Termelési hulladékok


 

 

Termelési hulladékok osztályozása

 

·        Eredet szerint a következő fő csoportokat különböztetjük meg:

- termelési tevékenység során keletkező hulladékok, mint a tevékenység szükségszerű velejárói,

- karbantartás, termékváltás során keletkező hulladékok,

- technológiai fegyelem be nem tartása és a berendezések hiányossága miatt keletkező hulladékok,

- az adminisztratív és szociális létesítményekből, valamint az üzemépületek takarításából származó hulladék,

- a létesítmények üzemi közterületeiről származó hulladék.

 

·          A kibocsátó technológia alapján megkülönböztetünk ipari, mezőgazdasági és egyéb termelési hulladékokat.

 

·        A környezeti hatás alapján beszélünk nem veszélyes termelési hulladékokról és veszélyes (különleges kezelést igénylő) termelési hulladékokról.

 

·        Halmazállapot szerint megkülönböztetünk szilárd, folyékony, iszapszerű és gáznemű hulladékokat.

 

 

Termelési hulladékok káros hatásainak vizsgálata

 

A vizsgálatokban döntően a fizikai-kémiai paramétereket helyezik előtérbe. A kapott eredmények adnak alapot a hulladék tulajdonságainak és kezelhetőségének megismerésére. Ez a széleskörű analízis jelentős műszerezettséget és komoly analitikai laboratóriumi felkészültséget igényel.

 

A hulladékkezelési módszerek tervezéséhez, az átfogó, teljes körű analitikai vizsgálatokon túl szükség van egyes meghatározott tulajdonságok vizsgálatára is, valamint a hulladék komplex környezeti hatásának vizsgálatára.

 

 

Termelési, nem veszélyes hulladékok hasznosítása („recovery”)

 

A hulladékhasznosítás olyan technológiai tevékenység, amelynek során az eredeti rendeltetésük szerint tovább nem használható anyagokat termékké, vagy annak összetevőjévé alakítják (újrafeldologzással = „recycle”, ill. visszanyeréssel). A hulladékgazdálkodási törvény értelmében a hulladék hasznosításának harmadik módja az energetikai hasznosítás, amikor nem a hulladék hasznos anyagának, hanem energiatartalmának kihasználásával történik a felhasználás.

           

A hulladékhasznosítás három legfőbb típusa tehát az újrafeldolgozás, a visszanyerés és az energetikai hasznosítás.

 

Újrafeldolgozás során lejátszódhatnak csak fizikai és mechanikai folyamatok (pl. műanyag regranulálás) vagy kémiai folyamatok (pl. a plexi 220-250 °C-on monomerré bomlik, majd újra polimerizálható poli-metil-metakriláttá).

Visszanyeréssel egy hulladék anyagból értékes komponenseket nyernek ki.

A legtöbb vitára okot adó eljárás az energia-visszanyeréses égetés. Végeredményben csak annyival jobb, mint a lerakás, hogy az anyag energiatartalma így valamelyest hasznosítható (pl. egy gumiabroncs előállítása teljes energiaszükségletének 20-25 %-át lehet visszanyerni), és a hulladék térfogata csökken, ezáltal kisebb területen helyezhető el. Ugyanakkor a füstgázok tisztítást igényelnek, a salak elhelyezése a káros anyagok lehetséges feldúsulása következtében gyakran komoly gondot okozhat. A veszélyes hulladékok égetése azonban gyakran az egyetlen megoldás.

 

A hasznosítást követően a hulladék mint másodnyersanyag, illetve energiahordozó vagy mint félkész-, illetve késztermék kerül vissza a termelési folyamatba, esetleg közvetlen felhasználásra. A hasznosításnál preferálni kell a nemzetgazdaság számára értékes anyagokat tartalmazó, valamint jelentős energiatartalommal rendelkező hulladékok feldolgozását. Továbbá az olyan hulladékok hasznosítását, amelyek ártalmatlanítandó mennyiségét az ártalmatlanítás magas költségei miatt vagy éppen az alkalmazott ártalmatlanítási módszer(ek) környezetvédelmi szempontból (rendszerint hosszú távon) kedvezőtlen hatásai miatt célszerű csökkenteni.

