felso
ALAPÍTOTTA
A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA,
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA,
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÖNKORMÁNYZATA
   
kocsi
   
also
     
felso
also
     
felso
kocsiH Í R E K
● A Magyar Kultúra Napja Szatmárcsekén
A Kölcsey Társaság díját idén Szabó Dénes Kossuth-díjas karvezető kapta.

A Várad és A Vörös Postakocsi
A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Költők Határok Nélkül c. programján a Várad folyóirat és lapunk szerkesztői mutatkoztak be.

Elek Tiboré a 2008-as Ratkó-díj
Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka folyóirat főszerkesztője vehette át az idei Ratkó József-díjat. Szerkesztőségünk ezúton gratulál neki!

Mogyorósi László NKA-ösztöndíjas!
A Nagykállóban élő költő, lapunk munkatársa, a SZIRT tagja egyike annak a tíz alkotónak, akik 2008. nyarán a Nemzeti Kulturális Alap szépirodalmi ösztöndíjában részesülnek egy éven át. Ezúton gratulálunk!



kocsiS Z E R K.

Beköszöntő

kocsiM A G A Z I N
A Vörös Postakocsi folyóirat Díjáról (Antal Balázs)
A Vörös Postakocsi folyóirat Díja 2008 - Darvasi Ferenc méltatása (Gerliczki András)
A Vörös Postakocsi folyóirat Díja 2008 - Csobó Péter méltatása (Bódi Kata)

A Vörös Postakocsi folyóirat Díja 2008. - Garai Péter méltatása (Onder Csaba)
Weöres-versre készült gyermekkarok jegyzéke (Ács Ildikó)
Átutazók - érzések és impressziók egy kiállítás alkalmából (Debreczeni Edit)
Egy új írói műhely megalakulása elé (Antal Balázs)
Első hallásra (Onder Csaba)
Gondolatok a SZIRT-ről (Antal Anikó Zsuzsanna)
Ágacska - Gyermekké tettél (Birtók Lili)  
Élménybeszámolók a Temesvári Pelbárt Tudományos Diákkör X. vándorszemináriumáról (Cziczer Viola - Mitró Anikó)
kocsiA VONAL ALATT
Tirpákiai pszicho - Lapalapítás előtt (Antal Balázs)
Tirpákiai pszicho - Ballada a szerkesztőről (Antal Balázs)
Tirpákiai pszicho - Tirpákia tirpákia (Antal Balázs)

 

nyh

Nyíregyházi Főiskola

 

 

kocsiA  B A K O N  L E S Ő
Nagyon nyárligeti elbeszélések
(Csabai László: A hiéna reggelije - elbeszélések - Grafit Nyomda „R“ Kft., Nyíregyháza, 2007. 227. o.)
ANTAL BALÁZS

