You are hereAz ülő foglalkozás hatása a gerincre, az irodai munka veszélye

Az ülő foglalkozás hatása a gerincre, az irodai munka veszélye


A motoros futárokhoz vagy az építkezésen dolgozókhoz képest szinte paradicsomi körülmények között érezhetik magukat az irodai dolgozók. Ám az ő egészségükre is sok veszély leselkedik. Milyen egészségügyi problémák jöhetnek elő az irodai munkában? Hogyan lehet ezeket kikerülni, kezelni?Kisebb-nagyobb fizikai és lelki eredetű panaszok egész tárháza csökkentheti az irodai dolgozók komfortérzetét és okozhat különféle egészségügyi problémákat. "Az irodai munkát végzők jelentős részénél rendszeresen előfordulhatnak a tarkó-, fej-, nyak-, hát- és gerincfájdalmak. Az okok az egész napos ülőmunka mellett a rossz testtartásban is keresendők. Az egy helyben hosszabb ideig ülők háta jellemzően gömbölyű formát vesz fel. Derekukat is görbén tartják - nyakuk ugyancsak előretolódott helyzetbe kerül, ezzel a vállat is rossz irányba húzva.

A mai világban már nem mondhatunk le a számítógép használatáról. Akár a munkahelyünkön, akár az otthonunkban PC formájában találkozunk vele. A képernyő előtti tartós ülés komoly megterhelést jelent a hátunknak.

A hát szempontjából legkedvezőtlenebb hatású a rossz munkaasztal vagy a képernyő magasságának helytelen beállítása. A következmény: a nyaki vagy ágyéki gerincszakaszon kialakuló fájdalom. Előre haladott esetekben izommerevség, fejfájás is keletkezhet.

A hosszú ideig fenntartott testhelyzet egyoldalú, statikus terhelést ró az antigravitációs izmokra. Ezek az izmok rövidülésre, tónusfokozódásra hajlamosak. Emiatt az izomzatot ellátó erek nyomás alá kerülnek, nem tudják ellátni tápláló funkciójukat, romlik az izom vérkeringése, fájdalmassá válik.

A képernyős munkát végzőknél komoly egészségkárosodás tapasztalható. A nyaki-tarkótáji fájdalom nagy valószínűséggel a monitor rossz elhelyezésének köszönhető, a deréktáji/panaszok oka a rosszul kialakított ülőalkalmatosságban keresendő, míg a kéz - csukló fájdalom a helytelen gépelési technika következménye. A gerincfájdalmak okai sokfélék lehetnek.


 A sok számítógép használó nincs tudatában a túlzott számítógépes munka káros hatásaival és a kialakuló panaszok kezelési lehetőségeivel.

A mozgásszegény életmód, a számítógépes munkával járó huzamosabb ideig fennálló helytelen kényszertartás, az ergonómiailag nem jól tervezett irodai bútorok, helyiségek, és a nem megfelelően használt ergonómiai eszközök kedvezőtlenül befolyásolják az egészséget, amely kihat a koncentráló képességre, a mozgató-, a szív-és érrendszerre, ezáltal csökkenti a szellemi és a fizikai kapacitást.

Az irodai dolgozók több órán keresztül szinte mozdulatlanul ülnek a gép előtt, megállás nélkül használják a billentyűzetet, folyamatosan figyelik a képernyőt, s munkájuk során csak nagyon rövid időre, és ritkán szakadnak el a géptől. Ebből az következik, hogy előbb-utóbb komoly túlterhelés jelentkezik majd bizonyos testtájakon. Leggyakrabban előforduló tünetek:

  • Feszülés, bizsergés, hidegérzet és zsibbadás az ujjakban, csuklóban

  • Ügyetlenség, erőtlenség, a mozgáskoordináció zavara

  • Nyak, váll, hát és deréktáji fájdalmas feszülés

  • Könyök, alkar, boka panaszok

  • Koncentráció csökkenés, szempanaszok, fáradtságérzet

A tartós ülés miatt az alsó végtagi ízületek fájdalmassá válhatnak, a keringés is akadályozott. A sok ezer billentyű leütése (mely óránként akár 10-15 ezer is lehet), az egér folyamatos, sokszor szükségtelen markolása, lassan, de biztosan lokalizált fáradtsághoz, majd fájdalomhoz vezet.

Eleinte alkalmankénti nyilallások jelzik a bajt, amelyek egy-két nap alatt elmúlnak. Majd egyre gyakrabban és hamarabb jelentkezik a fájdalom, tartós, súlyos bántalommá alakulhat, éjszaka és nyugalomban sem hagy pihenőt. Ha ezeket az intő jeleket nem vesszük komolyan, a gyógyulás hosszadalmassá válhat. Ezért nagyon fontos a megelőzés!

  

Mi a teendő?

1. Először is arra kell ügyelnünk, hogy a számítógép képernyőjének a szem szempontjából amúgy is megerőltető figyelését ne terhelje tovább a képernyő tükröződése és csillogása, ezeket mindig szüntessük meg, tehát a képernyőt állítsuk az ablaknak háttal, s ügyeljünk arra is, hogy oldalról se essen rá fény.

2. Csak ezután következhet a képernyő magasságának beállítása, hogy felső széle szemmagasságban legyen- ez tulajdonképpen teljesen egyszerű. Mégis, ha a képernyő felső szélét felfelé vagy lefelé 5-7 cm-rel elmozdítjuk, már ez a minimális eltérés is elegendő ahhoz, hogy tartós használat esetén tarkó merevséget vagy fejfájást okozzon. A legjobb az, ha megkérünk valakit, hogy nézze meg a tartásunkat oldalról a számítógép előtt ülve.: a képernyő előtt mindig egyenesen kell ülni egy erre a célra tervezett széken. A szemet és a képernyő felső szélét összekötő vonalnak vízszintesnek kell lennie. Lehetőleg tartsuk egyenesen a fejünket is. A fej hajlításából eredő hibák kivédése érdekében a számítógép előtt ülő személy csukja be kis időre a szemét és tartsa a fejét teljesen laza, semleges helyzetben.

3. Ennek a folyamatnak a megelőzésére szolgál az óránként elvégzett,

 

 

.

 

A gerinc fájdalmai jellegében és okaiban is különböznek az ízületi fájdalmaktól. Ennek legfőbb oka az, hogy a gerincvelőből kilépő szelvényezett területeket ellátó idegi gyökök összenyomása jelenti a legkomolyabb fájdalmakat. A gyöki fájdalom részben az ideg gerincből kilépésének határán, részben kisugározva, az idegösszenyomástól távoli helyen is megjelenik, és köhögésre, erőlködésre drámaian fokozódik.
A gerinc kétféle görbülete biztosítja, hogy a gerincet érő tengelyirányú terhelések elnyelődjenek a csigolyák közötti rugalmas porckorongokban. A gerinc szabad forgását pedig a csigolyák közötti ízületek biztosítják. Az ízületek a háti szakaszon csavarást, az ágyéki szakaszon hajlítást és feszítést ("kiegyenesedést") tesznek lehetővé. A csigolyák betegségei ezt az érzékeny és bonyolult statikai rendszert bontják meg, mely a gerincben a szalagok és ízületi tokok steril gyulladását, a porckorongok sérvét vagy a csigolyák összenyomatásos (kompressziós) törését eredményezheti
.