felso
ALAPÍTOTTA
A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA,
NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA,
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE ÖNKORMÁNYZATA
   
kocsi
   
also
     
felso
also
     
felso
kocsiH Í R E K
● A Magyar Kultúra Napja Szatmárcsekén
A Kölcsey Társaság díját idén Szabó Dénes Kossuth-díjas karvezető kapta.

A Várad és A Vörös Postakocsi
A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Költők Határok Nélkül c. programján a Várad folyóirat és lapunk szerkesztői mutatkoztak be.

Elek Tiboré a 2008-as Ratkó-díj
Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka folyóirat főszerkesztője vehette át az idei Ratkó József-díjat. Szerkesztőségünk ezúton gratulál neki!

Mogyorósi László NKA-ösztöndíjas!
A Nagykállóban élő költő, lapunk munkatársa, a SZIRT tagja egyike annak a tíz alkotónak, akik 2008. nyarán a Nemzeti Kulturális Alap szépirodalmi ösztöndíjában részesülnek egy éven át. Ezúton gratulálunk!



kocsiS Z E R K.

Beköszöntő

kocsiM A G A Z I N
A Vörös Postakocsi folyóirat Díjáról (Antal Balázs)
A Vörös Postakocsi folyóirat Díja 2008 - Darvasi Ferenc méltatása (Gerliczki András)
A Vörös Postakocsi folyóirat Díja 2008 - Csobó Péter méltatása (Bódi Kata)

A Vörös Postakocsi folyóirat Díja 2008. - Garai Péter méltatása (Onder Csaba)
Weöres-versre készült gyermekkarok jegyzéke (Ács Ildikó)
Átutazók - érzések és impressziók egy kiállítás alkalmából (Debreczeni Edit)
Egy új írói műhely megalakulása elé (Antal Balázs)
Első hallásra (Onder Csaba)
Gondolatok a SZIRT-ről (Antal Anikó Zsuzsanna)
Ágacska - Gyermekké tettél (Birtók Lili)  
Élménybeszámolók a Temesvári Pelbárt Tudományos Diákkör X. vándorszemináriumáról (Cziczer Viola - Mitró Anikó)
kocsiA VONAL ALATT
Tirpákiai pszicho - Lapalapítás előtt (Antal Balázs)
Tirpákiai pszicho - Ballada a szerkesztőről (Antal Balázs)
Tirpákiai pszicho - Tirpákia tirpákia (Antal Balázs)

 

nyh

Nyíregyházi Főiskola

 

 

2007. tél

felso
2007. tél: Nyíregyháza - egykor - ma - holnap
also
kocsiÚ T I R Á N Y

várospolitikák


A versenyképes város
DICZKÓ JÓZSEF 

Amikor néhány hónapja felkértek, hogy írjam meg ezt a cikket, azt hittem könnyű dolgom lesz, hiszen több mint tíz éve az a munkám, hogy befektetőket hozzak a városba. A város tőkevonzó képességét ezalatt folyamatosan elemeztük, és sok olyan tény, információ került a birtokunkba, amely arra utalt, milyen feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy Nyíregyháza versenyképes legyen.

Most amikor írom a cikket, jövök rá, hogy a versenyképesség fogalma a város szintjén igen nehezen megfogható fogalom. Makroszinten igen egyszerű meghatározni, hiszen az egységnyi termék vagy szolgáltatásra jutó erőforrások felhasználásának mértékét jelenti, valamint az innovációs hajlamot. De már országos szinten való meghatározása is igen nehézkes, és az elemző intézetek évről évre kiadott listái igen bonyolult számítási és összefüggési rendszereken alapulnak.

