Kiss Ferenc
Fogalma

Szélenergia-hasznosítás: energiahasznosítási módszer, amely folyamatosan erős széljárású területeken, közvetlen munkavégzésre vagy elektromos energia előállítására kialakított szélerőgéppel történik.

Története

A szél okozta viharok, természei csapások(hurrikán, tornádóForrás: http://www.enn.com) hatalmas erejétől régóta retteg az ember és e hatalmas energiát, a szélenergiáját is régóta igyekszik felhasználni az emberiség. A szelet előbb használták a vízen, mint a szárazföldön. A vitorlás, amely felváltotta az evezős hajókat, Egyiptomba jelent meg először. Hátránya az volt, hogy az árbócra keresztben felhelyezett rúdon feszülő vászon (vitorla) csak hátszélben volt alkalmazható. A hajózás függött a széliránytól mígnem a föníciaiaknak, görögöknek, rómaiaknak köszönhetően rájöttek a széliránytól független hajózás technikájára.Vitorlás hajó nélkül talán Kolombus Kristóf sem fedezhette volna fel Amerikát.
Simon Jacobsz de Vlieger (Dutch 1600 - 1653)Marine with Dutch Shipping, 1635 oil on canvas 30 3/4 x 44 in. Image courtesy of: Fine Arts Museums of San Francisco, Forrás: http://www.marineart.com

Az első szélmalmot feltehetőleg a perzsák építeték.Az idők folyamán a szélmalmoknak sok területen volt nagy szerepük, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Az első megbizható emlék a VII. sz.- ból származik. Ez egy víz emelésre, gabona őrlésre használt szerkezet volt. XIII. sz.-tól kezdve terjedt el Norvégiában a vízszintes tengelyő szélkerék. Ez azért volt döntő lépés, mert ha a szélirány megváltozott képesek voltak átállítani a gépezetet. A XVI- XVII sz.-ban élte fénykorát a szélmalom ott, ahol a szélre biztosan lehetett számítani (a tengerpartokon). Pl. Hollandiában már 1700-as években 8000 szélmalom működött, melyek 5-10 kW teljesítményt is elértek, ami 50-100 MW-ot jelentett. Ezzel az erővel már fűrésztelepek, fémmegmunkáló üzemek is dolgoztak. Hollandián kívül még nagyon sok helyen használtak szélmalmokat, szélerőgépeket.

Csak századunkban kezdődött el a szél, mint villamos energia előállítására alkalmas energiaforrás felhasználása. Mára viszont elmondható hogy a szélenergiát főleg ilyen célból hasznosítják. A szélmotorokkal, szélerőgépekkel, kevés kivételével, villamos energiát akarunk fejleszteni. Az első nagy szélerőmű I941-ben épült Vermont álamban, mely 1,25 MW teljesítményű volt, de négy év múlva egy katasztrófa következtében ( leszakadt az egyik lapátkerék) tönkre ment. 1970-ben Howards Knobon (USA) megépítettek egy olyan berendezést, mely 200 család energiaigényét fedezte. Ez jelentős előrelépés volt a villamosenergia termelés szempontjából.
 
 

Elméleti háttere

A szél keletkezése

A szél a levegő földfelszínhez viszonyított mozgása (Környezetvédelmi Lexikon). A légkörben kialakuló nyomáskülönbségek hatására jön létre. A légkör alsó rétegeiben végbemenő légmozgást a Nap sugárzó energiája hozza létre. A légmozgás során a felmelegedett levegő ritkább, ezáltal felfelé emelkedik és helyébe hidegebb levegő áramlik. A trópusi területeken a légtömegek erősebben felmelegszenek, ezért a levegő felemelkedik és a sarkok felé kezd áramlani (antipasszát szél). A pólusok felé haladva lehűl, nyomása megnövekszik, süllyedni kezd, végül a föld felszínén visszaáramlik az egyenlítő irányába (passzát szél). Azon a helyen ahol a meleg levegő fölfelé emelkedett vákuum alakul ki. A légnyomás süllyed és alacsony légnyomású terület keletkezik. Ott, viszont, ahol a levegő ismét a talaj felé süllyed, magas nyomású terület alakul ki.

Az állandó jellegű szélrendszereken kívül időszakos és helyi jellegű szelek is vannak. De csak az állandó jellegű szelek használhatók megfelelően jelentős energiatermelésre.

