A FENNTARTHATÓ FEJLÕDÉS ÖNKORMÁNYZATI SZINTEN VALÓ BEVEZETÉSÉNEK LÉPÉSEI





Ebben a fejezetben az Agenda 21 megvalósításának lépéseit mutatjuk be. Célunk, hogy minél inkább gyakorlati oldalról közelítsük meg e témakört. Ezért, ahol lehetséges, a magyar esettanulmányok azon részeit is megemlítjük, melyek a "Feladatok a XXI. századra" csomag megvalósítása során az egyes lépésekre példaként szolgálnak. A magyar eset- tanulmányok részletes leírása a "A fenntartható fejlõdés az önkormányzati gyakorlatban" címû kézikönyvben található, de itt is röviden össze- foglaljuk az esettanulmányokat.

l. Nyíregyháza: önkormányzati képzési program. Programot dolgoztak ki önkormányzati dolgozók számára a fenntartható   fejlõdés alapelveinek népszerûsítése céljából. E tréning sikerességét mutatja, hogy részvétel után az önkormányzati dolgozók 70 százaléka úgy vélekedett, hogy mindennapi munkájában az itt tanult alapelveket használni tudja.

2. Szekszárd: a helyi komposztálási rendszer fejlesztése. A projekt fõ célja a komposztálás népszerûsítése volt. Ennek érdekében a már meglevõ rendszeren túl, ahhoz csatlakozva, új komposztáló rendszerek kialakítása, s ehhez kapcsolódó információs köz- pontok létrehozása valósult meg.

3. Tamási: a környezeti állapotfelmérésben és cselekvési tervben érdekeltek összefogására irányuló stratégia kidolgozása. A program ideje alatt megvalósult a környezet állapotának felmérése. Ezen túlmenõen, a projekt során erõsödött a lakosság környezeti tudatossága. Kérdõívek, fórumok és a média segítségével elérték, hogy a térségben elterjedt az eddig kevéssé ismert, környezetvédelmi szempontú gondolkodásmód.

4. Mezõkövesd: környezeti tudatosságot fejlesztõ oktatási program kidolgozása kezdõdött el. E projekt 4 általános és 2 középiskola diákjai számára. környezeti oktatóprogram kidolgozását tûzte ki célul. A részt vevõ tanárok rendszeres megbeszéléseken vettek részt, s ezen túlmenõen segédanyagokat és segítséget kaptak a pénzforrások megkereséséhez. Maga a program kiterjed a tantermi és tantermen kívüli foglalkozásokra, s a nevelõk képzésére is.

5. Sümeg: ebben a térségben "Marcal forrásvidék jövõképe" címmel indult be projekt, mely egy egységes jövõkép kialakítására, mely elfogadható a térség 26 önkormányzata és a fõbb érdekcsoportok számára. A térségben megkezdõdött az együttmûködés térségi stratégia kidolgozása céljából. E projekt legfõbb eredménye az volt, hogy az Agenda 21 alapelveit mind a polgármesteri találkozón mind a szélesebb körû fórumokon elfogadták.

6. Kerekegyháza és a Közép-Homokhátsági Szövetség: Ebben a kistérségben a fenntart- ható fejlõdés programjának kidolgozása volt a cél. Az itt található hat település számára kialakítottak egy környezeti szempontból elfogadható jövõképet. Erre itt nagy szükség van, mert a több éve tartó aszály miatt lecsökkent mezõgazdasági termelés és rövid idõn belül egy elfogadható alternatívát kell kidolgozni.

7. Tatabánya-Tata: érdekcsoportok bevonása a térségi fejlesztési stratégia megvalósításába. A téma eredményeként egyeztetõ megbeszélések s fórumok segítségével elérték, hogy jelentõsen nõtt az érdekcsoportok együttmûködésének mértéke, s a lakosság környezeti tudatossága, és annak igénye, hogy a térségben javuljon a környezet állapota.

A fent említett valamennyi projektrõl elmondható, hogy a Know-How Alap támogatásával indultak, azonban nem álltak le a 10 hónapos program befejeztével, hanem tovább folynak. Tehát egy kedvezõ folyamat kezdeti lépéseként értékelhetjük az egyes esettanulmányokat.

Elsõ lépés: Az önkormányzat saját környezeti színvonalának javítása

A belsõ környezetgazdálkodás kulcsfontosságú az önkormányzatok számára. A saját házunk tájának rendbetétele iránti elkötelezettség, a folyamatosan növekvõ környezeti teljesítmény és a példamutatás a Helyi Agenda 21 legfontosabb alapelvei.

Környezetgazdálkodási rendszerek

A jó környezetgazdálkodás az egyik legfontosabb módja annak, hogy az önkormányzat hozzájáruljon a környezeti állapotjavításához, és egyúttal haszonra tegyen szert a szolgál- tatások bevétele és a vezetés ellenõrzése révén. Minden önkormányzat különbözõ, de lehet olyan mintát alkalmazni, amely segít abban, hogy az összetett és bonyolult környezeti ügyeket rendszerezett és kezelhetõ módon közelítse meg. Az önkormányzat ugyanakkor bizonyítani tudja a lakosságnak, hogy törõdik a környezettel, intézkedéseket foganatosít és jó példát mutat más szervezeteknek.

A környezetirányítási rendszerek világos és szisztematikus modellje: az EMAS (Eco- Management and Audit Scheme), amit az Egyesült Királyságban az önkormányzatokra adaptáltak (LA-EMAS), vagy a nemzetközi környezeti menedzsment rendszerek szabványa (ISO 14001 ). Ezekre támaszkodhatnak az önkormányzatok, amikor meghatározzák a jelentõsebb okozott hatásokat, valamint a kezelésükhöz szükséges intézkedéseket, az elérendõ célokat és a gyakorlati tennivalókat. A rendszerek meghatározzák, ki fogja végrehajtani az egyes intézkedéseket, ki a felelõs a határidõk betartásáért és a haladás figyelemmel kíséréséért.

Az EMAS két további elemet is megkövetel:
1. Az önkormányzatnak évente nyilvános közleményben, nyilatkozatban kell számot adnia a kitûzött célok teljesítésérõl.
2. Folyamatos fejlõdést kell kimutatnia a környezetgazdálkodási teljesítmény mutatókkal meghatározott tevékenységekben
   Az egész rendszert független vizsgálat és auditálás alá vetik, mielõtt a szabvány szerint akkreditálnák.

A környezetirányítási rendszer elemei (LA-EMAS)

1. Az önkormányzat átfogó környezeti célkitûzéseit tükrözõ, és folyamatos, a minimális törvényi követelmények teljesítésén
    túl mutató fejlesztés iránti elkötelezettségét kifejezõ szakmapolitikai elképzelések.

2. A számításba vehetõ tevékenységek környezeti hatásainak áttekintése.

3. A tevékenységek egy programja, mely a koncepcionális, politikai célkitûzéseket mérhetõ, számszerû eredményekben is
    megfogalmazza.

4. A kötelezettségeket, eljárásokat és a program végrehajtására szolgáló eszközöket. meghatározó irányítási rendszer.

5.  Rendszeres ellenõrzés, annak vizsgálatára, hogy betartják-e a programot.

6.   A nyilvánosságnak szánt és könnyen hozzáférhetõ nyilatkozat a környezet színvonaláról.

7.  A folyamat minõségének és teljességének pártatlan, külsõ hitelesítése, ami a nyilatkozat jóváhagyásához vezet.

A környezetmenedzsment rendszeren belüli mutatók és a nyilatkozat értékelést ad a szolgáltatás minõségérõl és arról, hogy megérte-e a ráfordított pénzt. E környezetirányítási rendszer nyújtotta keret segíteni .tudja az önkormányzatokat, a kézikönyvünkben szereplõ összes elem megvalósításában.

Testületi elkötelezettség: Létfontosságú, hogy mind a választott képviselõk, mind pedig az önkormányzati tisztviselõk elkötelezetten dolgozzanak az Agenda 21 és a környezet- irányítási rendszer bevezetésén. Az önkormányzat elkötelezettségének világos megfogalmazása lökést ad a folyamat elindításához, és más szervezeteket is a példa követésére ösztönöz.

A munkatársak képzése és a tudatosság fokozása: A tisztviselõk és választott képviselõk képzési programja elengedhetetlen része a környezetirányítási rendszernek. A tisztviselõket felvértezi azzal  az elkötelezettséggel, ismeretanyaggal, technikákkal és önbizalommal, amivel ezeket az ügyeket elõre tudják vinni. Az önkormányzati intézkedések megismertetése az egyetlen mód arra, hogy ezek a gyakorlatba átültethetõek legyenek. A lehetõségek széles skálája biztosíthatja, hogy a képzések és az ismeretterjesztõ rendezvények elérhetõk legyenek minden munkatárs és a választott képviselõk számára.

Szakmai megbeszéléseket és szemináriumokat kevés - általában nem több mint 16 - résztvevõvel célszerû tartani. Az ilyen típusú képzéséknek a kulcspozícióban lévõ tiszt- viselõket és azokat a választott képviselõket kell megcéloznia, akik közvetlenül érintettek, illetve környezetgazdálkodással kapcsolatos ügyekkel foglalkoznak.

A legfontosabb témák:                                         .

EMAS betanítás, azoknak a vezetõ tisztviselõknek, akik a környezetirányítási rendszer megvalósításával foglalkoznak.

Környezetirányítás - általános bevezetés azoknak a tisztviselõknek, akik részt vesznek, de nem játszanak vezetõ szerepet a környezetirányítási rendszerben.

Fenntarthatósági elemzés - bevezetés a fenntarthatóság fogalmába, valamint abba, hogyan építhetõk be az elvek a gyakorlati munkába.

A nagyobb csoportnak szóló tájékoztatók alkalmasak arra, hogy széles közönséget informáljanak a kezdeményezésekrõl, és biztosítsák, hogy minden munkatárs rendelkezzék általános ismeretekkel a környezeti kérdésekrõl. A kulcspozícióban lévõ, tekintélyes elõ- adók, jól ismert környezetvédõk vagy rádiós, tévés személyiségek részvételével tartott nyilvános rendezvények pedig nagyon hatásos eszközei a vitaindításnak és a környezeti kérdések elõtérbe helyezésének.

