irányítsák az olvasót egy ehhez a témához kapcsolódó cikkhez, melyben világosabbá válhatnak a történeti távlatok is. Túl ezeken arról is információt kaphatunk, hogy Krúdy halála után milyen feldolgozásai jelentek még meg a műnek. Beszámol opera változatról, annak szövegkönyv, kotta, napjainkban CD-lemezen történt kiadásáról, más nyelvű megjelenéseiről, egyéb rádiós, televíziós, színházi feldolgozásáról. Beszámol még a Krúdy-művek átdolgozhatóságának kérdéseiről is.
A Jegyzetek után itt is megtalálhatjuk a Ritka szavak és kifejezések magyarázata részt. Nem válogatnak a szerzők az olvasói műveltség alapján, minden korosztálynak és műveltségi szintnek  megfelelő magyarázatokkal találkozhatunk.
A Publicisztikai írások kötet négy részből áll; Heti krónika, Publicisztika időrendben, Színház, Jegyzetek. A Heti krónika Krúdy rovata volt az Orsovában, ezeket az írásokat gyűjti egy csokorba az első rész. A Jegyzetek lapjain a megjelenés helyén, idején, szerzői aláíráson túl Krúdy kisebb szerkesztői üzenetbeli megjegyzéseit is találjuk.
A Heti krónika után a Publicisztika időrendben fejezet következik, itt is időrendben követik egymást az írások. Ide gyűjtötték a legtöbb – közel száz – cikket. A témák nagyon változatosan sorakoznak; a tuzséri tragédia beszámolói egy hipnózis áldozatáról szólnak, (ehhez segítségül a jegyzetekben bőségesen találunk anyagokat) de olvashatunk  ugyanitt Millenniumi felhívást, könyvajánlókat is.
A Színház oldalain gyűjtöttek össze mindent, amit Krúdy a színházzal kapcsolatban írt. Színikritikáit, pletykákat, színházzal kapcsolatos híreket.
A sorozat változatos ismeretagyagot szolgáltat tehát, nem csupán irodalmi gyűjtemény, hanem egyben egy a Krúdy-életműhöz kapcsolódó kislexikon is. Támpontokat ad az olvasónak, legyen az akár diák, tanár, színinövendék, újságíró, kritikus, vagy egyszerűen csak műkedvelő. Korosztálytól, műveltségi szinttől függetlenül használható, hasznosítható gyűjtemény. A szerkesztők az olvasóra bízzák, mennyire szeretne elmélyedni egy adott témában, a lehetőségeket biztosítják, de mindezt úgy, hogy nem hátráltatják az olvasót a befogadásban. A különböző témájú gyűjtemények a hasonló tematikus felépítettség révén könnyen kezelhetőek, összevethetőek.