A szél, mint energia

A szél teljes mozgási energiáját 100 TW teljesítményűre becsülik. Azonban, hogy ennek csak bizonyos hányadát lehet hasznosítani. A szél munkavégző képessége a szélsebességnek a harmadik hatványával arányos. A gazdasági megfontolások azt mutatják, hogy a szelet elsősorban azokon a vidékeken érdemes kiaknázni, ahol a szélsebesség évi átlaga meghaladja a 4-5 m/s értéket. Ez többnyire csak tengerparti helyeken van így, a szárazföld belseje felé haladva a belső súrlódás erősen csökkenti a szél sebességét. Így Magyarország viszonylag szélcsendes zugnak számít, még ha ezt egy-egy tomboló helyi vihar cáfolja is. Budapesten az átlagos szélsebesség 1,8 m/s és még Mosonmagyaróváron, hazánk legszelesebb csücskén sem haladja meg az 5 m/s értéket. Nyíregyházán van 4-5 m/s, sőt ennél nagyobb szélsebesség is, de nem tart annyi ideig , hogy ezt tartósan ki lehessen használni. Ráadásul a szél energiasűrűsége aránylag kicsi, 40-60 W/m2.

Tervezés

Nehéz feladat egy szélgenerátor helyének és típusának kiválasztása, mert a meteorológiai állomások átlagadatai alkalmasak ugyan az általános tendenciák meghatározására, de nem lehet segítségükkel az adott berendezést megtervezni.

 (Forrás: http://www.nrel.gov/data/pix/)

A szél időben változó intenzitású energiaforrás, ezért nagy jelentősége van a helyszínen végzendő szélméréseknek és a kapott eredmények megfelelő kiértékelésének. Szélgépet csak olyan helyen érdemes telepíteni, melynek környezeti viszonyai és domborzati fekvése megfelelő szélenergia kinyerésére, hiszen a domborzat és a különböző tereptárgyak nagymértékben befolyásolják a szél áramlási képét. Tehát helyi szélsebesség és szélirányméréseket kell végezni. A mérések alapján felvett időben változó szélenergia áramok pontos leírásához, elemzéséhez statisztikai módszerek szükségesek. Az így kapott eredmények már kellő információval szolgálnak a berendezések üzemeltetéséhez is.

Energiatermelés céljából a 30-200 méter talajszint fölötti magasság a megfelelő. A mérőberendezést általában maximum 20 méteres talajszint feletti magasságokban tudjuk elhelyezni, ezért a szélsebességet a kívánt magasságra át kell számolni. A szél munkavégző képességét a sebessége meghatározza. A szél sebessége ( és teljesítménye) a magassággal arányosan nő, mely egy képlet szerint számítható át.

ahol: v1 – szélsebesség a talajközeli h1 magasságban

v2 – a h2 magassághoz tartozó számított szélsebesség

A legmegfelelőbb gépet szélgenerátorokat gyártó cégek ajánlataiból ki lehet választani. Számos cég foglalkozik szélgépek gyártásával, a 100 W-ostól a néhány MW teljesítményűig bezárólag.

Üzemeltetés

A szélerőműveket általában két módon üzemeltetik:

1. Szigetüzemben, azaz a termelt villamos energiát saját célra, a közcélú elosztóhálózattól függetlenül hasznosítják.

2. A villamos áram hálózatra kapcsolva, azaz a villamos áramot közcélú elosztóhálózatra tápláláva.

A termelt áram villamos hálózatra táplálásának elvi vázlatát mutatja az ábra.

A rákapcsolást úgy is ki lehet alakítani, hogy a szélgenerátorral mindkét üzemmódot meg lehessen oldani. A szélgenerátor hálózatra való csatlakoztatásánál általában az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

A hálózati csatlakozásnál a következő paramétereket kell folyamatosan ellenőrizni: Ha bármely paraméter a megengedet határokon kívüli értéket vesz fel, a szabályozás a berendezést lekapcsolja a hálózatról.

Megjegyzés:

További információk a http://lajli.gau.hu/~gabesz/menu/wind/wind.htm honlapon ill. Göőz Lajos A természeti erőforrásokrólcímü könyvében találhatók.