A csoportos eligazítások a testületi kezdeményezések rövid aktualizálására szolgálnak a szervezeten belül. Az információáramlás koordinálása érdekében célszerû egy olyan kapcsolattartó hálózatot kialakítani, amelynek tagjai a saját részlegük vagy csoportjuk munkaértekezletén továbbítják az információkat vagy támogatják az intézkedéseket.

Tisztviselõket lehet kijelölni (környezetvédelmi koordinátorok), akik kapcsolattartók- ként tevékenykednek a környezeti információk a részlegeken vagy csoportokon belüli "információáramoltatás" során. Szerepkörükbe tartozhat:

- A környezettel és a Helyi Agenda 21-gyel kapcsolatos információk terjesztése a szervezeti egységen belül;
- A környezeti tudatosság fokozása;
- Részvétel a releváns témákkal foglalkozó negyedéves tájékoztatókon;
- A szervezeti egységen belüli pozitív változások ösztönzése;
- A vezetõ tisztviselõk támogatása;
- Információk és javaslatok továbbítása;
- Tapasztalatok  cseréje  és  a jó  gyakorlati  megoldások megismertetése  más  környezetvédelmi koordinátorokkal.

Fontos az egyes szervezeti egységeknek különlegesen tervezett képzéseket ajánlani. A tréningeket a választott tisztségviselõk szerepét figyelembe véve kell tervezni és megtartani. Létfontosságú, hogy a választott képviselõk tájékozottak legyenek, és értsék a környezetirányítási rendszert. A kiépülõ struktúra célja az, hogy a környezetpolitikai szempontok beépüljenek a döntéshozatalba. Hírlevelek és közlönyök révén is biztosítható, hogy minden munkatársnak naprakész információi legyenek az önkormányzatot érintõ ügyekben.

Második lépés: a fenntartható fejlõdés céljainak beépítése az önkormányzati szakmapolitikai elképzelésekbe és feladatokba

Ahhoz, hogy az önkormányzatok elõsegíthessék a fenntartható fejlõdést a településen, fontos hogy hitelesek legyenek. Be kell bizonyítaniuk, hogy mûködésük társadalmi, környezeti vagy gazdasági kárt nem okoz, és minden tevékenységük a fenntarthatóság megvalósítását szolgálja.

Kezdetben ez nyomasztó feladat. Ezért a következõket fontos szem elõtt tartani:

1. Hosszú távú feladatokról van szó; a folyamat kezdetben lassú, de felgyorsul, amint az ,   elkötelezettség fokozódik, és a
    fenntartható fejlõdés a szerves részévé válik.

2. Az egész önkormányzat elkötelezettségét biztosítani kell.

3. Nem csinálhatunk meg mindent egyszerre! A feladatok sorrendjét a helyi közösségek határozzák meg. Meg kell ismertetni velük a tényeket, hogy valóságos képük legyen az erõforrásokról. Az anyagi eszközök korlátozottak, de talán van mód arra, hogy az önkormányzat a közösségekkel, helyi vállalkozásokkal, stb. együtt tudjon dolgozni azért, hogy kevesebb befektetéssel több eredményt tudjanak elérni.

4. Mihelyt meghatározta a prioritásokat, meg kell terveznie a változtatás és az intézkedés programját. Ha be tudja mutatni a tevékenységek összefüggéseit és azt, hogy hogyan támogatják egymást, ez az anyagi eszközök megszerzésében is segíteni fogja.

Hol kezdje?

Javasoljuk, hogy a következõ hatpontos tervet használja a fenntartható fejlõdés intézkedésekbe és programokba történõ integrálására.

Elsõ szakasz: Szerezze meg a politikai elkötelezettséget!

Az önkormányzat által kidolgozott és alkalmazott valamennyi politikának hatása van a környezetre. Annak érdekében, hogy a fenntarthatóság irányába jelentõs haladást érhessünk el, alapvetõ, hogy az összes önkormányzati ágazati politika tükrözze és integrálja a fenntartható fejlõdés elveit. Hogy ez megtörténjen, az önkormányzatnak korai szakaszban kell a fenntartható fejlõdés politikáját követnie. Javasoljuk az alábbi példa alkalmazását.


KÖRNYEZETPOLITIKAI NYILATKOZAT

... önkormányzata elkötelezi magát a fenntarthatóság eszméje mellett. Szándékunkban áll területünkön az élet és a környezet minõségének fejlesztése, gondoskodva az egyéni és közösségi szükségletekrõl, miközben biztosítjuk a természeti erõ- források elérhetõségét a jelenben és a jövõben.

A fenntarthatóság alábbi alapelveit valamennyi önkormányzati tevékenységben alkalmazzuk, beleértve a politika megfogalmazását és a szolgáltatások biztosítását most és a jövõben.

1.  A meg nem újuló erõforrások használatának minimalizálása
2. Az értelmes és produktív munkalehetõségek támogatása
3. A társadalmi igazságosság elõmozdítása, beleértve az etnikai csoportokat
4. Az életminõség megõrzése és javítása, helyben kielégítve az emberek infrastruktúrális és szolgáltatási szükségleteit
5.  Erõs, biztonságos és gyarapodó közösségek biztosítása
6. A biodiverzitás megõrzése és növelése
7. A táj és városkép védelme és fejlesztése
8. A környezeti tudatosság fokozása és oktatás
9.  A nyilvános véleménykérés és részvétel folyamatainak támogatása és fejlesztése
10. Magas egészségügyi színvonal megteremtése.


A fenntarthatósági nyilatkozat azért fontos, mert nyilvánosan mond el valamit az önkormányzat fenntartható fejlõdés iránti elkötelezettségérõl. Ha a politikusokat meg lehet gyõzni arról, hogy egy ilyen nyilatkozat mellé álljanak, akkor ez a tett az önkormányzat minden szervezeti egységében követendõ lesz. A nyilatkozatnak nyilvánosnak kell lennie és széles körben kell publikálni. A helyi közösség el fogja várni az önkormányzattól, hogy betartsa ígéreteit!

Második szakasz: Teremtsen rendet az önkormányzat saját háza táján környezetbarát mûködéssel vagy az okozott környezeti hatásokat csökkentõ belsõ intézkedésekkel

Ez jó kiindulópont, mivel mindenkit érint, aki az önkormányzatnak dolgozik. Könnyebben lehet az elkötelezettséget is biztosítani, ha az akcióprogram egyik célja a költségek csökkentése. Azonban, ezzel egy idõben szükség van a tudatformálásra., valamint a személyzet és a politikusok képzésének párhuzamos folyamatára. Ideje elkezdeni segíteni az embereknek abban, hogy megértsék, mi a fenntartható fejlõdés. Az elsõ lépés további információt is ad a belsõ "zöld" mûködésrõl, az elkötelezettség megszerzésérõl és a képzésrõl.

Ezek azok a területek, ahol más szervezetek is követhetik az önkormányzat példáját, mert itt van a legnagyobb lehetõség a befolyásolásra:

- Energiatakarékosság az önkormányzat épületén belül, beleértve a szigetelést, a hatékony fûtési rendszereket, a lámpák és
   más elektromos berendezések kikapcsolását.
- A személyzet ösztönzése arra, hogy tömegközlekedéssel, kerékpárral, vagy gyalog járjon munkába.
- Az önkormányzatnál a hulladék csökkentése, a papír mindkét oldalának fel- használásával, az irodai papír és bútor, stb.
   visszaforgatása és újra felhasználása.
- Csak "környezetvédelmi szempontból megbízható" termékek vásárlása, beleértve a papírt, tisztítószereket (nem aerosolos
   vagy vegyi), a vásárolt mennyiség csökkentése és annak garantálása, hogy csak azt veszik meg, amire szükség van.

PÉLDA:
Egy Egyesült Királyság-beli önkormányzat, a Stratford on Avon District Council a személyzet valamennyi tagjának szórólapot készített arról, hogyan törõdjenek a munkahelyi környezettel. Tanácsot adnak a

- a papír fölhasználást
- az a termékek vásárlását
- energia és víz használatát
- a .hulladékot és visszaforgatást
- a közlekedést

illetõen.

Világos nyelvezetet használnak humoros rajzokkal és színes képekkel a "Zöld hivatal" és a "Pazarló hivatal" bemutatására. Az "Adatok" részt környezeti kvíz- kérdésekkel támasztják alá.

Harmadik szakasz: Vizsgálja át az összes intézkedést és szolgáltatást és határozzon meg egy olyan e járást, aminek révén minden szolgáltatás vagy részleg hozzá tud járulni az elvek megvalósításához!

Megszerezvén a szakmapolitikai nyilatkozathoz a politikai elkötelezettséget, az önkormányzat minden szervezeti egységét fel lehet kérni, hogy gondolja át a tíz alapelvet és azt, hogyan tudna ezekhez kapcsolódni. Fontos, hogy ezt az értékélõ folyamatot az érintett szervezeti egység végezze, alkalmasint a környezeti vagy a Helyi Agenda 21 elõadó segítségével. Ez a tulajdonosi érzés megerõsítését és a jobb megértést szolgálja. Miközben elképzelhetõ, hogy mindegyikhez nem tudnak hozzájárulni, meg fognak lepõdni, milyen sokat tudnak elõrelépni.

PÉLDA:

A hulladékgazdálkodási osztály vagy részleg mind a tíz alapelvhez kapcsolódhat, úgy, hogy

1.  A nyilvánosságon és tájékoztató kampányokon keresztül az embereket arra buzdítja, hogy csökkentsék a hulladék
     mennyiségét.
2.  Az önkormányzati dolgozókat ösztönzi a papírfelhasználás csökkentésére és a papírhulladék visszaforgatására.
3. Bátorítja a helybelieket az osztályon megüresedõ álláshelyek megpályázására. Hatékony szakmai és fenntarthatósággal
    kapcsolatos képzést nyújt.
4. Biztosítja, hogy a reciklálási pontok mindenki számára könnyen elérhetõek legyenek, beleértve az idõseket és
    rokkantakat is.
5. A lehetõ legtöbb újrahasznosítási, begyûjtési helyet biztosítja, a lehetõ leggyakoribb szolgáltatással.
6.  Biztosítja, hogy a reciklálási helyek, valamint a szemétlerakók biztonságosak, és olyan veszélyektõl, mint a törött üvegek,
    vagy vegyi anyagok mentesek legyenek
7.  Biztosítja, hogy a szemétlerakók megfelelõen épültek, és nem veszélyesek a vadon élõ állatokra.
8.  Hatékony rendfenntartó politikával gondoskodik az illegális szemétlerakás megakadályozásáról.
9.  Az embereket megtanítja a komposztálásra információk és bemutatók útján.
10. A helyi iskolákban komposztálási programot kezdeményez és támogat.
11. A legmodernebb informatika felhasználásával biztosítja, hogy a hulladéklerakás biztonságosan és rendszeresen történjék.

