Közvetlen környezetünk:
A Naprendszer
 
 






Csillagunk, a Nap, egy Tejútrendszer nevű spirál galaxis 1011 csillagának egyike, amely körül bolygók jöttek létre. Ez a hatalmas égitest egyben a Naprendszer központja is, melynek meghatározása a következő:
 - általánosságban fogalmazva Naprendszeren értjük a Napot a körülötte keringő kisebb- nagyobb testek összességével együtt,
 - a Naprendszer alatt azt a tartományt értjük, amelyben a Nap gravitációs tere dominál,
Ez egy körülbelül 2 fényév sugarú gömb, amelynek határán a Nap vonzása már csak akkora nagyságrendű, mint a szomszédos csillagoké. A rendszer peremén egy kiterjedt üstökös "felhő" is helyet foglal.

A Naprendszerbe a következő égitesteket soroljuk:
    - Nap,
    - 9 bolygó,
    - és azok eddig megismert 63 holdja,
    - kb. 100 ezer kisbolygó,
    - üstökösök és meteorok,
    - bolygóközi (interplanetáris) anyag.
 
 
 

A Naprendszer össztömegének 99,87 %-a Napban van, s így minden, a rendszerhez tartozó objektum a Nap gravitációs hatása alatt áll.
 
 





A Nap és a bolygók

A Nap

Központi csillagunk, a Földtől átlagosan 150 millió km-re található. A többi csillaghoz viszonyítva átlagos méretű, hőmérsékletű és fényességű "izzó" gömb, amely már leélte "élete" felét. Még kb. 5 milliárd évig fog stabilan fény-, hő- és másfajta energiát sugározni minden maga körüli keringésre kényszerített égitest számára. Minthogy közel vagyunk hozzá, a többi csillagnál behatóbban tudjuk vizsgálni. Szilárdnak tetszik, de a többi csillaghoz hasonlóan olyan gázgömb (plazma), amely főleg hidrogént és kis mértékben héliumot is tartalmaz.
 
 
 

A Nap legfontosabb adatai
 
Átmérője  1,39 millió km = 109 Földátmérő
Tömege 2 * 1030 kg = 333.000 Földtömeg
Átlagos sűrűsége 1,41 g/cm3
Felszíni hőmérséklete 5500 oC
Fényessége -26.7 magnitúdó

A bolygók

A Naprendszerünkben lényegében kétfajta bolygót különböztetünk meg:
    - belső bolygók,
    - külső bolygók.

A belső bolygók:

Belső bolygóknak nevezzük a Naphoz közelebbi négy bolygót, amelyek a Merkúr, Vénusz, Föld, Mars. Ezek kicsik, úgynevezett Föld típusú kőzetbolygók, ritka vagy elhanyagolható légkörrel. A fiatal Nap hője valószínűleg elfújta az eredeti gázaikat, vagy azok nagy részét, és a légkör, amelyet most a Vénuszon és a Marson találunk, később szivárgott elő magjukból. A Föld esetében ez másképp alakult, itt ugyanis a bioszféra alakította ki a ma megtalálható légkört. A négy belső bolygó eléggé hasonlít egymásra ahhoz, hogy mindegyiket Földszerű bolygónak tartsuk, mivel kérgüket szilárd kőzetek alkotják. Ettől azonban a Merkúr, Vénusz, a Föld és a Mars egyaránt páratlan a maga nemében. Méretük és Naptól való távolságuk miatt más és  más jellegzetességet mutatnak.

Külső bolygók

A Naprendszerünk külső bolygóit más szóval Jupiter típusú, vagy óriás bolygóknak szoktuk nevezni. Naptól való távolságuk tekintélyes, ennek következtében pályamenti sebességük kicsi. Jóval nagyobb méretűek a Föld típusú bolygóknál. Megfigyelt és számított anyagi összetételük a könnyű kémiai elemek nagy gyakoriságára mutat. A Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és a Neptunusz összesen 59 holddal rendelkezik .
Hatalmas gázviharok és fényes gyűrűk látványa fogadja a külső óriásbolygók szemlélőit. Egyszer majd az ember rálép a belső bolygók felszínére, de azt soha nem tudja megtenni, hogy a négy óriási gyűrűs bolygón leszálljon. Ezek a bolygók ugyanis egyaránt elég messze vannak a Naptól ahhoz, hogy szilárd magjukat sűrű, veszedelmes gázrétegek vegyék körül. Az öt külső bolygó közül, csak a Naptól legtávolabbi Plútó a különc. Ez olyan kis, jeges bolygó, amely jobban hasonlít egy szökött aszterodidra, mint valódi bolygóra. Naptávolsága alapján a külső, a ma még bizonytalanul és hiányosan ismert tulajdonságai révén pedig a Föld típusú bolygók közé sorolható.