Felhasználási lehetőségek

Villamos energia előállítása

A szélgenerátoros(http://www.nrel.gov/data/pix/searchpix.cgi) villamos energia termelés az európai országok közül különösen Dániában vált népszerűvé. Dániában jelenleg több, mint 1000 közepes teljesítményű szélgenerátor termel villamos energiát 50-150 kW teljesítménnyel. Az ottani gazdasági kalkulációk szerint a beruházási költség 2000-4000 $/kW körül alakul. A farmerek és szövetkezetek ezeket a berendezéseket jelentős haszonnal tudják üzemeltetni. Amennyiben a termelt villamos energiát közvetlenül használják fel, akkor akkumulátorokat kell használni. A szélgépes áramfejlesztők elsősorban ott terjedtek el, ahol az elektromos vezetékrendszer nincs kiépítve, vagy kiépítése nem gazdaságos. A jelenleg használatos robbanómotoros áramfejlesztők helyettesítése a gazdaságosabban üzemeltethető szélgenerátorokkal(táblázat) elősegítheti a legelőterületek, távoli majorok, telepek villamos energiával való ellátását is.
 


Megnevezés
Benzin motoros
KGS-207
Benzin motoros
SZGA-2,6
Szélgépek
SZGA-4,1
Névleges teljesítmény (kW) 2,0 0,5 1,0
Éves összes üzemóra (h) 1000,0 2000,0 2000,0
Termelt energia (kW/h) 2000,0 1000,0 2000,0
Beruházási költség (eFt) 40,0 55,0 120.0
Ebből: gép (eFt) 25,0 40,0 100,0
          kieg. berendezés (eFt) 15,0 15,0 20,0
Amortízáció (eFt/év) 8,0 4,4 9,6
Éves üzemelési költség (eFt) 55,0 8,6 11,5
Ebből: jav. karbantart. (eFt) 5,2 1,7 3,6
          üzema. kenőa.(eFt) 37,3 1,0 1,0
          szállítás, egyéb (eFt)  1,7 0,5 1,5
         bér (eFt) 10,8 5,4 5,4
Összes költség (eFt) 63,0 13,0 21,1
Fajlagos költség (Ft/kW/h) 31,50 13,00 10,55

Néhány szó a szélenergia gazdaságosságáról.
Nemzetközi egyezmények alapján a telepítés korlátok közé nem esik. Az árviszonyok okozta esetleges veszteségek enyhítése érdekében a szélenergia a világ majdnem minden országában államilag támogatott; vagy a termelt energiát támogatják, vagy a beruházást, azaz a berendezés létesítését. Sok országban 20-40%-al magasabb az energia szolgáltatók által a lakosság irányába eladott energia egységára, mint a szélenergiából nyerhető energia. Ez mutatja, hogy saját célra az energia előállítása a szél segítségével, ma már feltétlenül gazdaságos.

Megjegyzés:

Magyarországon az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium 55/1996.(XII.20.) IKIM rendelete foglalkozik a közcélú villamos művek villamos energia vásárlási árainak megállapításával. A rendelet hatálya kiterjed az átvételi kötelezettség alá eső villamos energiára, annak felvásárlási árának meghatározására. 4.1.§-a külön említi a szélerőműben előállított energiát is. A rendelet 1997. január 1.-től van hatályban.

Víz kiemelése

A szélmotorokat a mezőgazdaságban pl. víz szivattyúzásra(Forrás: http://www.nrel.gov/data/pix/)