Minden egyes ponthoz több célkitûzés is tartozhat, de elegendõ eggyel elkezdeni. A támogató részlegekkel, mint az igazgatási vagy a személyzeti osztály, szintén számolni kell, jóllehet nekik több nehézségük adódhat például a 6. és 7. szakmapolitikai elvekkel. Másrészt azonban kulcsszerepük lehet annak biztosításában, hogy valamennyi alkalmazottat képezzék a fenntartható fejlõdésrõl, még akkor is, ha ez a környezetvédelmi referens feladata. Mindazonáltal a részlegeknek nem az a célja, hogy egymás ellen versenyezzenek, hanem az, hogy biztosak legyenek abban, minden ponton csinál valaki valamit, és hogy a tevékenységek komplett választékát biztosítsák az egész önkormányzatban.

Negyedik szakasz: Dolgozzon ki egy intézkedési tervet!

A szervezeti egység gondolja át az 1. számú keretes írásban említett összes pontot. Minden pontnak világosan meg kell határoznia, hogy mikorra várják a megvalósulását. Ez biztosítja a célok találkozását. E nélkül soha nem lesznek képesek a haladás mérésére és monitoringjára. (lásd 6. lépés)

Ötödik szakasz: Alakítson munka- vagy irányító csoportot az egyes osztályok, vagy részIegek, képviselõibõl az egész önkormányzaton belüli fejlõdés nyomon követésére!

Az ilyen munkacsoportokban lehet az ötleteket kicserélni és a problémákat megosztani. A problémákért nemcsak az egyes részlegek felelõsek - az egész önkormányzatnak föl kell vállalnia ezeket. Az egymással való eszmecsere kritikus része ennek a támogató és tanulási folyamatnak. A részlegek közötti folyamatos dialógusok során kell a következõ pontokat figyelembe venni:
- Minden "kezdeti gyõzelmet" ünnepeljenek meg. A siker sikert szül és ösztönzõen hat másokra is. Kapjon nagy
   nyilvánosságot házon belül és a helyi médiában!
- Osszák meg egymással a jó gyakorlati megoldásokat! Az embereknek nem kellene idõt és forrásokat pocsékolni arra,
   hogy mindent újból feltaláljanak!
- Rendszeresen tegyenek jelentést a fejlõdésrõl (jó vagy nem olyan jó változásokról) az önkormányzat fontosabb
   bizottságainak. A politikusok támogatását meg kell tartani, és meg kell osztani velük a fejlõdés felelõsségét.
- Azokat az intézkedéseket, melyek meg növekedett költségeket igényelnek, mindig mérlegelni kell abból a szempontból,
  hogy milyen hasznot hoznak a fenntarthatósági politikánknak és szolgáltatásainknak, valamint hogy milyen
  következménnyel jár, ha ezeket elvetjük. Más szóval, néhány beruházás talán hosszú távon lesz nyereséges. Pusztán a
  költségek miatt, vagy mert nincs rövid távú hasznuk, nem kell rögtön elvetni ezeket. A politikusoknak nehéz ilyen
  elhatározásokat hozni, de a fenntarthatóság bátor döntésekét igényel ezekben az ügyekben, érvekkel alátámasztott
  indoklásokkal és információkkal a nyilvánosságnak, arról, hogy miért születtek ilyen döntések.
- Évente egyszer tekintsék át intézkedési tervüket. Néhány intézkedés meg fog valósul- ni, a többi talán folytatódhat. Új
  intézkedéseket is fel lehet vetni. Az intézkedési terv évrõl évre gyarapodni fog és minden részleg irányításának szerves
  részévé kell válnia.

Hatodik szakasz: Dolgozza ki az egész önkormányzatra kiterjedõ fenntarthatósági stratégiát!

A folyamat során az önkormányzat eljut a szakmapolitikai nyilatkozaton alapuló szervezeti stratégia kidolgozásáig. Ehhez kezdtek hozzá az Egyesült Királyságban. Azt jelenti, hogy a fenntartható fejlõdés az önkormányzati politikák rangsorában a csúcsra került, ahonnan elkezdte befolyásolni az összes, önkormányzaton belül mûködõ politikát.
Az önkormányzati stratégia alapja lehet a kézikönyvben felvázolt hat lépés. A stratégia választ adhat arra, mit tesz az önkormányzat azért, hogy a helyi közösségek és az egyének részvételét biztosítsa. A stratégiának a politikai nyilatkozatban foglalt alapelveket kell kifejtenie, és bemutatnia, hogyan szándékozik megfelelni azoknak. Mit jelent az egész önkormányzatra kiterjedõ célkitûzés? Az önkormányzati célkitûzések tágabbak, mint az részlegeké, és több részleg együttmûködését igénylik.

Tartalmazhatja például annak biztosítékait, hogy minden részleg az alapelvek mentén vizsgálja tevékenységét és intézkedési terveket dolgoz ki, vagy hogy más szervezetekkel szándékozik együtt dolgozni. A célkitûzés kijelölheti a vízellátást illetõ átfogó törekvéseket és célokat 2001-re. Az önkormányzati stratégia fontos azért, mert vezeti és irányít- ja az összes részleg munkáját. Eszményi körülmények között a fenti hat közül a második szakaszban kellene elhelyezni. A valóságban a megvalósulás eltart egy ideig, különösen ha a vezetõ menedzserek és politikusok nem bíznak benne. Mielõtt a célkitûzést elfogadják, gyakran szükséges gyakorlati szemléltetése is annak, hogy meg lehet valósítani. Azt javasoljuk, kezdjék apró praktikus lépésekkel minden részlegnél, hogy megmutassák, miként lehet csinálni.

Döntéshozatal

A döntéshozatali folyamatban garantálni kell, hogy valamennyi szolgáltatás esetében számításba veszik a más területekre ható környezeti következményeket. Így például:

- Amikor a szolgáltatások biztosításáról döntenek, számításba kell venni az önkormányzati tisztviselõk közlekedési
   eszközigényét.
- A gazdaságfejlesztés során figyelembe kell venni a fejlesztések különbözõ formáinak és elhelyezésének környezeti hatásait.
  A munkahelyeket vonzó döntések nem születhetnek a helyi környezet és a helybeliek életminõségének rovására.
- Egy önkormányzati részleg haszna nem okozhat többletkiadást máshol, nem eredményezheti más szolgáltatások
  megnyirbálását. Például, a város peremén új irodák és üzletek építésérõl szóló döntések alááshatják azt a munkát, amit a
  közlekedés-tervezõk végeznek a városi utak forgalmának csökkentése érdekében. A környezetszennyezõ ipar megtûrése,
  azért mert munkahelyeket teremt, lehetetlenné teszi a térség vízminõsé- gének javítását, és másokat is elijeszt fejlesztési
  szándékaiktól.

Az ágazati politikák sikeres integrációjának kulcsa az önkormányzati munkatársak és a politikusok elkötelezettségének mielõbbi elnyerése.

A politika megvalósítása

Egyetlen politika sem létezhet elszigetelten. Hogy hatékony legyen, ahhoz meg kell valósítani. A megvalósítás nehézségbe ütközhet, ha a probléma túl nagy és komplex ahhoz, hogy könnyen meg lehessen oldani. Problémák merülnek föl, ha:

- Nincsenek világosan meghatározott célok
- Nem követelik meg az elkötelezettséget
- A politika végrehajtásához nincsenek meg az eszközök
- Nehéz információhoz jutni

A politikák önmagukban keveset érnek. Meg kell lennie az akaratnak ahhoz, hogy a politikát a gyakorlatba át lehessen ültetni és ki kell dolgozni az intézkedési tervet a kivitelezéshez. Ha a vélemények kikérése után nem valósítják meg az intézkedést, az a hitelesség és a jövõbeni intézkedések iránti bizalom hiányát eredményezi.

Harmadik lépés: A környezeti tudatformálás és az oktatás

Az emberek csak akkor fogják támogatni a fenntartható fejlõdést, ha értik, mit jelent, és miért fontos. A megértés abban is segíteni fogja õket, hogy hatékonyan részt vehessenek a döntéshozatalban. Az oktatás képessé teszi az embereket arra, hogy tudatában legyenek az ok és okozat összefüggéseinek és a változás szükségességének.

Az ügyekkel kapcsolatos tudatosság fokozása képessé teszi az embereket annak megértésére, hogy a hulladék osztályozásának és az újrahasznosításnak mi a célja, vagy miért kell fontolóra venni vásárlási szokásaik megváltoztatását, vagy miért kell részt vennünk közösségi tevékenységekben.

Az iskolák és más oktatási intézmények nélkülözhetetlen szerepet töltenek be a környezeti oktatásban a hivatalos tananyag, valamint az információ terjesztése és a nyilvánosság révén. Az oktatásirányítás szerepet játszhat országos és helyi szinten is. Országos szinten a kormányzat felelõs a környezeti oktatás stratégiájának kidolgozásáért, az önkormányzaton belül pedig alkalmazottak sora jut szerephez, beleértve a környezetvédelmi koordinátorokat, az iskolafelügyelõket, az oktatási szféra más képviselõit, a tájépítészeket és a hulladékgazdálkodási szakembereket.



