Kohéziós sajátságok
A rugalmas változás tartományán belül,
a nyomóerõ megszûnte után, az anyagok visszanyerik
eredeti alakjukat.
A rugalmassági együtthatóirányfüggõ.
Csak az amorf ásványok mutatnak izotrópiát.
, ahol d a rugalmas elváltozás, F a nyomóerõ.
A rugalmassági határ átlépésével,
a képlékeny ásványok deformálódnak,
a rideg ásványok pl. kén, kvarc) széttörnek.
Az elválásnak azt a formáját, amikor hirtelen
mechanikai hatásra, a részekre szakadás (törés)
sík lapok mentén történik, hasadásnak
nevezzük.
Az azonos tömegpontokból felépített kristályoknál
a kohézióminimumra merõlegesen következik be,
(a tömegpontokkal sûrûn terhelt síkok mentén.)
(59., 60. ábra).
pl.: gyémánt (111)
59. ábra. A gyémántnál a hasadás
a trigiroidra merõlegesen, azaz az oktaéder lapok mentén
következik be
Az ionrácsos vegyületeknél fontos a rácssíkok
elektrosztatikus kiegyenlítettsége.
60. ábra. A kõsó hasíthatóságának
és siklathatóságának magyarázata
Az egyes ásványokra jellemzõ a hasadás minõsége.
Vannak tökéletesen hasadó ásványok (pl.
csillámok, gipsz, kalcit), jól (pl. földpátok),
valamint rosszul hasadó ásványok (pl. gránát).
A nem hasadó ásványokból minden esetben,
a hasadó ásványok törése esetén
ha az nem a hasadási irányban történik, törésfelületet
kapunk.
Ez is ásványra jellemzõ (pl. kagylós az opálé,
egyenetlen a kvarcé, egyenes a kalcedoné, sima a jáspisé,
földes a bauxité).
A siklatás kristályoknak azon tulajdonsága, hogy mechanikai
hatásra (húzás, nyomás) maradandó alakváltozást,
deformációt szenvednek anélkül, hogy egyes részeik
között a folytonossági összefüggés megszakadna
(60. ábra).
A siklatásnak két fõ típusa van. Lehet
korlátlan vagy korlátolt.
1., Párhuzamos (korlátlan)
Azonos tömegpontok esetén
Grafit (C): (0001) (61. ábra)
Jég (H2O): (0001)
Fémek: hexagonális (0001) (62. ábra)
lapcentrált (111) (63. ábra)
61. ábra. A grafit jól sikjlatható a (0001)
indexû bázsislapok mentén
62. ábra. A hexagonális rendszerben kristályosodó
fémek siklathatóságának magyarázata
(Az 1, 2, 3-mal jelölt síkok (0001) egymáson elcsúszhatnak.)
2, Ikerszimmetrikus (korlátolt)
Mesterséges ikerképzõdés
(64. ábra)
Kalcit (CaCO3); (0112)
63. ábra. A lapcentrált elemi cellájú
fémek siklathatóságának magyarázata
(Az (111) indexû rétegek mentén (4 irányban)
siklathatók.)
64. ábra. Siklatással mesterséges iker allítható
elõ
A mechanikai behatásokkal (karcolás, fúrás,
csiszolás) szemben mutatott ellenállás.
A keménység legszorosabb összefüggésben
a kémiai kötéstípussal (erõsségével
emelkedik) és a kristályszerkezettel van (a tömegpontok
egymástól való távolságával fordítottan
arányos).
Az egyes osztályokon belül általánosságban
a következõk mondhatók el:
- az elemeknek kicsi vagy közepes a keménysége (a
fémrácsú elemeknek a transzlációs síkok
miatt;
- a szulfidok kis- és közepes keménységüek
(a kén viszonylag nagy ionrádiusza miatt);
- az oxidok általában kemények;
- a szilikátok 5-7 keménységüek közöttük
a sziget- és csoportszilikátok a legkeményebbek;
- a foszfátok 3-5 keménységüek;
- a szulfátok kis keménységüek;
- a karbonátok keménysége valamivel nagyobb a
szulfátokénál (mert a karbonátion a szulfátionnál
kissebb);
- a halogénvegyületek lágyak (a Cl-, Br-, I- nagy
ionrádiusza miatt);
- a szerves vegyületek kis keménységüek
(mivel molekularácsúak).
A keménység megadására leggyakrabban a
Mohs-féle keménységi skálát alkalmazzák.
Alapja az un. kapcsolási keménység, amely azt mutatja
meg, hogy melyik ásvány karcsolja a másikat (5. táblázat).
|
Keménységi fok
|
Ásvány neve:
|
Összetétel
|
|
1
|
talk
|
Mg3(Si4O10)(OH)2
|
|
2
|
gipsz
|
CaSO4*2H2O
|
|
3
|
kalcit
|
CaCO3
|
|
4
|
fluorit
|
CaF2
|
|
5
|
apatit
|
Ca5(PO4)3(Cl,F,OH)
|
|
6
|
földpát
|
KAlSi3O8
|
|
7
|
kvarc
|
SiO2
|
|
8
|
topáz
|
Al2(SiO4)(F,OH)2
|
|
9
|
korund
|
Al2O3
|
|
10
|
gyémánt
|
C
|
5. táblázat. A Mohs-féle keménységi
skála és néhány tagja