ill. egyéb gépek meghajtására alkalmazzák. A szivattyúkat hajtó belső égésű motorok energia igénye jelentős. Ezért, ahol állandó szélmozgás van és nincs hálózati villamos energia, szélmotorral hajtott szivattyúk alkalmazása a leggazdaságosabb. A szélgépes szivattyúk technikai megoldása eltér a villamos áram termelésére szolgáló szélgépektől. A jelenleg használatos típusok közvetlen meghajtásúak, a szélkerék áttétel nélkül hajtja meg a szivattyút, amely lehet dugattyús és membrános. Mivel a jelenleg alkalmazott szélgépek teljesítménye, forgási sebessége nagyban függ a szélsebességtől, ezért a turbinás szivattyúk alkalmazása nem jöhet számításba. Ezeknek a szivattyúknak a szállítóteljesítménye a fordulatszámtól nagymértékben függ. A vízhúzó ill. a vízátemelő szélmotoroknál a lapátkerék forgó mozgását kulisszás, excentrikus hajtóművek alakítják át a szivattyú által hasznosítható egyenes vonalú mozgássá. Ha a lapáttengely és a dugattyúrúd közé áttételi mechanizmust építenek akkor a dugattyún hasznosítható nyomaték is módosítható. Ezt a megoldást ott is lehet alkalmazni, ahol a vízszint a talajszinttől 20-30m mélységben van. Másik megoldás, ha a forgattyú membránszivattyút működtet. Igaz kevesebb a vízemelő magasság, de nagyobb mennyiségű vizet tud kiemelni. A külföldi és hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a szélmotoros szivattyúkat a mezőgazdaságban főleg legeltetéses állattartás ivóvíz ellátására használják. De gazdaságosan alkalmazható öntözésre is, de elsősorban felszíni öntözésnél.

A szélgépekkel végzett vízkiemelés gazdaságossági mutatói 2000 napos üzemelt esetén (kalkuláció)

Megnevezés STGV-3,6 STGV-2,6 STGV2
Névleges vízszállítás (H=10m)1/m 25 22 32
Éves összes üzemóra (h) 1100 1100 1100
Kiemelt vízmennyíség (m3/év) 1650 1452 2112
Beruházási költség (eFt) 190 57 56
Amortizáció (eFt/év) 15,2 4,6 4,5
Éves üzemelési költség (eFt) 9,8 8,6 8,6
Ebből: jav., karban., (eFt) 1,7 1,5 1,5
           üzema., kenőa., (eFt) 0,6 0,6 0,6
           szállítás, egyéb (eFt) 1,5 0,5 0,5
           bér (eFt) 6,0 6,0 6,0
Összes költség (eFt/év) 25,0 13,2 13,1
Fajlagos költség (Ft/m3) 24,4 12,3 8,3

 
 

Szélmotoros szennyvíz-levegőztető

Sikerült már kifejleszteni szennyvíztavakon alkalmazható oxigénbevitelre képes szélmotorokat. A kísérleti gépet a Balmazújváros határában lévő szennyvíztóra telepítették. A szennyvíztárolót földmedencékben alakították ki. A medencékben a szennyvíz tisztítása biológiai lebontás utján megy végbe. A szélmotor a tóban cölöpökön helyezkedik el, mint ahogy az ábra is mutatja.A vízszintes tengelyű lapátkerék szöghajtóművön keresztül függőleges tengelyű levegőztető kereket hajt. A lapátkerék 1,8-2,0 m/s szélsebességnél indul, és a védelmi mechanizmus 10 m/s szélsebességnél lép működésbe. A lapátkerék maximális fordulatszáma 133/min. A levegőztető kerék legnagyobb átmérője 1,2 m. a vízszint időnkénti ingadozása miatt lehetőség van a kerék 150 mm-es irányú állítására.
 
 

A szélenergia tárolása

A szélenergiából szélgenerátorokkal átalakított villamos energiát akkumulátorok töltésére is lehet használni (általában 12-14 V feszültségen). A folyamatos energia biztosítás érdekében a szélgenerátor napelemekkel is felszerelhető. Ebben az esetben a nap és a szél kitűnően kiegészítik egymást. Amikor süt a nap és nem fúj a szél, a napelemek biztosítják az energiát, míg a téli hónapokban, vagy éjszaka a szélenergia állhat rendelkezésre. Az akkumulátorokban tárolt energia 12-14 V-os egyenáramú hálózatot táplálhat, vagy váltakozó árammá alakítható, s így valamennyi háztartási eszköz üzemeltethető vele. Ha több az áram, mint ami folyamatosan felhasználható, akkor a plusz mennyiség a kereskedelmi hálózatot táplálja. Jó példa erre Dánia, ahol a családi szélgépekkel megtermelt "fölösleges" energia az országos hálózatot táplálja. Ha az akkumulátorok feltöltött állapotban vannak és az energiára nincs szükség, a töltés szabályozó lekapcsolja a szélgenerátort az akkumulátorról. Az előállított energiát ebben az esetben hővé alakítja a rendszer, melegvízet állít elő a rendszer, ill. fűési célt szolgál. Ha a fogyasztók olyan sok áramot igényelnek, ami miatt az akkumulátor majdnem eléri a mélykisülési határértéket, a töltésszabályozó lekapcsolja a fogyasztókat ( mélykisülés elleni védelem). A szélenergia tárolásának egyik kémiai módszere lehet még a hidrogén tárolása. Ebben az esetben a szél által termelt villamos energiát vízbontásra használják fel. Az így keletkező oxigént és hidrogént palackokban, tárolják.