AZOK A CSOPORTOK,  AMELYEK BEVONHATÓAK A KÖRNYEZETI TUDATFORMÁLÓ TEVÉKENYSÉGEKBE

Országos szinten
Önkormányzati Szövetségek
Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
Környezetvédelmi Minisztérium
Környezetgazdálkodási Intézet

Az önkormányzatban
Környezetvédelmi felelõsök
Public relations és marketing munkatársak
Grafikai tervezõ szolgáltatások
A hulladékért, közlekedésért, tervezésért, területgazdálkodásért, lakásgazdálkodásért felelõs dolgozók

A helyi közösségben
Közösségi csoportok beleértve a környezetvédõ csoportokat, ifjúsági csoportokat, a lakók és bérlõk egyesületeit
Helyi médiák
Közüzemek beleértve a víz-, gáz- és áramszolgáltatókat
Közlekedési szervezetek
Üzletek és vállalkozások



Az iskolákban és fõiskolákon az igazgatók, a diákok és az oktatók, beleértve a felsõ vezetést is, mind szerepet játszhatnak. A helyi közösségben bevonhatóak a vállalkozások és a környezetvédõ csoportok. A Helyi Agenda 21 a civil szervezetek és az önkormányzatok közös cselekvését ösztönzi a helyi közösségekben.

A következõkben a tudatosság fokozására és a környezeti oktatásra vonatkozó lehetséges akciókat soroljuk fel.

Akciók az iskolákban és a fõiskolákon

- Környezeti oktatásra is alkalmas szabadidõközpontok kialakítása pl. a vadvilág tanulmányozására.
- Speciális kérdések bemutatása pl. A hulladék szétválasztása, energia- és víztakarékosság, stb.
- Iskolai és fõiskolai udvarok tervezésének segítése.
- Iskolák közötti hálózatok kiépítése és környezetvédelmi akciók koordinálása, a környezeti tudatosság alakulásának
  figyelemmel kísérése az iskolákban. (Lásd a mezõkövesdi példát.)
- Szaktanácsadás pl. Tájékoztatás környezetgazdálkodási rendszerek létrehozásáról és környezeti auditálásról.
- Együttmûködések szervezése pl. Oktatási kerek asztal tanároknak.
- Eszmecsere környezetvédõ civil szervezetek és információt/szolgáltatást nyújtó szervezetek között, a jó tapasztalatokról.
   (Lásd Mezõkövesd: Oktatási kerek asztal.)
- Tananyag- és oktatási eszköz fejlesztés a környezeti oktatás támogatására.
- Környezeti kitüntetések.
- Az iskolák és fõiskolák ösztönzése környezeti koordinátorok kinevezésére.
- "Zöld boríték" rendszerek a környezeti információk iskolákhoz való eljuttatására.
- Képzések iskolaigazgatóknak és szülõ-tanár egyesületeknek.
- Környezetvédelmi faliújságok és környezetvédelmi elõadások. (Mezõkövesd)

Ismeretterjesztõ rendezvények

- Környezetvédelmi Hét, zöld fesztiválok, termelõi piacok, mezõgazdasági bemutatók szervezése. (Lásd Tamási: A Föld  Napja rendezvény.)
- Figyelemfelkeltõ rendezvényekre ösztönzés pl. Nagytakarítási akció vagy mókás gyermekrendezvények. (Lásd
  Mezõkövesd: szemétgyûjtés, verseny A Madarak és Fák Napján.)
- Gyakorlati természetvédelmi rendezvények pl. faültetés, ösvény építés.
- Helyi színházi csoportok meghívása, közösségi képzõmûvészeti kiállítások és rendezvények szervezése.
- Vándorkiállítások eljuttatása könyvtárakba, bevásárlóközpontokba és helyi rendezvényekre.

Látogatások és beszélgetések

- A helyi vadvilág megismerése sétákon. (Lásd Kerekegyháza: Ökotúra útvonal.)
- Beszélgetés helyi csoportokkal és vállalkozói szervezetekkel.
- A jó környezeti gyakorlatukról ismert helyek meglátogatása, megismerése.
- Ellentmondást kiváltó területek felkeresése.

Környezeti információk publikálása

- Helyi környezeti állapotjelentés elérhetõ formában és a közönség igényeinek megfelelõ tartalommal.
- A helyi környezetrõl szóló információk elektronikus terjesztõ rendszereinek felállítása. (Lásd: Nyíregyháza)
- Az önkormányzat környezetpolitikájáról és teljesítményérõl szóló nyilatkozatok publikálása.
- Információs busz a helyi környezetrõl szóló információkkal, rendezvénynaptárral, környezeti kapcsolatokkal és
  névjegyzékekkel, tanácsadó szolgálattal, információforrásokkal.
- Bemutató táblák, modellek és más kiállítási anyagok.
- Szórólapok, prospektusok, plakátok; hirdetmények és más nyomtatott anyagok, melyek a helyi környezeti problémákat
  elemzik és lehetséges megoldásokat kínálnak.

Médiakapcsolatok fejlesztése

- Pozitív kapcsolat kiépítése a helyi médiával. (Lásd: Tamási)
- Környezeti koordinátorok bevonása telefonos rádiómûsorokba.
- Sajtóközlemények készítése a helyi környezetben elért jelentõs fejleményekrõl, vagy rendszeres zöld rovat a helyi sajtóban.
- Médiainterjúk ösztönzése bizottsági elnökökkel az önkormányzati kezdeményezésekrõl.

 Tanácsadás és képzés

- Tanácsadás háztartásoknak, cégeknek és másoknak környezeti ügyekben, beleértve a környezeti egészséget,
   környezetszennyezést, tervezést, épületeket, energiatakarékosságot és ökológiát.
- Képzés közösségi aktivisták és önkéntes szervezetek számára a fenntartható projektek fejlesztésérõl.
- Környezeti naptár, szórólapok, melyek tanácsokat és ötleteket adnak a környezeti szempontból tudatosabb életvitelhez.
   (Lásd Nyíregyháza: Zöld Munkahely Kalauz.)

Magyarországi bemutató projektek

- Fenntartható idegenforgalom - Kerekegyháza
- Öko-útvonal kifejlesztése - Tata és Tatabánya
- Öko-házak és a Tökéletesség Központjai a jó környezeti gyakorlat szemléltetésére a házépítésben - öko-ház terv
   Nyíregyházán
- Öko-falvak - egy fenntartható falu - Gömörszõlõs
- Környezetvédõ üzletek, melyek környezetvédelmi szempontból megbízható termékeket árulnak
- Környezetvédõ Központok, melyek helyet adnak a helyi környezetvédõ csoportoknak, képzéseknek, oktatásnak,
  valamint környezetvédelmi információt nyújtanak a vállalkozásoknak és szolgáltatást a helyi közösségeknek és a
  látogatóknak
- Környezetbarát közlekedési eszközök pl. elektromos autók, gázos buszok
- Barkácsüzletek bemutatói: energiatakarékos világítás, szigetelés és otthoni komposztálás

Az eredmények közlése

Az oktatási és ismeretterjesztõ folyamat hatásosan megerõsíthetõ az eredmények és információk a részvevõkhöz történõ visszacsatolásával. A pozitív visszacsatolás további cselekvésre ösztönöz. Az önkormányzatok hatalmas mennyiségû hasznos információval rendelkeznek, amit a közösség számára szabadon hozzáférhetõvé tudnak tenni a fenntartható fejlõdés segítése érdekében.



MIT TEGYÜNK ÉS MIT NE A TUDATOSSÁG NÖVELÉSÉÉRT:

- Gondoljon a kommunikálás kreatív módszereire - használhatna inkább képeket vagy 1 rajzokat, mint hosszú, bõbeszédû
   dokumentumokat!
- A környezeti információk illusztrálására a rengeteg szám helyett inkább használja a Térinformatikai Információs Rendszert!
- Gondolkodjon el egy könnyen megjegyezhetõ elnevezésen, az üzenethez illõ logón vagy szlogenen!
- Használjon közérthetõ nyelvezetet és legyen biztos abban, hogy az írott szöveg a lehetõ legközvetlenebb és baráti!
- Minél elõbb gondolja át projektjének szellemiségét, hogy biztos legyen abban, mindenki egyetért vele!
- Gondoskodjon arról, hogy az anyagokat lefordítsák a különbözõ kisebbségi nyelvekre!

DE

- Ne adjon túl sok információt és ne terhelje az embereket részletekkel!
- Ne használjon szakmai zsargont!
 

KAPCSOLATFELVÉTELI LEHETÕSÉGEK NAGY BRITANNIÁBAN

Öko-iskolák jutalmazási rendszere - nyílt és rugalmas módszer a környezetismeret órák osztálytermen kívüli kiterjesztésére és alkalmazásukra az iskola mindennapos mûködésében. Magában foglalja a közösségnek az iskolák környezeti teljesítményének növeléséért együtt dolgozó minden tagját.
Eco-schools, Tidy Britain Group, The Pier, Wigan, WN3 4EX
Tel.: +44 1944 824620

Ne fojtsd meg Angliát kampány - országos kampány az Egyesült Királyságban, mely arra törekszik, hogy csökkentse a forgalmi dugókat és a környezetszennyezést fõként az Egyesült Királyság nagyvárosaiban. Egész júniusban tart és akcióik között van Országos Kerékpáros Hét, Autómentes Nap, Sétáljunk az Iskolába Hét, stb.
Don't Choke Britain, c/o the Local Government Association, 35 Gt. Smith St.,
London SWl 3BJ Tel.: +44 171 6643162, Website:http://www.dcb.org.uk

Alternatív Technológiai Központ - az Egyesült Királyság-beli környezetvédelmi központ gyakorlati megoldásokat mutat a környezeti problémákra
Centre for Alternátive Technology Charity Ltd. Charity No. 265239
Machynlleth, Powys, 5Y20 9AZ, WALES, UK
Tel.: +44 1654702400 Email: cat@gn.apc.org
Website: http://www.foe.co:uk/Cat/publicat/sitetr2.htm1

Lépjen kapcsolatba a magyar szakértõkkel a környezeti oktatás magyar forrásaiért!



Negyedik lépés: A közösség bevonása a döntéshozatali folyamatba

A közösség megkérdezése és bevonása

Kárt okozna az önkormányzatnak és arroganciára vallana, ha azt feltételezné az emberekrõl, hogy semmit sem tudnak a fenntartható fejlõdésrõl. Lehet, hogy nem használják a "fenntartható fejlõdés" kifejezést, de sok helyi lakos, közösség és csoport közremûködni tud olyan tevékenységekben, melyek elõsegítik az önkormányzati Agenda 21 stratégia megvalósítását. Magyarországon számos nagyon aktív közösségi csoport vesz részt az életminõséget javító tevékenységekben. (Lásd Tamási és Tata példáját az esettanulmányok között.)