Ha ismersz nagyon egy várost, mindegy melyiket, de akár falu is lehet vagy éppen bokortanya, azt is tudod, hol bújik meg benne egy jó történet. Melyik ódon, omladozó kapualjú házában, milyen dohos pincékben és recsegő, szúette gerendák alá szorult padlásokon rejtőzhetnek azok a mesék, amelyek egyenesen tapadnak a papírra, és rántják magukkal a tágabb pátriájukat is. Csabai László első kötete többnyire ilyen helyhez kötött  vagy helyhez igazított ötletekből építkező novellákat tartalmaz. Abban például a szerző nagyon jó, hogy ismeri Nyíregyházát, mint a tenyerét, s tudását úgy alkalmazza, hogy azok számára, akik nem tudják, miről is van szó - hiszen a kötetben Nyíregyháza helyett végig Nyárliget szerepel -, nos, nekik sem lesz zavaró vagy kellemetlen az egész. Vagy legalábbis nem emiatt.
A korábban a Nyíri Múzsa-füzetekből ismerős formátumban, s annak kiadójától közzétett, igényesen tördelt és dizájnolt kötet, mely szerzőjének első kiadványa, tíz írást, zömében elbeszéléseket, plusz egy, Laborczi Géza által jegyzett ajánlást, afféle belívekre tördelt fülszöveget tartalmaz (de a fönti Nyíri Múzsa-füzetek megjelölés nélkül). Apropó, fülszöveg: a kötet nagyon trükkös, a hátsó borítón szereplő kis tartalmi összefoglalás éppen lendületes újságfelütésnek tűnik  a kötet történetei között azonban egyben sem szerepelnek ezek az események.
Csabai szövegeinek középpontjában a történetmondás áll(na), leszámítva két rövid szöveget, melyek inkább a poétikai alakzatokkal való kísérletezés termékei. A maradék nyolc írás ötletei olyan törekvésre utalnak, melyben a „nemzetközi” lektűrirodalom bevett bestseller-alakzatainak a szó szoros (és átvitt) értelmében való honosítása a kísérlet tárgya. Átvitt értelemben, hogyan lehet ugyanis lektűr ötletből szépirodalmat „csinálni”, s a szó szoros értelmében, mert a más tájakhoz edződött „rémmeséknek”, disztópiáknak és terror-thrillereknek mindannyiszor Nyárliget a helyszíne, amelyeket (már csak olyan összetevői, mint Sóstó, Oros, Korona, stb.), az itteni olvasó nyilván jó érzékkel beazonosíthat. De már az első vámpírmesén, A legyőzöttön is érezhető a szűkebb régió még egy lenyomata: Krúdyé. A hangulati tényező mellett azonban a történetek inkább Kafkát idéznék, egy-két helyen Hajnóczy ugrott be a Jézus menyasszonyával, s még több helyen a filmrendező David Lynch munkái s akkor még a helyenkénti X-akták-mellékízt nem is említettem.
Csabai László a beszéd, a beszélés vágyával folytat komoly küzdelmet e kötet lapjain. Írásai között alig találni lineáris, egy szálon futó, határozott vonalak mentén építkező szöveget, többnyire számozott fejezetekre-szakaszokra tördelt, nagy idő- és térbeli ugrásokkal operáló hosszabb terjedelmű munkákat ír, melyek hangsúlyosan mozdulnak el egy nagyobb narratív struktúra irányába, azonban jó érzékkel megállnak jóval előbb, mivel a sztorikban nincs annyi szufla, hogy a kisregényforma szóba jöhetne. Már ebből is érezhetően nem szűkszavú elbeszélő, noha mondatai többnyire imponálóan visszafogottak. Inkább a történetekkel küzd, melyeknek szinte kivétel nélküli megoldatlansága űzi a hosszabb szövegformák felé. Jó érzékkel választ elbeszélői modort, melyet nyelvi apparátusával többnyire bőven beteljesít, de a történetei közül csak némelyiket tudja rásimítani erre a modorra, s azokat se mindig problémamentesen. Míg a kötetnyitó elbeszélés, A legyőzött, nyelvileg izgalmas tud maradni még akkor is, amikor a történet kissé, bár elviselhetően blőd fordulatot vesz (ráadásul ez az ötlet ténylegesen megért volna, vagy még inkább megérne egy hosszabb misét is), addig az olyan írások, mint A diák, A hold hozza a szerelmedet vagy az Újra, újra és újra, melyek ráadásul egymás után következnek a kötet közepe táján, már-már kínosak.
A kötet írásai többnyire nem megragadható időben játszódnak, s a Nyárliget mintájául szolgáló Nyíregyháza történelmének különböző síkjai nagyon ügyesen rendeződnek egymás mellé: például villamosoznak egy más részletből már beazonosíthatóan nem „villamosított” korban. A történetekben vámpírok, terroristák, emberevők mellett diákok a leggyakoribb szereplők, s majd mindegyik írásban szerepet kap az erotika ígérete, de még jóval előbb „elkapcsol”. Talán nem akar belemenni a „piacképesség” gyakran emlegetett gyanújába, olcsó megoldásokkal tenni „emlékezetessé” a szöveget, vagy egyszerűen csak szemérmes. Pedig néhány helyen már hiányként tételeződik, hogy nem beszél tovább.
Az írások szervezettsége általában elég egyenetlennek mondható. Nehezen indulnak, a kezdő momentumokat nagyon keresve, nehézkes ötletekkel, majd ahogy halad befelé az olvasó, s ebben a mindvégig könnyed stílus azért sokat segít, Csabai elbeszélőként is érezhetően feloldódik a részletek, a körülmények és a cselekmény bonyolításában. Ám a végére az olvasó gyakran csalódik: nem lesz olyan jó a történet, mint amit a hanghordozás, a megszólalás kiegyensúlyozottsága sejtetett. Íme itt van egy jól író szerző, aki azonban nem találta meg a témáját, s ötleteiből nem tudja kihozni, amit szeretett volna. A kihagyások, a gyakori váltások, az elbizonytalanítások (amik miatt nekem hamarabb jött elő David Lynch, mint Franz Kafka neve) többnyire inkább zavaró jellegűek, mint jól elkapott izgalomfokozók.
Csabai László első kötete rokonszenves író felbukkanását jelzi. Olyanét, akiben megvan a kellő tisztelet a nyelv- és az irodalom iránt, mellyel olyan szinten nem akar visszaélni, hogy néhol még jóval kevesebbet is enged meg magának, mint amit az olcsóvá válás árnyéka nélkül vállalni lehetne. Mondatai nagyrészt kiforrottak, azonban nagy nyárligeti bolyongásai során talán még nem mindig pontosan fedezi fel a helyet, amelynek történetét érdemes kibontani. Jó írásoknak tartom A szőnyeg vagy az Emlékek a Graskovics házról c. szövegeket, melyeknek alapötlete például nem túlbonyolított, és a hajmeresztőség is jó értelemben vett. Ugyanígy jó ígéret rejtőzik A legyőzöttben is, amely már meggondoltságával is önálló rendszer képét sugallja (nem beszélve arról, hogy a valóban nagy nemzetközi vámpírirodalom-konjunktúra, gondoljunk csak a magyarul is olvasható Anita Blake-sorozatra, vagy az orosz Lukjanyenko Éjszakai őrség c. könyvére, kliséitől távol állva még eredeti is). Csabai látványosan kezdeni akar valamit a hellyel, ahol él és ez szintén tiszteletre méltó törekvés. Ha talál egy történetet, amely önmaga súlya és a hozzá való nyelvi viszonyulás tekintetében is tisztázott és jól működtethető nos, akkor talán egy igazi nagyon nyárligeti regény is megszülethet végre.
Ezt a könyvet pedig akkor majd újraolvassuk, mint az első szárnypróbálgatás dokumentumát.