Tudáscentrum a határon
A Nyíregyházi Főiskola: regionális igényekre koncentráló gazdálkodó-vállalkozó felsőoktatási intézmény 
MÁTHÉ ENDRE

A Nyíregyházi Főiskola viszonylag fiatal intézmény, amely az 1990-es években lejátszódó hazai felsőoktatásbeli integrációs folyamatok eredményeképpen jött létre. A jogelődök révén közel félévszázados múlttal rendelkezik, mégis a 2000-ben alapított intézmény már lényegesen más küldetést, szervezeti és működési struktúrát alakított ki önmaga számára. Országos jelentőségű felsőoktatási intézménnyé vált, miközben a regionális szellemi kisugárzó ereje jelentősen növekedett. Az Európai Uniós csatlakozásunk és a felsőoktatás szakmapolitikai és törvényi változásai újabb kihívásokat jelentenek a Nyíregyházi Főiskolának. Az új kihívások felerősítve tükrözik a globalizációt, a megváltozott társadalmi–gazdasági viszonyokat, a felsőoktatásban megjelenő szabad piaci versenyt, és értelemszerűen ezeknek megfelelően kell átalakítani a főiskola oktatási, kutatási és gazdálkodási rendszerét.

A jövő városa: Nyíregyháza
PALICZ GYÖRGY - VINNAI GYŐZŐ

Nyíregyháza a jövő városa lehetne. Egy alábecsült és sok tekintetben évtizedes lemaradásokkal küszködő régió új sikertörténetét írhatná. Nyíregyháza, a jövő városaként, hitet és erőt adhatna a becsületes és szorgos munka reményében az otthon maradásra, lehetőséget és kibontakozást adhatna gyermekeink és unokáink számára a visszatérésre. Nyíregyháza, a jövő városaként, otthonunk lehetne, egy élhető, szerethető, esélyeket és lehetőségeket kínáló otthon, ahol együtt, egymásért közös a felelősség, a siker, az akarat.


kocsiF O G A D Ó

a Tháliához


Van egyszer egy színház…
TASNÁDI CSABÁVAL MARGÓCSY KLÁRA BESZÉLGET

Tasnádi CsabaMivel ez a fórum, ahová ez a beszélgetés készül, nyíregyházi, ezért elsôsorban azokról az élményeirôl kérdezem, amelyek városunkhoz kötik. Szakmai pályájáról, sikereirôl, mûvészi hitvallásáról a színházi szakma folyóirataiban bôven jelent meg információ, én úgy vélem, hogy olvasóinkat elsôsorban az érdekli, hogy városunkhoz milyen élmények kötik.

Margócsy Klára:Hogy került kapcsolatba Nyíregyházával, és milyen benyomásai voltak mielôtt elkötelezte volna magát a várossal?

Tasnádi Csaba: Volt egy korai idôszak, amikor eljöttünk olyan elôadásokat megnézni, melyeknek jó híre volt, például Lendvai Zoli Szarvaskirály rendezését, amivel az évad legjobb társulata díját is megnyerte akkor a Móricz Zsigmond Színház.

Látszat, vagy valóság?
Molnár Ferenc Egy, kettő, három című darabja a Kaposvári Egyetem színész-hallgatóinak előadásában
HUBER BEÁTA

A VIdámság és Derű ORszágos Seregszemléjének frappáns és beszédes rövidített alakját, a VIDOR Fesztivált ugyan felváltotta a Happy Art elnevezés, ám az immár hatodik alkalommal megrendezésre került rendezvénysorozat szórakoztatni vágyó, őszköszöntő-összművészeti jellege mit sem változott. Tasnádi Csaba sokat idézett megjegyzése, miszerint az öröm demokratikus alapjog, mind a programok sokszínűségében, mind pedig a helyszínek változatosságában évről-évre érvényre jut, hiszen a hagyományos színházi előadások, valamint az ezekkel párhuzamosan zajló filmvetítések, utcaszínházi és stand up comedy produkciók, világzenei koncertek és képzőművészeti kiállítások egy része különös helyszínekre (elmegyógyintézet, kórház, büntetés-végrehajtási intézet, árvaház) és a megye számos, kisebb településére egyaránt ellátogat. A fesztivál versenyprogramjába beválogatott színházi előadások szintén a hagyományoknak megfelelően 2002 óta két részre oszlanak. A humor többféle változatát felvonultatva a nagyszínpadon a klasszikusnak mondható vígjáték-szerzők (Shakespeare, Goldoni, Molière, Feydeau, Ionesco, Neil Simon, Csiky Gergely, Molnár Ferenc, Szép Ernő, Örkény István) míg a Krúdy Kamarában – igen dicséretes módon – főként kortárs, magyar drámaírók (Egressy Zoltán, Forgách András, Kárpáti Péter, Tasnádi István, Pintér Béla) szövegei elevenednek meg.