A kulcs a Helyi Agenda 21-hez és ahhoz, amitõl ez több lesz mint pusztán a helyi szintû környezeti kezdeményezések gyûjteménye, nem más mint a helyi közösség aktív bevonásának eszméje a fenntartható fejlõdés érdekében történõ közös munkába. Az önkormányzatok négy területen kezdeményezhetnek:

- a tudatformálás és oktatás (lásd 3. lépés)
- a közösség megkérdezése és bevonása
- együttmûködés a települési csoportokkal (lásd 5. lépés)
- a mérés, monitoring és beszámoló folyamata (lásd 6. lépés)

Ez a negyedik lépés azt tekinti át, miként tudunk párbeszédet kezdeményezni, és bevonni a közösséget a helyi Agenda 21 stratégiába.

A közösség bevonásának alapelvei

Az Agenda 21 közösségi részvételre vonatkozó céljai azon a tényen alapulnak; hogy a fenntartható fejlõdést helyi szintû cselekvéssel lehet elérni. Ez a lehetõ legtöbb személy, közösség és csoport közremûködését igényli. A célok elválaszthatatlanok a nyílt és demokratikus folyamatoktól, melyek biztosításán Kelet-Európa keményen dolgozik. Sok önkormányzat kísérletezik a részvétel és a véleménykérés legkülönfélébb, hagyományos és szokatlanabb módszereivel, hogy lehetõvé tegye az emberek számára a beleszólást.

Az eljárásoktól és technikáktól függetlenül, a Helyi Agenda 21 szerint a következõket kell tenni a közösség bevonásáért:

- Az egész közösséget kell megcélozni;
- Mindig alkalmazni kell a közösségi részvétel technikáit, ha a környezeti célokkal kapcsolatos fontos kérdések merülnek föl,
   nem csak akkor, amikor a törvény megköveteli;
- Fizikailag (pl. mozgáskorlátozottaknak) és földrajzilag is elérhetõek legyenek az információk és rendezvények!
  Használhatók mobil kiállítások, vagy lehet olyan helyeken rendezvényeket tartani, ahol az emberek gyakrabban
  megfordulnak mint az önkormányzat épületében.
- A tájékoztatás legyen a legtágabb értelemben hozzáférhetõ, világos, egyszerû, vonzó! Fontos az információk közérthetõ,
  "civil" tálalása, hogy az emberek legszélesebb köre véleményt tudjon nyilvánítani.
- A vélemények kapjanak megfelelõ súlyt a döntéshozatalban!

Még a legjobb véleménykérési módszereknek is nehéz lesz néhány embert elérni, különösen azokat, akik nem tudják magukat igazán kifejezni, nincs önbizalmuk és kevésbé mobilak. Például vannak a közösségnek olyan csoportjai, melyeket ezen okok miatt talán különlegesen kell megcélozni, ilyenek a mozgássérültek, nõk, fiatalok, etnikai csoportok. Az Agenda 21 megállapítja, hogy a népesség ezen csoportjainak kevés beleszólásuk van az önkormányzati szintû döntésekbe és a helyhatóságoknak különös figyelmet kell' szentelniük arra, hogyan akarják bevonni õket a fenntartható fejlõdésbe.

Az érintettek bevonásának módszerei

Fórumok

A fenntarthatóság specifikus kérdéseivel foglalkozó Helyi Agenda 21 fórumok, vagy más fórumok szervezése helyileg segíthet speciálisan közremûködõ személyek széles körének megnyerésében. Különbözõ csoportok - vállalkozások, nõk, etnikai, foglalkozási, és területen (falufórumok) vagy érdekeken alapuló csoportok - kötetlenül fejthetik ki nézeteiket. Az önkormányzatok kezdeményezhetik a fórumokat, de nem kell vezetniük Néha hasznos, ha közösségbõl valaki más vezeti ezeket a csoportokat, így nem tûnik úgy, hogy "egy másik önkormányzati munkaértekezletrõl" van szó.

Fókusz csoportok

Jól szolgálják, hogy egyes témákba bepillantást nyerjünk az emberek kis csoportjainak szemszögébõl, pl. mit gondolnak a helyiek a újrahasznosítási projektrõl. Általában az ilyen csoportokat egy semleges személy segíti, s nem az újrahasznosítással foglalkozó tisztviselõ. Így az emberek képesnek érzik magukat arra, hogy szabadon és nyíltan beszéljenek. A fókuszcsoportok nem fognak statisztikailag mérhetõ eredményeket elérni. De gazdag gyûjteményét nyújtják az egyes témákról megfogalmazott nézeteknek és ezek sok esetben igen hasznosak lehetnek, mivel azt tudatják, mit éreznek az emberek valamivel kapcsolatban.

Szemléltetõ tervezés

Kis létszámú csoportok az életüket befolyásoló, területükön felmerülõ valóságos tervezési problémák különbözõ megoldásait próbálják ki. Rendszerint képeket vagy maketteket használnak, ami idõsek és fiatalok részvételét is lehetõvé teszi. Ezeket a rendezvényeket általában szakértõ segítõ vezeti, aki lehet egy speciálisan képzett önkormányzati tisztviselõ. Az ilyen "tervezés" elõnye közvetlenségében, elérhetõségében és gyakorlatiasságában van.

A terület feltérképezése

Különösen hasznos lehet ott, ahol az önkormányzat több különbözõ területi egységbõl vagy faluból áll, és ahol az önkormányzati politikák nem veszik elég érzékenyen számításba a különbözõ területek speciális szükségleteit. A helység feltérképezése az, amikor a helybeliek vagy helyi csoportok elkészítik a területük térképét, megjelölve mindent amit értékelnek benne és ami különlegessé teszi. A térkép célja:

- ösztönözni a közösségeket, hogy jussanak konszenzusra, melyek ezek a dolgok
- vitát indítani arról, hogy mit értékelnek, mi különleges, s így megegyezni abban, mit kell megvédeni és/vagy kihangsúlyozni
- vitát indítani arról, hogy mit tudnának társadalmilag, környezetileg vagy gazdaságilag fejleszteni.

A helység feltérképezésnek kiindulópontként szolgál (elkészítése nem a feladat befejezését jelenti ) a további intézkedéshez, beleértve ebbe az intézkedési terv kidolgozását. A jóra épít, a kevésbé jóra felhívja a figyelmet, és a lehetõ legtöbb embert bevonja a helység életminõségének javítását célzó munkába. Mint az elõbbiekben is, fontos, hogy a térképezés folyamatát az önkormányzat, még ha az kezdeményezte is, inkább támogassa, mint vezesse. A helybelieké kell hogy legyen. Hatékony módja lehet a helyi politikusok bevonásának is. A helység térképének elkészítése jó eszköz arra, hogy kijelöljenek más szervezeteket és testületeket, akikkel partnerségre lehet lépni a fejlõdés érdekében.

Közösségi konszenzus-teremtés

A helybeliek tudják, mit szeretnek a településen és mit nem. A probléma viszont az, hogy gyakran úgy érzik, meghaladja erejüket a közösség jobbítása, de még azoknak a dolgoknak a külsõ hatásoktól való védelme is, amiket szeretnek.

Ennek az érzésnek két oka lehet:

- Elõször, hogy az emberek úgy vélik a felelõsség másoknál van (pl. a kormánynál, az polgármesteri hivatalnál, a helyi
  munkaadóknál stb.) és igen gyakran úgy találják, hogy ezek a szervezetek nem törõdnek a gondjaikkal.
- Másodszor, mint egyének gyakran úgy érzik, a magányos erõfeszítésnek egyáltalán nem lenne jelentõs hatása.

Ennek az eredménye az, hogy gyakran könnyebb semmit sem tenni, ez a passzivitás az életminõség romlását eredményezi. De természetesen ennek nem kell így lennie, és itt léphet be a közösségi egyeztetés. A konszenzus az összes olyan emberrõl szól, akit érdek fûz a közösségjólétéhez ("az érdekeltek"). Összejönnek megvitatni a közösség ügyeit azért, hogy olyan dolgokat találjanak, amiben mindenki egyetért - a közös alap megtalálása a konszenzus-teremtés kulcsa.

Elkerülhetetlen, hogy felmerüljenek olyasmik, amivel egy csoport nem képes egyet- érteni, de az is nagyon valószínû, hogy a felek több területen közös pontokat találnak. A konszenzusteremtés arra sarkallja az embereket, hogy gondolkozzanak el, mit lehet tenni. Nem törekszik a különbözõségek figyelmen kívül hagyására, de ezeket félreteszi, és így a tettek a közös alapra összpontosulhatnak. Ezután lehetséges lesz közösségként mûködni, megteremteni annak lehetõségét, hogy jobb eredményeket érjünk el.

Sok lehetséges elõnye van a konszenzus-teremtésnek. Segítheti a közösséget

- azoknak a területeknek a felfedezésében, melyekben egyetért az egész közösség,
- a jobb együttmûködésben azokkal a döntéshozókkal, akik befolyásolni tudják, mi történik a közösségben,
- a bizalom és a megértés megteremtésében, valamint a közösség különbözõ résztvevõ és érdekei közötti kapcsolatok
   fejlesztésében;
- olyan tevékenységek végrehajtásában, melyek eredményeként a közösségben jobban lehet élni és dolgozni,
- a közösségi szellem megerõsítésében,
- a helyi lehetõségek és vállalkozások támogatásában,
- azoknak a mutatóknak a meghatározásában, melyekkel a közösség minõsége mérhetõ,
- az életminõség javításáért folyó munka céljainak megállapításában,
- a különbségek kiegyenlítésében,
- a hatékonyság növelésében költségek csökkentése révén.

A fentiekben vázolt módszerek használatával és a körültekintõ együttmûködéssel a konszenzus elérhetõ, és meg lehet egyezni a problémák megoldását szolgáló intézkedésben.

A fenntartható fejlõdés elvei teljesíthetetlennek tûnhetnek, különösen ha belegondolunk a szükséges teendõk költségeibe. A tiszta víz, a megfelelõ hulladékkezelés, az oktatás biztosítása és a szennyezett talajt ismét termõvé tenni sokba kerül. Ez az egyik oka annak, hogy miért olyan alapvetõen fontos az összes helyi szakértelem és tudás hasznosításával, a sokoldalú együttmûködés ösztönzésével megteremteni a kapacitást a problémák megoldásához.