Egyebek, érdekességek

Nap- és szélenergiával hajtott autó

Miközben a világ vezetői azon tanakodnak, hogyan csökkentsék a fosszilis források használatát, két norvég tervező megoldást talált a közlekedési emissziók csökkentésére. Találmányuk egy nap- és szélenergiával hajtott, nyitott, alumínium vázas, autó, amely alapvetően a riksáhozhasonlít.Harald Roestvik, stavangeri napenergia felhasználásra szakosodott tervező szerint: "Ez a jármű jelzi a környezetvédelem új kihívását, tekintetbe véve azokat az országokat, ahol a Föld népességének nagy százaléka lakik."

A tervező együttműködve az osloi Peter Opsvikkel, három évig dolgozott az új autó prototípusán. Az autót Pillangónak nevezik, utalva arra, hogy a pillangók kitárják a szárnyukat repülés előtt, hogy a nap felmelegítse testüket és energiát gyűjtsenek a repülésre. A legendás Citroen 2CV-re hasonlító Pillangó a vezetőn kívül 2-3 utast tud szállítani. A tetején három napkollektor van, és hátulján egy szélkerék. A hátsó részben levő akkumulátor folyamatosan töltődik a nap- illetve a szélenergia hatására. Az új autó sokkal lassabb az általános benzinhajtású autókkal szemben. A végsebessége mindössze 45 km/h, de Roestvick szerint ez nem gond a zsúfolt városokban."Az emberiség 86%-a él Ázsiában. A zsúfoltság és környezetszennyezés óriási probléma. Az átlagos előrejutási sebesség a legtöbb ázsiai nagyvárosban kb 6 km/h, szemben pl. London 18 km/h-val", írja a Reuters. Roestvik szerint az autó ideális megoldás lenne a nap- és szélenergiában bővelkedő ázsiai és afrikai országok számára, amelyek költségvetésük nagy százalékát költik fosszilis energiahordozók importálására.

A Pillangó project eleddig kizárólag a tervezők által finanszírozott, de legújabban a norvég "The Bellona Foundation" környezetvédelmi csoport is támogatja.Roestvik felhívja a figyelmet arra, hogy "Ha mindössze két norvég tervező egy komoly környezetkímélő autó prototípusával tudott szolgálni, vajon mire lenne képes egy államilag támogatott project? Norvégia nem vezető a környezetvédelem terén a gáz- és olaj érdekvédelem miatt. Ideje lenne, hogy norvégok és más ipari államok kivegyék a részüket a fosszilis energiaforrások alternatívájának keresésében."

(TANYA PANG, Reuter)
Küszöbön a szélerőművek korszaka

A Greenpeace felhívta a kormányok figyelmét, hogy amennyiben emelkedik Európa energiaigénye, azt a part menti szélenergia felhasználásával elégítsék azt ki. A Greenpeace felhívását Európa hatalmas szélenergiájának kiaknázására Svend Auken dán energiaügyi-környezetvédelmi miniszter és Michael Meacher, Nagy-Britannia környezetvédelmi minisztere is támogatja. „Az energia forradalma Dániában már megkezdődött. A szélenergia egy jelenős forrás, és ez azt bizonyítja, hogy a fosszilis erőforrásokat hamarosan kivonhatják a forgalomból" — nyilatkozott Corvin Millais, a Greenpeace International megújuló energiákkal foglalkozó kampányszervezője. — „Európa part menti szélenergia-forrása másfélszer akkora, mint az Európai Unió teljes energiaszükséglete."A Greenpeace felkérte az európai kormányokat, hogy állítsák le a partmenti olajlelőhelyek feltárását, és megújuló energiaforrásokkal váltsa ki azokat. „Az éghajlatváltozás megállítása azt követeli a kormányoktól és az ipartól, hogy a part menti szélenergia felhasználását támogassa, ne az olajkitermelést" — mondta Millais. — „Nem értem, hogy a kormánynak és az iparnak, amelyek eddig csak növelték a gondokat, miért kellene hanyatlaniuk ettől a megoldástól."Az Európai Szélenergia Szövetség (EWEA,http://www.ewea.org/europe.htm) kiadott egy tanulmányt „Szélenergia — a tények. Terv az európai akciókra" címmel. A 330 oldalas tanulmány részletezi a földre, illetve tengerre telepített szélkerekeknek a gazdasági, technikai és környezetvédelmi előnyeit, amelyek már ma sok millió európai energiaigényét elégítik ki. Az EWEA főigazgatója, Christophe Bourillon nyilatkozata szerint „A szélenergia a leghatékonyabb energiaforrások közé tartozik, és vetélkedni tud a szénnel, az olajjal és a gázzal, sőt, vissza is szorítja majd azokat."Az EWEA 100 ezer MW szélenergiával rendelkezik majd 2010-ig, ami Európa energiaszükségletének 10%-a.