Fotel  avagy a fügefalevél
(Vinnai András - Bodó Viktor: Fotel. Móricz Zsigmond Színház, 2007 ősz.)
ONDER CSABA

A Fotel című „zenés kórisme” talán mindannyiunk kórismerete kívánt lenni. Az őrültek házában zajló, megannyi kis történetből összeálló játék az abnormális és a normális határain egyensúlyoz. Hogy mi számít ennek vagy amannak, nos ennek eldöntéséről, az erről való döntések oly igen bizonytalan, és oly igen irracionális mivoltáról szól ez a darab. És hogy ne üljünk közömbösen színházi foteljeinkben, a Fotel nem pusztán bemutatni és ábrázolni kíván egy bizarr, a hétköznapi szemtől elzárt kisvilágot, hanem azt teszi, amit témaválasztása és problematikája implikál: igyekszik nézőit eme nem könnyű szituációba bevonni, együttműködésre ösztönözni. A darab szereplői és kellékei többször és folyamatosan jelezik ezt (alapvetően az elidegenítő, zavarba ejtő effektusokkal), imigyen is reflektálva önmaguk és a nézők közös helyzetére.


kocsiF O R S P O N T

"kő a kövön"


Szecessziós családi házak Nyíregyházán
FEKETE ANIKÓ - MARTINOVSZKY ZSUZSA

Szecessziós házak

A dolgozattal Nyíregyháza szecessziós hatásokat mutató családi házait szeretnénk bemutatni. Sajnos több épületet csak jelenlegi homlokzatuk alapján tudtunk vizsgálni, mert további adatokat sem a levéltárban, sem leírásokban nem leltünk. Ennek ellenére igyekeztünk átfogó képet adni a témáról; a társadalmi háttér, a nemzetközi és a jellegzetesen magyar irányzatok hatásai, az építészeti eszközök, az építészegyéniségek és persze a városszövetben való elhelyezkedés vizsgálatával.


"Ami görbe, az régi"
Margócsy Józseffel beszélget ONDER CSABA és PETHŐ JÓZSEF

 – Milyen egykori nyíregyházi épületek és utcák hiányoznak Jocó bácsi számára?

Szóval a régi Nyíregyháza… nekem annál inkább a szívem csücske, mert én egyébként, no, hogy mondjam, meglehetősen konzervatív beállítottságú ember vagyok. És azt hiszem, hogy ez nem mindegy. Van például nekem egy kalapom, amelyiket ’50-ben vagy ’46-ban kaptam a sógoromtól, amikor a fogságból hazajöttem: és aztán úgy lassanként devalválódott ez a kalap. Mert egy időben még utcai kalap volt – akkor még kalapban jártunk az utcán –, majd abban hordtam a szenet meg mindent, úgyhogy kezdtek rajta lyukak lenni. Mire ide költöztünk, 25 éve már, a család nagyon mondta, hogy ilyen kalapban nem lehet lemenni az újságért. Hát én most is abban megyek. De nekem az a kalap olyan kedves dolog… Vagy például nagyon szeretek rövid ceruzákkal írni. Úgyhogy a levéltárban vannak „félszemtelen” kollégák, akik elhozzák a saját kis ceruzájukat, hogy legyen.

Campus a fák között
(A Nyíregyházi Főiskola új épületei)
GARAI PÉTER
   

Az elmúlt években történt valami a Sóstói erdő déli szegélyén. Kinyílt az évtizedes lomb-függöny, s feltárult a főiskola új arca. Megritkultak a fák, de nem tűntek el teljesen; átadták a teret valaminek, amire méltán büszkék lehetünk.