Ötödik lépés: Együttmûködés kiépítése

Az önkormányzatnak fontos, hogy más szervezetekkel és csoportokkal dolgozzon együtt, megnyerje támogatásukat a helyben meghatározott problémák megoldására, és az információkat és tapasztalatokat meg tudja osztani velük. Az együttmûködés segít a szakértelem, az erõforrások mobilizálásában, az összes résztvevõ elkötelezettsége pedig biztosítja, hogy a megoldásokat közös eredménynek tekintik.

Kiket kell bevonni?

A közösségi együttmûködés részvevõi a következõk lehetnek:

- Lakók és bérlõk egyesülete
- Környezetvédelmi érdekcsoportok
- Helyi üzletek és vállalkozások
- Orvosi rendelõk
- Ifjúsági klubok, cserkészek és más ifjúsági csoportok
- Egyházak és más vallási csoportok
- Közösségi központok
- Nõk, nõmozgalmak
- Kulturális csoportok
- Sport csoportok
- Politikai csoportok
- Rendõrség
- Helyi vezetõk
- Kertészek és zártkert tulajdonosok csoportjai
- Társadalmi csoportok
- Helyi iskolák és szülõk csoportjai
- Helyi aktivisták

A széleskörû társulásba be kell venni:

- Más helyi önkormányzatok
- Közüzemi szolgáltatók, víz, gáz és áram
- Közlekedési szervezetek
- Vállalkozás és ipar
- Vállalkozást támogató szervezetek
- Oktatási intézmények
- Egészségügyi hatóságok
- Fontos központi kormányzati szervek és szervezetek
- Környezetvédelmi hatóság
- Országos és helyi környezetvédõ csoportok

 Hogyan hozhatunk létre együttmûködést?

Partnerségeket különbözõ módokon lehet létrehozni. A folyamat kezdetén hasznos lehet ezeknek a lépéseknek a követése:

- Hozzon létre egy belsõ csoportot néhány olyan emberbõl, akik foglalkoznak a kérdéssel területtel és megosztják az
   információkat és támogatják a folyamatot!
- Keresse a megfelelõ vezetõk támogatását!
- Határozzon meg egy problémát és állapítsa meg megoldásához legmegfelelõbb együttmûködési formát!
- Határozza meg a társulás, együttmûködés célját!
- Tanulmányozzon létezõ kapcsolati hálókat és együttmûködéseket!
- Döntse el kit kell bevonni!
- Készítse el az elsõ találkozó napirendjét, idõbeosztását!
- Határozza meg, mit próbál elérni az elsõ találkozón!
- Szervezze meg a találkozót!
- Építsen ki kapcsolatokat!

 Az együttmûködés típusai
 Az együttmûködés létrejöhet területi alapon, mint a települési, térségi társulások, vagy lehetnek adott cél elérésére létrejött társulások olyan ügyekben, mint az energia, biodiverzitás vagy az Agenda 21 különbözõ formáinak megvalósítása.

Értekezletek, mûhelyek, szemináriumok - megrendezhetõk egyszeri alkalommal és a jövõbeni együttmûködés iránti elkötelezettség próbájaként is használhatók. Munkacsoportok tanácsadó csoportok - lehetnek bennük önkormányzati tisztviselõk és képviselõk, helyi üzleti és/vagy környezetvédõ csoportok.

- Segíthetnek közösségi támogatást élvezõ módszereket találni,
- Tanácsot adhatnak környezeti témákban,
- Kidolgozhatnak új környezetpolitikát,
- Segíthetnek a partnereknek egymás tapasztalataiból tanulni.

Környezeti fórumok - összehozzák a közösség különbözõ szegmenseit. Egy környezeti fórumnak nincs szabvány modellje, de fõbb jellemzõi a következõk:

- Ügyek megvitatása és döntés a feladatokról,
- Információk biztosítása a döntéshozatalhoz,
- Átvehet stratégiai irányító szerepet,
- A megegyezésen alapuló megközelítést alkalmaz.
(Példaként lásd a magyar esettanulmányokat: Mezõkövesd: oktatási fórum, Sümeg: fórumok a környezetrõl, iparról, mezõgazdaságról és az idegenforgalomról.)

Kerek asztal megbeszélések- elõször Kanadában fejlesztették ki, hogy fórumot biztosítsanak a több ágazatot magába foglaló ügyeknek. Ezek jellemzõi:

- Rendszeres találkozók,
- Nem hierarchikus, az egyenlõség elvén alapul - egyik fél sem tulajdonosa,
- A kulcsfontosságú érdekcsoportok széles körben képviseltetik magukat,
- Nincs közvetlen végrehajtó hatalma, de nagy tekintélyt és befolyást élvez; politikai indítványok és kezdeményezések
   kapcsán gyakran kérik tanácsukat,
- Lehetõség nyílik szakértõi csoportok felállítására.

Környezetbarát város Modell - partnerségi program négy Egyesült Királyságbeli nagy- város részvételével, amelyek kifejlesztettek egy "modellt" az állami támogatás kihasználására. Jellemzõi:

- Környezeti fórum képezi a magját (elõzõleg már ismertettük),
- A kulcsfontosságú környezetvédelmi témakörökre összpontosító és a fórumot támogató szakértõi munkacsoportok,
- Végrehajtó bizottság felállítása (néhány esetben) a stratégiai tervezés és a mûködés irányítás közötti szakadék áthidalására.

Együttmûködési kezdeményezések - több szervbõl álló partnerségek a helyileg meghatározott problémák stratégiai megközelítésének kidolgozására. A helyi közösségek önkéntes szervezetekben történõ hatékony közremûködése a formális együttmûködések esetében problematikus lehet. Példák:

- Társulás az önkormányzat, vállalkozások, egészségügyi hatóságok, önkéntes csoportok, környezetvédõ csoportok,
  oktatási intézmények és létesítmények között a Helyi Agenda 21 stratégia kidolgozása érdekében. (Lásd Sümeg: Fórum 21
  létrehozása.)
- Az önkormányzatok együtt tudnak dolgozni vállalkozásokkal és vállalkozást támogató szervekkel olyan Zöld Vállalkozói
  Klubok megalapításában, amelyek célja a vállalkozások környezeti teljesítményének növelése.
- Önkormányzatok és a vállalkozások együttmûködése meghatározott környezeti programok és projektek megvalósítására
  pl. energiahatékonyság, tárgyi környezet fejlesztése, stb. (Lásd Tamási.)
- Az önkormányzatok, gazdálkodók, földtulajdonosok és természetvédõ csoportok közös munkálkodása képes a vadon élõ
  állatok természetes környezetének megóvására, valamint biodiverzitás megõrzését szolgáló intézkedési tervek
  kidolgozására.
- Az önkormányzat, az egészségügyi hatóság és az önkéntes szektor együttmûködése egészségfejlesztõ stratégiák és
   kezdeményezések kidolgozására.

Hálózatok - közös elkötelezettség megerõsítésére hozzák létre egy különleges ügy érdekében. Gyakran országos vagy nemzetközi szinten mûködnek. Hivatalos vagy nem hivatalos hálózatai lehetnek a fenntartható fejlõdés támogatásának. Szerepük:

- közös célok megfogalmazása és támogatása,
- tapasztalat és információ egymás közti megosztása.

A sikeres együttmûködés feltételei

Hasznos lehet, ha az együttmûködések létrehozásakor nem feledkezünk meg küiönféle tényezõkrõl. Minél több van jelen a folyamat kezdetén, annál nagyobb esély van a sik- erre. Segíti az embereket a konstruktívabb közös munkában. A következõkrõl van szó:

1. Az ügy legyen nagy horderejû

E nélkül senki sem hajlandó erõfeszítéseket tenni. Elengedhetetlen annak biztosítása, hogy a Helyi Agenda 21-nek prioritása van, és a résztvevõk szükségleteire vonatkozik.

2. Legyen belsõ támogató

Olyasvalakinek kell lennie, aki az ügy iránt elkötelezett, magas beosztása van, általában valamely szervezet vezetõségében.

3. Kell egy ügyes koordinátor

Szükség van valakire, aki a partnerséget vezeti, és sínen tartja.

4. Kell egy csapat

A koordinátor munkáját segítõ belsõ csoport.

5. Szükség van külsõ támogatóra

Hasonló a belsõ támogatóhoz, de kívülrõl pl. egy befolyásos csoport, közösségi vezetõ, vállalkozói szervezet

6. Elegendõ idõre van szükség

A kezdeti szakaszban a sikeres együttmûködés sok idõt vehet igénybe, de a késõbbiekben rengeteg idõt takaríthatunk meg vele.

Véleménycsere és együttmûködés a közösséggel

- Lehetõvé teszi a problémák hatékonyabb meghatározását,
- Megelõzi a lehetséges problémákat,
- Szélesebb forrásból merített információhoz és értelmezéshez jut,
- A közösség számára elfogadhatóbb alternatív megoldásokat határoz meg,
- Segíteni tud az elõnyök maximalizálását és a költségek minimalizálását célzó stratégiák kidolgozásában,
- Pozitív támogatást gerjeszt,
- Kialakítja a tervek vagy megoldások iránti tulajdonosi szemléletet, ami a megvalósítást segíti.

A hatékony partnerséget vagy részvételt segíti a valódi érdekeltek felismerése. Tágabb értelemben érdekelt személy bárki lehet. A különbözõ csoportok különbözõ mértékben lehetnek érdekeltek:

- Erõforrásokkal rendelkezõ személyek és szervezetek,
- Az érintett személyek és szervezetek,
- A nem közvetlenül érintett személyek és szervezetek,
- Azok a személyek és szervezetek, akik úgy érzik jogosultak a részvételre.

Érdekcsoportok lehetnek vállalkozások, önkormányzatok, környezetvédõ szervezetek, közlekedési tanácsadók, gazdálkodók, iskolák és más közösségi csoportok. A csoportok különbözõ idõben és eltérõ mértékben vonhatóak be.