(Greenpeace International)
Dánia szélenergiája — egy ipari sikertörténet
(Greenpeace International) Fordította: Mikola Klára
A modern idők vitorlása

XIX. sz. végére csökkeni kezdett a szél szerepe a hajózásban. A szelet felváltotta a gőz, majd az olaj, mivel ezek az energiaforrások megbízhatóbbak voltak. De a hagyományos energiahordozók csökkenése ill. az árának az emelkedése újra kezdi előtérbe helyezni a szélenergiát. A fejlett országokban már kidolgozták a jövő vitorlás hajóját, mely nemcsak tervrajzon él. Japánban 1980 óta üzemel a beltengerek vizén az ún. SHIN-ATTOKU- MARU nevű hajó, mely 1600 t, 2 árbocos, 2 hatalmas méretű (11,7 m és 7,8 m) műanyag vitorláját a számítógép irányítja, a szelet figyelembe véve. Nagyon gazdaságos mivel 50% üzemanyagot megtakarít, szemben a hagyományos motoros hajókkal.

Nyíregyháza

A Nyíregyházi Mezőgép Vállalat kétféle típusú szélgépet gyárt a telepi villamos energia termeléshez. Ez a két típus teljesítményben és árban is eltérőek. SZGA-4,1 villamos szélmotor: a szélsebesség tartomány, amelyben a gép dolgozhat 2,4-10,0 m/s. Névleges teljesítménye, 1 kW és 28 V-os áramot állít elő. Az állvány magassága 12 m, a járókerék 4,1 m. SZGA-2,6 villamos szélmotor: a szélsebesség tartomány 2,4-12,0 m/s, névleges teljesítménye 0,5 kW, és l4 V-os áramot állít elő. Az állvány magassága 8 m, a járókerék átmérője 2,6 m. Az összehasonlított aggregátor típusok főbb gazdasági mutatói szerint az 1 kW energia önköltsége a szélgépek esetében lényegesen alacsonyabb, mint az alternatívaként vizsgált benzinmotoros aggregátor esetén. Költségeit tekintve a szélenergia felhasználása villamos energia termelésre lényegesen drágább, mint a hálózati vételezés. De, ha a benzinmotoros eljárással hasonlítom össze, akkor a szélgép gazdaságosabb. A szélgép megtérülési ideje kb. 2 év.

Felhasznált irodalom

Gourieves, D.Le: Windpower plants Pergamon Press.pp. 76-77. , Oxford 1982.

Göőz Lajos: A természeti erőforrásokról, Nyíregyháza, 1999.

Jansen, W.A.M., Smulders P.T.: Rotor Design for horizontal axis windmills Amersfort: Steering Comitee.pp.3-23, 1977.

Ledács Kiss Aladár: A szélenergia hasznosításának lehetőségei Magyarországon Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, 1980-82.

Robert Gasch: Windkraftanlagen B.G. Teubner Stuttgart, 1991. 5. Siegfried Heier: Windkraftanlagen im Netzbetrieb B.G. Teubner Stuttgart, 1994.

Tóth László, Horváth Gábor, Tóth Gábor: A szélenergia hasznosítása, http://lajli.gau.hu/~gabesz/menu/wind/wind.htm
 

Vissza