A hasznosítás teljes vertikumában – gyűjtés, szállítás, feldolgozás és értékesítés – következetesen biztosítani kell a végrehajtásban résztvevők gazdasági érdekeltségét. E nélkül a hulladékhasznosításban érdemi eredmény nem várható.

A hulladékok egy része műszaki, technológiai okokból nem vagy csak nagy költségráfordítással hasznosítható. Ezek környezetvédelmi szempontból megfelelő módon történő ártalmatlanításáról kell gondoskodni.

 

A hulladékhasznosítás aránya Magyarországon nemzetközi összehasonlításban még meglehetősen alacsony. Az ipari nem veszélyes hulladékok hasznosítása nem éri el a 30 %-ot, a veszélyes hulladékoké a 20 %-ot, míg a települési szilárd hulladékoknak csak alig 3 %-a, a települési folyékony hulladékoknak és a szennyvíziszapnak közel 40 %-a kerül hasznosításra. Így összességében – a mezőgazdasági növényi maradványok visszaforgatását nem számítva – a hasznosítás mértéke a 30 %-ot sem éri el.

 

A hulladékhasznosítás előnyei:

- csökkenti a nyersanyagforrások kitermelését,

- nem terheli az épített és a természeti környezetet:

            - az elszállítandó hulladék mennyisége, térfogata kisebb,

            - a lerakásra igénybevett területek és a szennyeződés kisebb,

            - megbetegedési, fertőzési veszélyek csökkennek,

- energia-megtakarítás – mert a hulladékból származó nyersanyagok feldolgozása általában kevesebb energiát igényel, mint az eredeti nyersanyagok átalakítása.

 

A hasznosítás megelőző művelete a szelektív gyűjtés. A nem veszélyes termelési hulladékok szelektív begyűjtése lényegesen jobb hatékonysággal működik mint a települési hulladékoké. Mindazonáltal ma még az ipari hulladékok mintegy 60 %-a a lerakóra kerül.

 

Az alábbiakban vázlatosan bemutatjuk a legjellemzőbb szelektíven gyűjtött anyagokat, és azok lehetséges felhasználási területeit.

 

·        Fémek

 

- vas- és acélhulladék kohászati feldolgozása,

- rézhulladék újraolvasztása,

- alumíniumhulladék beolvasztása.

 

 

 

·        Papír

 

A kész papír legnagyobb felhasználói a csomagolástechnika, az irodák és a nyomdák.

Válogatás, gyűjtés, osztályozás után több irányú hasznosítása lehetséges:

Papíripari felhasználás:

            - csomagolóanyag,

            - hullámlemez,

            - újság (> 30 % előkészített, festéktelenített hulladék papír),

            - szürkelemez előállítása.

- munkafolyamatai:

            - az anyag feloldása (vízzel),

            - osztályozása és megtisztítása idegen anyagoktól (zsinór, drót, műanyag, valamint elválasztás a túlságosan rövid szálaktól),

            - színtelenítés, fehérítés,

            - finomosztályozás szálhosszúság szerint,

            - nemesített másodnyersanyag előállítása.

Az újrafeldolgozás a gazdasági haszon mellett kedvező környezeti hatásokkal is jár. Átlagos esetben a hulladék papír, mint másodnyersanyag alkalmazásával közel 40 %-kal csökken az energiaigény, 60 %-kal a vízigény és 30-40 %-kal a vízszennyezés mértéke, és kevesebb fát kell kivágni.

 

Építőipari hasznosítás:

            - gipszkarton gyártás.

Mezőgazdasági hasznosítás:

            - cellulóztartalmának feldolgozása tápkeverékké, takarmánnyá vagy ipari etanollá.

Egyéb:

            - felszívató-anyag előállítása a szennyvizek olajmentesítésére.

 

·        Műanyagok

 

- természetes lebontás: leghosszabb út, végül növényi tápanyagok jelennek meg

            - fizikai-kémiai hatásra (pl. fény),

            - mikrobiológiai úton (talajban).

- mesterséges lebontás:

- oldás,

- depolimerizálás,

- pirolízis.

- regenerálás:

            - vegyes hulladékot hasznosító technológiák

            - típusazonos, tisztított műanyaghulladék: a granulált műanyag (mint másodnyersanyag) a hagyományos műanyag-feldolgozási eljárásokkal késztermékké dolgozható fel.