A hatékony, nyilvános részvételi folyamatnak számos döntõ elemet kell tartalmaznia, ha azt akarjuk, hogy mûködjön. Magukban foglalják a bizalmat és a kommunikációt. Hajlandóságot kell mutatni a rugalmasságra és a tapasztalatokból való okulásra. A bizalom segítségével legyõzhetõek a különbségek és szélesíthetõek a viták. A belsõ és külsõ kommunikáció is elengedhetetlen. Minden résztvevõnek meg kell hogy legyen a lehetõsége egyenlõ alapon közremûködni. Az információt az összes partner között meg kell osztani, hogy valamennyien megítélhessék a résztvevõ szervek céljait, korlátait és teljesítõképességét. Minden partnernak hajlandónak kell lennie az információ, a megoldások és a szaktudása rendelkezésre bocsátására.


MIT TEGYEN ÉS MIT NE, A PARTNERSÉGI VISZONY KIÉPÍTÉSEKOR ÉS TALÁLKOZÓK MEGSZERVEZÉSEKOR ?

Gondosan tervezze meg az elsõ megbeszélést, de a jövõbeni feladatokat hagyja megvitatni!

Gyõzõdjön meg arról, hogy mindenkinek világos a döntéshozatal menete!

Próbálja meg bevonni az összes fontos szereplõt!

Legyen biztos afelõl, hogy elegendõ információt kaptak amikor elõször kapcsolatba lépett velük és ezek az információk helytállóak!

Ha döntést hoznak, a nagy csoportot bontsa meg 4 vagy 5 fõs csoportokra!

Keresse meg azokat a személyeket, akik nem válaszoltak, vagy akik egy korábbi értekezleten ott voltak, azután lemorzsolódtak!

Állapodjon meg a résztvevõkkel a következõ értekezlet feladatairól és céljairól!

Rendezze el az ülõhelyeket az értekezlet elõtt - gyakran a " kerek asztal " a legjobb!

Demonstrálja a demokrácia és a tejes részvétel szellemét!

Ne csináljon részletes tervet az elsõ értekezlet utánra! Ne tervezze meg elõre azt, hogy mi történjen!

Ne utasítson el egyetlen közremûködést sem, amit az értekezleten ajánlanak! Ne engedje, hogy egy vagy két személy túlsúlyba kerüljön!

Ne fojtsa el a kezdeményezéseket, még ha úgy is érzi, hogy egyesek gondolatai nem tartoznak szorosan a terítéken lévõ témához!

Ne fejezze be az értekezletet negatív hangulatban!

Local networks for building consensus - LGMB, 1998
Working in neighbourhoods - WWF and Local Agenda 21 UK, 1995
Building effective local partnerships, LGMB 1993
Consensus-building, John Baines, Environment Council, 1995
Resource and Environmental Management, Bruce Mitchell, Longman, 1997



Hatodik lépés: Mérés, monitoring és beszámolás

A jó környezetpolitikának megbízható információkon kell alapulnia. Az 1980-as évek végétõl sok Egyesült Királyságbeli helyhatóság a környezeti állapotjelentést használja környezetpolitikája és tevékenysége vezérfonalául. A fenntarthatóság és a Helyi Agenda 21 új kihívást jelent a helyhatóságoknak és egyben feleveti a társadalomról és a gazdaságról, valamint a környezetrõl szóló információk széles körének szükségességét is. Az önkormányzatnak ki kell válogatnia azokat az információkat, amelyekre valóban szüksége van a fenntarthatósággal kapcsolatos döntések és folyamatok irányításához és inkább a meglévõ információkat kell teljes mértékben kihasználnia, mint végtelen adatgyûjtésbe fognia.

Az önkormányzat Helyi Agenda 21 iránti elkötelezettsége, az olyan környezetirányítási rendszerek, mint az EMAS megvalósítása és a fenntarthatóságért folyó munka; mind információt igényel. A fenntarthatóságról szóló jelentés része annak az eszköztárnak, amely információt nyújt ahhoz, hogy lehetõség legyen a megalapozott döntéshozatalra.

Ha korlátozni akarjuk magatartásunk káros hatásait és a környezettel fenntarthatóbb módon akarunk gazdálkodni, meg kell
értenünk környezetünk állapotát és mûködését. Következésképpen információra van szükség ahhoz, hogy

- a politikai tevékenységet a legfontosabb és legjelentõsebb ügyek felé irányítsuk,
- a különös figyelmet igénylõ területeket meghatározzuk és így intézkedéseinket oda irányítsuk, ahol azok a leghatásosabbak
   lesznek,
- kiértékeljük a különbözõ szakmapolitikai lehetõségeket és a legmegfelelõbb stratégiákat választhassuk,
- fölbecsüljük a létezõ ágazati politikák hatékonyságát és ezeket, ahol szükséges átalakítsuk,
- segítsük a szakmai célok és feladatok meghatározását,
- ellenõrizzük a környezetvédelmi törvényeknek való megfelelését,
- elõre jelezzünk olyan jövõbeni problémákat, amelyek új, megelõzõ akciókat igényelhetnek,
- tájékoztassuk a nyilvánosságot és másokat arról, hogy jelenleg mi folyik annak érdekében, hogy a környezeti
   problémákkal megbirkózzunk,
- tájékoztassuk mindazokat, akik tevékenységükkel befolyásolják a környezetet arról, hogy mi a szerepük a környezetben
  és mit tehetnek a megõrzéséért.

A fenntartható fejlõdés eléréséért kitûzött környezeti célokat és intézkedéseket annak ismeretére és megértésére kell alapozni, hogy intézkedésünk mennyire fenyegeti a fenntarthatóságot. Az erre vonatkozó információ meghatározása, gyûjtése és megosztása ezért a Helyi Agenda 21 folyamat részét kell hogy képezze. Különbözõ szintû információkra van szükség ahhoz, hogy a monitoring eredményes legyen.

Helyi környezeti állapotjelentés és vagy auditálás

Információt sokféleképpen lehet szolgáltatni. Az egyik leghatékonyabb módja a környezeti állapotjelentés. Az önkormányzatok és a helyi csoportok részletes felméréseket vagy auditálásokat végezhetnek a helyi környezet állapotáról. Ezek értékes oktatási és propaganda eszközök lehetnek, különösen ha helyi személyek és szervezetek vesznek részt benne, például a község térképezések projektjein vagy iskolai projektekben. Ezek a jelentések a helyi környezeti állapot viszonyítási alapjául szolgálnak és segítenek meghatározni a speciális vagy egyedülálló vonásokat. Erre a következõ magyar esetek szolgálnak példaként:

- Mezõkövesd - iskolák bevonása az információgyûjtésbe
- Magyar LEAP program - a környezetvédelmi törvény követelményei
- Kerekegyháza - felmérés a környezet állapotáról
- Tata/Tatabánya, vagy Sümeg - környezeti állapotjelentés

A fenntarthatóságról szóló jelentés kitágítja a környezet állapotáról szóló jelentés körét azzal, hogy tekintetbe veszi az ügyekre és megoldásokra, valamint a problémákra vonatkozó információkat is. E jelentés nem lehet öncélú, hiszen információt nyújt más kezdeményezések és eszközök támogatásához.

A fenntarthatóságról szóló jelentés folyamata egy spirálként fogható föl:


A FENNTARTHATÓSÁGRÓL SZÓLÓ JELENTÉS SPIRÁLJA

Kiindulás

Döntse el mit kezd az információkkal, állítsa ezeket fontossági sorrendbe a hozzáférhetõ erõforrásokat figyelembe véve, és vonjon be felhasználókat a folyamatba. Alakítson irányító csoportot!

Válogassa ki a témákat!

Döntse el milyen információknak tudja hasznát venni!

Határozza meg az adatforrásokat és készleteket!

Ahol lehetséges, használja az önkormányzat vagy más testületek birtokában már meglévõ adatokat. Az irányító csoportban lévõ adatszolgáltatók talán tudnak segíteni.

Az adatok megszerzése és tárolása

Ne korlátozza "hivatalos" forrásokra: vonja be a közösséget is az adatgyûjtésbe! Úgy tárolja, hogy a felhasználásnak és a felhasználóknak megfeleljen.

Az adatok értelmezése

Az adatokat értelmezni kell, és össze kell kapcsolni ahhoz, hogy a fenntarthatóság
számára hasznosak legyenek. A "nyers adatokat" össze kell mérni a szabványokkal vagy a célokkal. Az értelmezésnek a terület kulcsfontosságú, fenntarthatósággal kapcsolatos ügyeinek meghatározását kell eredményeznie.

Használja és közölje az eredményeket!

A folyamat ott fizetõdik ki, ahol az információt döntések vagy folyamatok befolyásolására, vagy irányítására használja, és az információ megfelelõ módon jut el azokhoz az emberekhez, akik jó hasznát veszik.

Legyen naprakész!

Az ismétlés elõtt kérdezze meg: Megváltozott-e a felhasználás - annak ismeretében amit most tud, mely információkat szükséges naprakésszé tenni. Szükséges-e új információkat gyûjteni az elõzõ fenntarthatóságról szólójelentés alapján fölállított célok megvalósításának monitoringjához? Más személyek kellenek-e az irányító csoportba? Milyen gyakran kell megismételni a folyamatot? Melyek a legjobb mutatók a területükön lévõ legfontosabb fenntarthatóság ügyek fejlõdésének mérésére?

ISMÉTELJE MEG A FOLYAMATOT!


Egy alkalommal történõ mérés ritkán elég: szabályosan visszatérõ ismétlésre van szükség ahhoz, hogy az adatok naprakészek legyenek és mutassák a trendeket és változásokat. Ha átfogó képet alkottunk elsõ alkalommal, a jövõben talán csak néhány alapvetõ mutató felfrissítése lesz szükséges. Vagy, maga a folyamat segíthet azon területek meghatározásában, amelyek a jövõben további adatgyûjtést igényelnek. Ha a helyi közösséget be akarjuk vonni a fenntarthatóságról szólójelentés folyamatába, fontos, hogy elõször arról az elképzelésükrõl kérdezzük õket, hogy szerintük hol kellene tartanunk. A jövõkép hatékonyan jelöl ki célokat és elvárásokat, melyekkel a mostani értékek és trendek össze- mérhetõk.

Környezeti monitoring

Az önkormányzatok és a helyi csoportok elõ tudják segíteni a globális környezeti változás megértését, például a levegõ szennyezésének, vagy a fajok diverzitásának országos vagy nemzetközi monitoring programjaiban való részvétellel. Az önkormányzatok hozzájuthatnak a fontosabb információkhoz. Az Európai Uniónak a környezeti információk elérhetõségének szabadságáról szóló irányelve (901313/EEC) megköveteli, hogy az önkormányzatok nyilvánosan elérhetõvé tegyék a környezeti információkat. Hasonló törvényi rendelkezés hazánkban is létezik.