kocsiF R I S S

A Vörös Postakocsi 2007. tél
2008./Tél
Nyíregháza új belvárosa
a debreceni építész
A nyíregyházi fiatalok szubjektív jóléte
Krúdy-omázs
kritikák
Egy flekken a Stella Roseban

kocsiREZEDA KÁZMÉR
A rövidnyelvűek utcája
kocsiÚ T I R Á N Y
A versenyképes város (Diczkó József)
Tudáscentrum a határon (Máthé Endre)
A jövő városa (Palicz György - Vinnai Győző)
kocsiF O G A D Ó
Van egyszer egy színház... (Margócsy Klára beszélgetése Tasnádi Csaba direktorral)
Látszat vagy valóság? (Huber Beáta)
Fotel és fügefalevél (Onder Csaba)
kocsiF O R S P O N T
Mnémoszüné és a Tér (Harmath Artemisz)
Szecessziós családi házak Nyíregyházán (Fekete Anikó - Martinovszky Zsuzsa)
"Ami görbe, az régi" Margócsy Józseffel beszélget Onder Csaba és Pethő József
Campus a fák között (Garai Péter)
kocsiÚ T I  F Ü Z E T E K
Darvasi Ferenc: Tirpákiáda
Gerhard Falkner versei (Térey János fordításai)
Nagy Zsuka versei
Ókenézi György István versei
Grecsó Krisztián: Ördöglugas (regényrészlet)
Debreczeni Edit versei
Vass Tibor: +Párizs
Horváth Orsolya: Másért nem
Darvasi László: Virágzabálók (regényrészlet)
kocsiNYÍREGYHÁZA+
A nyíregyházi borvidék (Mester Béla)
Tokaj festője. Portrévázlat Tenkács Tiborról (János István)
kocsiEGY  F L E K K E N
1 One Diner (Hasas Pasas)
felso
kocsiS Z E R Z Ő

Antal Balázs
(1977, Ózd)
Nyírszőlősön él.
A Vörös Postakocsi szerkesztője.
Kötete:
Öreg (Budapest, 2003)

Írásai az oldalon:
A Vörös Postakocsi folyóirat Díjáról
Tirpákiai pszicho - Lapalapítás előtt
Egy új írói műhely megalakulása elé
Tirpákiai pszicho - Ballada a szerkesztőről
Tirpákiai pszicho - Tirpákia tirpákia!

Írásai a lapban:
Nagyon nyárligeti elbeszélések (2007. tél)
"Helyzetjelentés Keletről" (2008. tavasz)


kocsiA  R O V A T B A N   M É G
Krúdy Gyula összegyűjtött műveiről (Antali Edit Szilvia)
Az emlékművé válás tétje (Hajnóczy Péter összegyűjött művei) (Kári Viktória)
Ványa bácsi és társai Nyíregyházán (Karádi Zsolt:"Ványa bácsi én vagyok". c. kötetéről) (Pethő József)
Nagyon nyárligeti elbeszélések (Csabai László: A hiéna reggelije) (Antal Balázs)
Elektroralitásrul (Bevezetés a nyíregyházi blogirodalomba) (Drótos Richárd)
also
     
also
     
felso

copyrigth A vörös postakocsi szerkesztői és a szerzők, 2007-2008
kiadja a Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzata

Főszerkesztő Onder Csaba
szerkesztőség: Antal Balázs, Bódi Kata, Gerliczki András, János István, Kukla Krisztián, Tulipán Klaudia, Szopos András, honlap Antal Balázs
szerkesztőség: Nyíregyházi Főiskola, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b., B/236
avorospostakocsi@yahoo.com

also