 

A műanyagok jelölése:

01 PET (polietilén-tereftalát),

02 PE-HD (nagysűrűségű polietilén),

03 PVC (polivinil-klorid),

04 PE-LD (kissűrűségű polietilén),

05 PP (polipropilén),

06 PS (polisztirol),

07 egyéb.

 

Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (2002.) alapján 2005-re el kell érni a csomagolási hulladékokra vonatkozóan a minimálisan 50 %-os hasznosítási arányt. Anyagában történő hasznosításnál összességében 25-45 %, de minden anyagfajtánál el kell érni min. 15 %-ot. 2003-ban ezt papír és fém csomagolások tekintetében jelentősen meghaladtuk, azonban műanyagok esetében 7,5 %-nál, üvegnél 14 %-nál tartottunk. Mivel a koncentrált begyűjtési helyekről származó hasznosított mennyiség növekedésére alig van lehetőség, a hiányzó mennyiséget lakossági forrásokból kell begyűjteni és hasznosítani.

 

·        Gumi

 

Egészben történő lerakása tilos, 2006-tól a darabolt lerakás sem megengedett.

Hasznosítási lehetőségek:

- gépkocsi gumiabroncsok újrafutózása,

- sportpályák, játszóterek burkolata (gumiőrlemény hulladék bekeveréssel),

- építőipari felhasználás: alapozás, tetőszigetelés, padlóburkolat, útépítés (suttogó aszfalt),

- égetésnél az energiahasznosítás csak látszólag magas, ha összevetjük az előállítás energiaigényével, már nem az.

A hasznosítás elterjedését jelenleg nem műszaki, hanem begyűjtési és gazdaságossági problémák akadályozzák. A termékdíj bevételekből kialakított gyűjtőrendszer kapacitása elégséges, a hasznosítás további bővítése sürgető feladat. A hasznosítók létesítéséhez állami támogatás szükséges.

           

·        Üveg

 

-  az újratölthető (betétdíjas) üvegpalackok (közvetlen) hasznosításának feltétele az üvegek tisztasága. A tisztítás vizes mosással történik.

- visszairányítás az üvegiparba beolvasztásra (közvetett hasznosítás),

- egyéb célú hasznosítás:

- útépítésnél: megfelelő méretűre zúzzák, cementtel vagy bitumennel keverik és az útfelületre terítve lehengerelik. A kőzúzalék egy  részét helyettesítik ezáltal üveghulladékkal. Az üvegaszfalt tartóssága legalább olyan jó, mint a hagyományos aszfalté.

- építőiparban: a cementhez kevert üvegőrlemény növeli pl. a gátak szilárdságát, a beton tartósságát,

- falazóelemek gyártására,

- üveggyapot előállítására: olvasztás után szálhúzással.

  

·        Textilhulladék

 

- pamuthulladék – mint cellulóz alapanyag, a legjobb minőségű, ún. merített papír előállítására használható,

- géprongy – jó nedvszívó képessége miatt ipari tisztítórongy,

- építőipari felhasználás – hő- és hangszigetelő elemek gyártására (tépőgéppel feltépik majd az így előállt „paplant”  gombaölő szerekkel kezelik, és kátránypapírok közé sajtolják).

 

·        Élelmiszeripari hulladék

 

- a húsipar melléktermékeiből az emberi fogyasztásra alkalmatlan részeket állati takarmányként értékesítik, a szerveket a gyógyszeripar veszi át,

- a csontokból enyvet készítenek,

- a cukorgyári mésziszapot talajjavításra használják,

- a napraforgómaghéj tüzelésre alkalmas.

 

·        Mezőgazdasági hulladék

 

- a biomassza jellegű hulladék biobrikett előállítására használható.

 

·        Építési, bontási hulladék

 

Évente Magyarországon mintegy 10 millió tonna építési és bontási hulladék keletkezik. A hasznosítási arány jelenleg 30 %, 2008-ig 40-50 %-os hasznosítási hányad tűzhető ki célul (Országos Hulladékgazdálkodási Terv).

 

További információk a hasznosításról:

http://www.kvvm.hu