A Nyíregyházi Főiskola 'A' épülete


kocsiÚ T I   F Ü Z E T E K

akik bekocsiztak, s akik kikocsiztak


DARVASI FERENC
Tirpákiáda

„…ki nem tépheti szívéből”
„vissza nem jön többé soha”

Nyüzsgő metropolisz nékem Nyíregyháza, mondja Póka Mihály, ibrányi lakos, az alternatív és a(z igényesen) szórakoztató színház sajátosságait meglepően profi módon ötvöző Pintér Béla Társulat Árva csillag c. előadásának fő- és (metaforikus értelemben vett) címszereplője, s a Műegyetem közönségéből egy emberként tör ki a nevetés, helyesebben: a röhögés. Az imádnivaló Póka nem elég, hogy Ibrányban nőtt fel, de ötven éves koráig mindösszesen egyszer hagyta el a szülőfaluját - akkor is szinte erőszakkal vitték el Hajdúszoboszlóra, nyaralni, mondanom sem kell, szarul is érezte magát a fürdővárosban (fürdőváros, dehogy az, mert a fürdőváros az Gyula), még a település határáig csak-csak elvolt, de mint igazi lokálpatrióta, a kótaji disznóhizlaldánál már remegni kezdett, a hirtelen horizontváltás mellékhatásaként.

GERHARD FALKNER versei
TÉREY JÁNOS fordításai

Alszol
Hét szerető

NAGY ZSUKA versei
MOTELMARIONETT
szerelmespár

ÓKENÉZI GYÖRGY ISTVÁN versei
A fekete disznó dala
A bárka


GRECSÓ KRISZTIÁN

Ördöglugas

(regényrészlet)

Nem olyan könnyű huncutnak lenni
Krúdy Gyula

Úgy settenkedett be az október, mintha nem akarná, hogy észrevegyék. Hogy ősz lenne, csak a hűvösödő esték, és az egyre korábbi szürkület jelezték, máskülönben élt a nyárutó, ereje volt a napnak, Tótvárosban az egyetlen árva terasz, amely a sétálóutcának igyekezett latinos jelleget biztosítani, minden délután zsúfolásig megtelt. A lányok nem vállfázták fel könnyű, virágos nyári ruháikat, amelyeket olyan könnyen lebbentett fel a szél, és kivillant alóla a gömbölyű fenekük, a vékonyka bugyi mit sem takaró pántjával. A fiúk halásznadrágban, napszemüvegben korzóztak, és a párocskák rumos-mazsolás olaszfagyit nyalogattak a kegyes és bőkezű indián nyárban. És mintha a természet sem akarta volna alávetni magát a kötelező körforgásnak: az akác, a nyár, a tölgy őrizte lombját, a fű ismét kizöldellt, sárgálló pitypangok dugták ki a fejüket, és a bolondul jött tavaszban zümmögtek az önkormányzat benzines fűkaszái, mint megannyi feléledt dongó.

DEBRECZENI EDIT versei
A Charleville-i lélek
Az Öreg Hölgy kertje

VASS TIBOR verse
+ Párizs
részlet az Ebcsont before ciklusból

HORVÁTH ORSOLYA verse
Másért nem

DARVASI LÁSZLÓ 
Virágzabálók
 - regényrészlet -

Július végén újra Zsófiához utazott, s kisebb megszakításokkal az udvarházban időzött két-három hónapig. A sivatag virága tartózkodással fogadta, s Péter tudta, az asszony leginkább arra kíváncsi, vajon teljesítette-e e tanácsát, úgy tett-e, ahogyan a legutóbbi, kék és fekete tintával írt, levelében kérte, él-e még az a semmirekellő Pallagi-gyerek, az a szörnyűséges árnyék, de Péter úgy viselkedett, mintha nem is tudná, miről van szó, nem válaszolt, ha az asszony kérdezte, könnyedén másra terelte a szót, s Zsófia hamar megértette, hiába adott tanácsot ennek a marha férfinak, ennek csak a szája nagy, csak a teste nagy, a lelke és a bátorsága egy mákgubóban is elférne.