A fenntarthatóság mutatói (indikátorok)

A mutatók (indikátorok) mérhetõ jellemzõk, melyekbõl megtudhatjuk, hogy többé-kevésbé fenntarthatóvá váltunk-e. A mutatóknak a következõ követelményeknek kell megfelelniük:

- Legyenek kifejezõk!
- Érvekkel alátámasztott kapcsolatuk legyen a fenntarthatósággal mind globális, mind helyi szinten!
- Vonatkozzanak az önkormányzatra, de ugyanakkor az egyszerû polgárra is!
- Tükrözzék a helyi körülményeket!
- Könnyen összegyûjthetõ információkra épüljenek!
- A trendeket ésszerû idõtartamra mutassák!
- Kapcsolódjanak más mutatósorokhoz!
- Legyenek világosak, könnyen érthetõek és taníthatóak, valamint könnyû legyen velük tájékoztatni!
- Változásokat provokáljanak!
- Vezessenek a célok vagy a teljesítmény-küszöbök kitûzéséhez!

Az Egyesült Királyságban témák sorát dolgozták fel, melyek hasznos vázát adják a fenn- tarthatóság mutatóinak és a fenntartható közösségek programjainak.


A FENNTARTHATÓ TÁRSADALOM TÖREKVÉSEI:

Megvédje és fejlessze a környezetet

- Az energiát, a vizet és más természeti erõforrásokat hatékonyan és elõvigyázatosan használja!
- Minimalizálja hulladéktermelést, majd reciklálás, komposztálás vagy energia-visszanyerés útján újrahasznosítsa vagy
  visszanyerje és végül a maradék fenntartható elhelyezésérõl gondoskodjon!
- A környezetszennyezést olyan szintre korlátozza, amely nem károsítja a természeti rendszereket!
- Értékelje és védje a természet sokféleségét!

Elégítse ki a társadalmi szükségleteket!

- Hozzon létre jól mûködõ, tartós épületeket és tetszetõs helyeket, szabad tereket és fejlessze tovább!
- A településeket tegye emberi léptékûvé!
- Értékelje és védje a sokféleséget és a helyi megkülönböztetõ jelleget, erõsítse a helyi közösséget és a kulturális identitást!
- Védje az emberi egészséget és kényelmet biztonságos, tiszta és kellemes környezettel!
- Hangsúlyozza az egészségügyi szolgáltatásban a megelõzõ tevékenységet valamint a gondoskodást!
- Biztosítsa a jó ételhez, vízhez, lakáshoz és fûtõanyaghoz ésszerû áron való hozzájutást!
- A helyi szükségleteket lehetõség szerint helyben elégítse ki!
- Biztosítsa mindenki számára annak a szakértelemnek és tudásnak az elérhetõségét, ami a társadalomban a teljes szerep
   betöltéséhez szükséges!
- Tegye képessé a közösség minden csoportját a döntéshozatalban való részvételre és a döntések társadalmi és közösségi
   hatásainak mérlegelésére!

Támogassa a gazdaság eredményességét!

- Teremtsen élénk helyi gazdaságot, mely elérhetõvé teszi a kielégítõ és kifizetõdõ munkát anélkül, hogy károsítaná a helyi,
   az országos vagy a globális környezetet!
- Értékelje a társadalmi munkát! .
- Ösztönözzön arra, hogy a lehetõségek, szolgáltatások, áruk és más emberek elérése úgy történjen, hogy csökkentse az
   autók használatát és minimalizálja a környezetre gyakorolt hatást!
- Teremtse meg a kultúra, a szabadidõ és a pihenés mindenkinek könnyen hozzáférhetõ lehetõségeit!

                       Forrás: Sustainable communities for the 21 st century
                                LGMB, LGA, DETR 97. dec.



Környezeti teljesítmény célkitûzés

Hasznossá válnak a mutatók, amikor a változás ütemére vagy konkrét szintek elérésére tûzünk ki célt. Azok a környezetgazdálkodási rendszerek, amelyekre ebben a kézikönyvben utaltunk, megkövetelik minden egyes intézkedés céljának a kitûzését, azért, hogy lássuk, megvalósulnak-e és meghozzák-e a kívánt eredményt.

Stratégiai környezeti felülvizsgálat - A fenntarthatóság értékelése

Az új fejlesztések környezeti hatásvizsgálatainak (KHV-k) elvégzésével környezeti hatás- tanulmány formájában jutunk az információhoz, mely bemutatja, hogyan fog hatni a fejlesztés a helyi környezetre. Az Európai Unió ama törekszik, hogy bevezesse a környezeti hatásvizsgálatot, reagálva arra a kritikára, hogy a KHV túl késõn lép be a folyamatba. Mihelyt egy projekt értékelhetõ, már gyakran túl késõ az alternatívákat vizsgálni. A stratégiai környezeti felülvizsgálat megköveteli a célkitûzések, a programok és a tervek hatásának vizsgálatát még mielõtt bármilyen meghatározott projektet indítványoznának. A 8. számú keretes írás témái hasznos vázat adnak ehhez a vizsgálati folyamathoz. A környezet- gazdálkodás rendszerének környezeti áttekintõ fázisa hasonló a környezet értékeléséhez. Azonban az olyan rendszerek mint az EMAS, csak a fizikai környezetgazdálkodásra vonatkoznak. A környezeti értékelés használata egy része annak az áttekintõ folyamatnak, amely meghatározza a lényeges tevékenységeket. Az EMAS szabályozás más olyan tényezõket is meghatároz, amiket érdemes figyelembe venni.

A környezeti értékelés vonatkoztatható az önkormányzati politikákra és tervekre, beleértve a földhasználatot, közlekedést, lakás stratégiát stb. A folyamatot annak meghatározására kell használni, hogy a politikának vagy javaslatnak

- Lesz-e hatása bármely; a fenntarthatóság jelentésben meghatározott, kulcsfontosságú ügyre?
- A politika vagy javaslat hatása mennyiségileg kifejezhetõ-e?
- Jelentõsen hozzájárul-e ahhoz, hogy a fenntarthatóság ügyét az elfogadható szabványokon, kapacitásokon; célokon, és
  határokon túl vigye?

Ha a válasz igen, a politikát mindenek elõtt meg kell változtatni. Ez azt jelenti, hogy nagyobb súlyt kell fektetni a fenntarthatóságnak a fenntarthatóság jelentésben meghatározott kulcsfontosságú kérdéseire. További kérdések kitágíthatják a gondolkodás folyamatát, lehetõvé téve a közösségi vélemények figyelembevételét arról, vajon a helyes utat választották-e, milyen intézkedésekre van szükség és végül elfogadhatók-e a választott intézkedések.
 

Összefoglalás

A Helyi Agenda 21-nek az a célja, hogy átfogó stratégiát adjon a fenntartható fejlõdéssel kapcsolatos intézkedéseknek. Megvizsgálja, hol játszanak az önkormányzatok elsõdleges politikai vagy szolgáltató szerepet és elemzi a helyi közösségekben betöltött vezetõ szerepüket. Mivel a fenntartható fejlõdés környezeti, gazdasági és társadalmi szempontokat ölel föl, a lehetõség óriási.

Azonban, a Helyi Agenda 21 iránt igazán elkötelezett önkormányzatok gyorsan rájöttek arra, hogy a valódi cselekvés lehetõsége korlátozott, ha nem testületi, rugalmas és stratégiai megközelítést alkalmaznak. A Helyi Agenda 21, a fenntartható fejlõdés és a környezetgazdálkodás céljainak igazán sikeres eléréséhez a figyelmet a vállalt folyamatra kell fordítani - nemcsak a cselekvési programra.

Mivel a környezetre igazán tartós hatást tesz, a változás szükségszerûen a folyamat része. A Helyi Agenda 21 kihívást jelent a hagyományos eljárásokkal, struktúrákkal és gondolkodásmódokkal szemben. Minden, amit az önkormányzat tesz, testületi, integrált és együttmûködõ megközelítést követel meg.

Az igazi változáshoz a fenntartható fejlõdés környezeti, gazdasági és társadalmi vonatkozásait bele kell ásni a politikacsinálásba, hogy mind minõségi, mind pedig mennyiségi fejlõdés történjék. Az önkormányzatnak jó példával kell elöl járnia, felismerve, hogy jobb a problémákat megelõzni, mint orvosolni, s azt is, hogy az együttmûködés, a konszenzus és a közösség részvétele döntõ a megvalósításban.

Az önkormányzati testület és a politikusok elkötelezettsége mellett szükség van az érintett egyének, a közösségek és többféle szervezet széles körû részvételére és elkötelezettségére is, ha hosszú távú változást szeretnénk elérni.

A fenntartható fejlõdés sok komplex problémát vet fel. A megoldások ütköznek minisztériumok, más hatóságok, különféle személyek szerepével és kötelezettségeivel. Az ilyen problémákkal csak megegyezésen alapuló, a partnerség felõl közelítõ munkával lehet megbirkózni, amely ütõképes intézkedési tervvel valamint erõteljes monitoringgal és felülvizsgálattal párosul.

Az önkormányzatok szükségszerûen részei a problémának és a megoldásnak is. Ennek felismerése, a stratégiai jövõkép kidolgozása, az intézkedés megvalósítása és a szükséges folyamatok felismerése útján fog a valós változás létrejönni. Más szervezetekkel és közösségekkel együtt dolgozva az önkormányzat építhet az ezen közösségeken belüli képességekre. A szükséges folyamatok láthatóvá és elérhetõvé tételével könnyebben bevonhatók mások. A Helyi Agenda 21 és a fenntartható fejlõdés nem egy egyszerû alternatíva. Azonban az egyetlen út a biztos jövõ felé. Meg kell tanulnunk felbecsülni tevékenységünk következményeit, mivel tudatában vagyunk a környezetre gyakorolt hatásunkkal.

Forrás:Forrás:F. Glover, Horváth M., S. Juned, Kiss F., M. Kubala, Vágvölgyi G. és J. Woodward: A fenntartható fejlõdés az önkormányzati gyakorlatban (kézikönyv) KGI Budapest, 1999