You are hereMi is a prevenció a gyakorlatban?

Mi is a prevenció a gyakorlatban?


A bajt mindig jobb megelőzni. Ha az egészségről van szó, az előbbi bölcsesség hangsúlyozottan igaz. A prevenció mindenképpen a legjobb és legolcsóbb megoldás. Azonban mint ilyen, nyilván a legnehezebb is, hiszen NEKÜNK kell megcselekedni a dolog oroszlánrészét. Azonban érdemes előre gondolkodni, mielőtt késő lesz!

 

 

Hazánkban kétmillió ember szenved életének valamelyik szakaszában mozgásszervi megbetegedésben, ami az életminőség romlása mellett tetemes költséget jelent a betegnek és a társadalomnak. Európában – valamennyi korosztályban – több mint 100 millió a mozgásszervi beteg, emiatt évente 450 millió napot töltenek betegállományban, s ennek hatására várhatóan két százalékkal csökken a nemzeti össztermék. Ezért intézkedést sürget az Európa Parlament, s hazánkban is remélhetőleg bekerül a népegészségügyi programba ez a betegség is, amelyben kimutathatóan eredményes a megelőzés, az időbeni terápia és a rehabilitáció. Annál inkább is fontos kiemelten kezelni ezeket a kórokat, mert a mozgásszervi elváltozások kétszeresen növelik a szív-ér rendszeri megbetegedés kockázatát

Az említett mozgásszervi betegségekkel kapcsolatban igen fontos leszögeznünk, hogy ezek az elváltozások kialakulásuk után NEM GYÓGYÍTHATÓK, azonban megfelelő mennyiségű és minőségű MOZGÁSSAL MEGELŐZHETŐK, illetve a romlási folyamatok lassíthatók.

Az urbanizált életmód nem teszi lehetővé a megfelelő mennyiségű és minőségű mozgást még gyermekkorban sem, nem beszélve a felnőttek hajszolt életmódjáról. A gyermekkori és kisiskoláskori mozgásszegény életmód következtében fiatal felnőtt korra kialakuló kezdődő problémákat erősíti fel, az az ülő életmód, mely a mai munkaképes lakosság jelentős részének sajátja. Az életkor előrehaladtával a természetes módon bekövetkező mozgásszervi „elhasználódás” felerősödik, amennyiben nem biztosítunk megfelelő lehetőséget az egészséges életmód alapvető összetevője, a mozgás számára. Már az is rengeteget használ, ha -kifejezetten a helytelen testtartás korrigálása céljából - az íróasztal felett görnyedő munkavállaló óránként felemelkedik a székéből, kinyújtózik, homorít. Esetleg tesz néhány lépést az irodában."

 

Célunk az, hogy a kifejlesztésre kerülő program segítségével lehetőséget biztosítsunk a mozgásszervi problémák kialakulásának munkahelyi prevenciójára.

A projekt általános célja, hogy segítse felismerni a munkaképes lakosság számára, hogy az egészséges életmód kulcsa a kezükben van, csak élni kell a lehetőséggel a kifejlesztésre kerülő program segítségével.

 

A program által vezérelt alapvető ismeretek segítségével képes lesz a felhasználó a testtartásáért felelős tónusos és fázisos izmok karbantartására, melyre alapvető, többnyire közismert gyakorlatok alkalmazásával vezeti rá a felhasználót a távoktató program didaktikai koncepciója.

A program megtanítja felhasználóit arra, hogyan tarthatják karban testüket, melynek állapota egészséges boldog életük egyik kulcsfontosságú összetevője.

Napjainkban már nem az a kérdés, hogy lehet-e a betegség tüneteit kezelni, hanem a mindennapokba miképp illeszthető a sportszemléletű életmód, mint prevenciós eszköz.

 

Az elmúlt évtized legdinamikusabban fejlődő területe a számítástechnika és az informatika volt. A számítógép által nyújtott lehetőségek kimeríthetetlenek, nemcsak munkaeszköz, a szórakozásban betöltött szerepe is rendkívüli. A napi 7-8 órás ülés, a számítógépes munkához felvett kényszertartás olyan egyoldalú statikus és mechanikus igénybevételt jelent a mozgás-szervrendszer, különös tekintettel a gerinc számára, ami kezdetben túlterhelést, később károsodást hoz létre az ízületi struktúrákban. A gerincpanaszok további okát az ülés okozta tartási rendellenességekben, valamint a mozgásszegény életmódban kell keresni.

 

A túlterhelés okozta károsodások megértéséhez ismerjük meg jobban a gerincünk felépítését

!

 


 

 ( A tónusos izmok fő funkciója a test stabilizációja , a gravitációval szemben. Elsősorban vörös izomrostokból állnak. Jellemzőjük, hogy zsugorodásra, túlfeszülésre hajlamosak. Lassan aktivizálódnak, azonban tartós munkára képesek, lassan fáradnak, viszont regenerációjuk nagyon gyorsan bekövetkezik. Rövidülésre való hajlamuk miatt sok nyújtást, lazítást igényelnek. Ilyen izmok pl: a comb hátulsó felszínén található hajlító izmok; a mély hátizmok; a lapockaemelő izom; a nagy mellizom; az elülső, középső, hátulsó ferde nyakizmok; a fejbiccentő izom. A fázisos izmok funkciója a mobilizálás. Elsősorban fehér izomrostokból állnak. Edzésük hiányában hajlamosak a gyengülésre, megnyúlásra, sorvadásra. Igénybevételük esetén gyorsan aktivizálódnak, gyors mozgások kivitelezésére képesek, azonban gyors kifáradás jellemző rájuk és lassan regenerálódnak. Gyengülésre való hajlamuk miatt elsősorban erősítést igényelnek. Fázisos izom a: nagy és középső farizom; a kéz és láb izmai; a comb hosszú közelítő izmai; az egyenes és ferde hasizmok; a hát rombuszizmai; a csuklyásizom középső és alsó része.)