kocsiA  B A K O N  L E S Ő

Krúdy Gyula összegyűjtött műveiről
(Krúdy Gyula Összegyűjtött Művei. Sorozatszerkesztők: Bezeczky Gábor, Kelecsényi László, Pozsony, Kalligram Kiadó)
ANTALI EDIT SZILVIA

Az első kötetek 2005-ben jelentek meg, a kiadó ígérete szerint, az utolsó kötet 2016-ra már a könyvesboltok polcaira kerülhet. Előzetes becsléseik szerint a Regények és nagyobb elbeszélések kategóriában a már megjelenteken túl még további tizenhat, a Publicisztikai írások-ból további két kötet kiadása várható. Újabb csoportként jelentkeznek a Novellák, melyekből tizenkét könyvre számíthatnak az olvasók, az Ifjúsági regények, a maga három gyűjteményével, a Levelezés, és a három kötetes Függelék. A borító alatt, a fedőlapon, Krúdy aláírásának mintájára nyomták a szerzői nevet. A köteteket a könnyebbség kedvéért számokkal látták el, így az azonos műfajú antológiák kötött egyszerűen eligazodhatunk. Regények és nagyobb elbeszélések esetében már a címoldalon tájékozódhatunk, hogy mely műveket tartalmazza az adott összeállítás. Segítséget jelent azok számára is, akik Krúdy írásművészetének csak egy adott szakaszába kívánnak bepillantást nyerni, hiszen a kötetek a keletkezés sorrendjét figyelembe véve, az időben egymáshoz közel eső műveket tartalmazzák.

Az emlékművé válás tétje
(Hajnóczy Péter összegyűjtött írásai. Összeállította, a jegyzeteket írta Mátis Lívia és Reményi József Tamás, Budapest, Osiris, 2007. 622. o.)
KÁRI VIKTÓRIA

Hajnóczy első megjelent kötete, A fűtő (1975) darabjai indítják az új könyvet, a Márai-novellákkal képezve alteregót az elbeszélő számára, hogy még a hagyományos narratív struktúra keretei között a személyiség dezintegrációjának folyamatát rajzolja meg az alkohol pusztulásmetaforikájába illesztve. A kötet további novellái (így például a Pókfonál vagy A szekér) a logikai-lineáris prózanyelv neoavantgárd megújítására tesznek kísérletet. A filmszerűen megkomponált, mozzanatnyi cselekvéseket rögzítő, ismétlődően visszatérő leírások az intermedialitás poétikai eszközévé válnak. Kérdéses viszont, hogy az írásnak a képi megjelenítésbe való mediális átfordítása mennyire képezhet sikeresen működő narratív struktúrát. A képszerűséget ugyanis a cselekménysor változatlan szóelemekkel való ismétlődése reprezentálja nyelvileg, próbára téve az olvasó figyelmét és türelmét egyaránt.

Ványa bácsi és társai Nyíregyházán
Karádi Zsolt: „Ványa bácsi én vagyok” Színikritikák. Nyíregyháza, 2006. Móricz Zsigmond Színház. 162 p.
PETHŐ JÓZSEF 

Karádi Zsolt új könyvének bemutatóján – úgy nagyjából egy évvel ezelőtt – a könyvbemutatókra nem túlságosan jellemző módon zsúfolásig telt meg a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár egyik nagyterme. Annak, aki nem tudta volna, egyértelműen mutatta ez is, hogy Nyíregyházán nagyon sokan szeretik Karádi Zsoltot, a színházat – és a jó színházkritikát.

Nagyon nyárligeti elbeszélések
Csabai László: A hiéna reggelije. – elbeszélések –. Grafit „R” Nyomda kft., Nyíregyháza, 2007. 227 o.
ANTAL BALÁZS

Ha ismersz nagyon egy várost, mindegy melyiket, de akár falu is lehet vagy éppen bokortanya, azt is tudod, hol bújik meg benne egy jó történet. Melyik ódon, omladozó kapualjú házában, milyen dohos pincékben és recsegő, szúette gerendák alá szorult padlásokon rejtőzhetnek azok a mesék, amelyek egyenesen tapadnak a papírra, magukkal rántva  tágabb pátriájukat is. Csabai László első kötete többnyire ilyen helyhez kötött-, vagy helyhez igazított ötletekből építkező novellákat tartalmaz. Abban például a szerző nagyon jó, hogy ismeri Nyíregyházát, mint a tenyerét, s tudását úgy alkalmazza, hogy azok számára, akik nem tudják, miről is van szó – hiszen a kötetben Nyíregyháza helyett végig Nyárliget szerepel –, nos, nekik sem lesz zavaró vagy kellemetlen az egész. Vagy legalábbis nem emiatt.

Elektroralitásrul
(bevezetés a blogirodalomba)
DRÓTOS RICHÁRD

Eredetileg arra kért meg a szerkesztő, hogy írjak egy blogkritikát egy Nyíregyházán vagy a környékén íródó internetes naplóról, és ha nincs olyan, ami érdemes a nagyérdemű figyelmére akkor arról, hogy milyen dolog már az, hogy nincs!
Természetesen van ilyen – nem is egy – itt is, a környéken is, ráadásul olyan bloggerekéi, akik kifejezetten jól is írnak, viszont nehéz a kritikus vadászszemüvegét felvennie olyasvalakinek, aki maga is vadállomány tagja (bár írástehetség tekintetében néha az ebédlőasztallal másszor pedig a házban tartott ebbel egyenrangú).


kocsiN Y Í R E G Y H Á Z A +

Tokaj


Tenkács Tibor: A Kopasz lejtője őszi ragyogásban (olaj)

Mikor utoljára utaztam a vörös postakocsin,
akkor alig töltöttem be harmincadik évemet,

és mindig virágvasárnapot mutatott a kalendárium
(Krúdy Gyula)

Hiába kutattam bort a Szelek Városában. Az Ószőlő és Újszőlő utcák már születésem előtt venyige nélkül kopárkodtak; Rozsrétszőlő, Nyírszőlő, Borbánya vagy a kistelki szőlők pedig szememben akkor még világvégi, csupán messziről jött emberek meséiben élő tájaknak számítottak. Maradtak volna a behozott borok; hiszen Tokaj itt van a város szájában, és csak nem isznak meg mindent a rakamaziak, mielőtt a boroshordók eljutnának a Tokaji úton, Széna téren és Búza téren keresztül a város szívébe, vagy vasúton egyenesen a nagy fogyasztással kecsegtető ivó-sorig az állomás környékén. Egyetlen próba is elég volt azonban eldönteni, hogy a Szelek Városának két tokaji borozójában, az állomás melletti hordó előtt – betontalpa még talán látszik – és az egykori Béke mozival szemben fekvő hangulatos, szeparés kimérésben iható a megye, vagy talán Európa legrosszabb folyóbora. (Csak Moldva kapujában, a koménfalvi vásártéren kóstoltam eddig ahhoz foghatót.) A tokaji bor leromlását a nyíregyháziak szerint a tokajiak mohósága, a tokajiak szerint viszont a nyíregyházi szőlőtulajdonosok Tokaj-szerte tapasztalható elszaporodása okozza. Igazságot nem lehet tenni a kérdésben, de annyi bizonyos, hogy akkor is, azóta is csak a palack pecsétjének hihet az utazó, ha tokaji bor a kérdés – vagy tán annak sem.

Tokaj festője
Portrévázlat Tenkács Tiborról
JÁNOS ISTVÁN
 

kalaposHa volt és Ha van művészpálya, melynek ihletése a genius loci jegyében fogant, akkor bizonyára Tenkács Tiboré az egyik legmarkánsabb; Tokaj festőjeként ismerte nem csupán szűkebb, választott pátriája, de talán olykor a határon túl is rácsodálkozott egy-két picturát szerető, netán értő ember képei békét és harmóniát sugárzó színeire, a derűre, mely eggyéfon embert és természetet, melynek mélyén azonban nem csupán az öröm, de elégikusabb és fájdalmasabb sorsproblémák is felsejlenek.

 

kocsiE G Y  F L E K K E N

1 One Diner
HASAS PASAS

Egy flekken sokféleképpen elkészíthető. Amikor Pannónia kerékpáromat a Ferenc körút és a Kossuth utca sarkánál álló villanyoszlophoz lakatoltam, nem tudtam, hogy igazi diner előtt állok, ahol ilyesmi is fogyasztható. Valamikor a Márka presszó működött itt, majd a rendszerváltás utáni években a sarokra eső kétharmadát leválasztva született meg a 1 One Diner. A későkádárkori, panelházak tövében gubbasztó panel-presszóból amerikai stílusú étkezde lett. A panel maradt. Jó tíz éve járok erre, sohasem tértem be – gyorsétteremnek gondoltam. Súlyos tévedés, hittem a látszatnak (a homlokzati tetőperemen végigfutó csillagos-sávos zászló, a harsányan hivalkodó név, a forgalmas és benzinfüstös utcasarok). A megvilágosodás később jött.

kocsiREZEDA KÁZMÉR

A rövidnyelvűek utcája
REZEDA KÁZMÉR (A SZERK.)

Ez a szám lesz a végső - gondolta Rezeda Kázmér, miközben átvágott a Bútorosok utcáján. A házakat sötéten és némán ölelte körbe az őszi este. Rezeda Kázmér mélyebbre nyomta fülében a fülhallgatót, és összébb húzta kabátját. Útja a Rövidnyelvűek sikátorán vezetett hazafelé. Régebben úgy gondolta, hogy a rövidnyelvűek népétől óvakodnia kell. Dohos házaik, magas kerítéseik mögül sohasem hallatszott ki emberi szó, gyermeki zsivaj. A rozoga házak vak ablakaiban sohasem pislákolt semmiféle fény. Nevük gúnynév volt, sorsuk megbélyegzett és kilátástalan. A rövidnyelvűek élhetetlenek voltak és szegények. Így gondolta ezt Rezeda Kázmér a sikátor mélyén átsietve.

Útja mintha már órák óta tartott volna. Egy kiszögelésben aztán, váratlanul és csodálatosan, egy fiatal lány alakja bukkant föl előtte. A lány, s ily bájos teremtést Rezeda Kázmér sohasem látott még, kitárt karral, mozdulatlanul lebegett a járda gödrei felett.  Hófehér alakja beragyogta a Rövidnyelvűek utcáját. Rezeda Kázmér megtorpant. Ne légy szeles, gondolta. Az addig szűk és girbe-gurba utcácska kitágult, a házak ledobták csúf foltjaikat, a vaskapuk horpadásaiban a régi dicsőség szikrái villogtak, a házak mélyéről halk muzsikaszó hallatszott, s a vak ablakok szemei megteltek a konyhák meleg fényével. Boldog párok ölelték gyermekeiket, apák apjukat, lányok szeretőiket. Rezeda Kázmér csodálattal bámulta az ismeretlen világot itt, nem messze a város romlott, öreg szívétől. Így élnek hát az emberek, gondolta Rezeda Kázmér, így élnek a boldogok, és még egy utolsó pillantást vetett a földöntúli látványra, mielőtt elhagyta volna a Rövidnyelvűek utcáját. Munkátokon más keres, gondolta szomorúan Rezeda Kázmér útban hazafelé menet, bár, s ezt is csak gondolta, élni és dolgozni csak pontosan, csak szépen, s ezt már boldogan dúdolta, ahogy csillag megy az égen, dúdolta, úgy érdemes.

     
also
     
felso

copyrigth A vörös postakocsi szerkesztői és a szerzők, 2007-2008
kiadja a Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Önkormányzata

Főszerkesztő Onder Csaba
szerkesztőség: Antal Balázs, Bódi Kata, Gerliczki András, János István, Kukla Krisztián, Tulipán Klaudia, Szopos András, honlap Antal Balázs
szerkesztőség: Nyíregyházi Főiskola, 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/b., B/236
avorospostakocsi@yahoo.com

also