A biomassza megyei hasznosításának lehetőségei

A megye mezőgazdaságilag művelt területéből a szántóterület kb. 307000 hektár. A mezőgazdasági termelés ágazati megoszlása változatos, hiszen a zömében csak tömegtakarmány termesztésére alkalmas területeken az állattenyésztés került előtérbe, míg az átlagos vagy annál jobb termőhelyi adottságokkal rendelkező területeken a fő profil a növénytermesztés. A kalászos gabonafélék, a kukorica, burgonya mellett jelentős szerepe van a takarmánytermesztésnek, valamint az olajos növények termesztésének.

Az 1991-es évben a megye mezőgazdasága igen nagy értékesítési gondokkal küzdött. A piaci garancia hiánya, az üzemek eladósodása, egyáltalán a mezőgazdasági termelés teljes kilátástalansága arra késztetett, hogy mindenki csak azt és annyit termeljen, amire a piacot, szerződést előre megszerezte magának, mindez több termék esetében jelentős visszaesést eredményezett.

E megváltozott helyzetből kiindulva jelentős átértékelés szükséges a megyei biomassza hasznosítása megítélésében. Az 1981. évi biomassza felmérés szerint tömegében legjelentősebb a szalma, kukorica mellékterméke. A nyesedék a jelentős gyümölcsfa állománnyal függ össze, ez mint a nagyüzemi almáskertek hulladéka némely évben meghaladta a tűzifa hozamát.

Mezőgazdasági hulladékok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (több év átlagában)


A közel 2 millió tonnás kalászos és egyéb növényi mellékterméket nem lenne célszerű kizárólag energetikai célokra hasznosítani, hiszen évszázadok óta a takarmányozásban vagy egyéb területen is ésszerűen felhasználható.
 
 
 
 
 

A biomassza energetikai felhasználása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 1997-ben
 

A felhasználás helye
A termék megnevezése
Mennyiség
Giga Joule 

GJ/to

Tera Joule 

TJ

Tuzsér Erdért fűrészpor, fakéreg apríték, tűzifa
14 390 to

16 566 to

12,5

12,5

179,87

207,00

Vásárosnamény

INTERSPAN

csiszolatpor
9 407 to
18,0
193,33
Mátészalka SANDRA KFT fűrészpor, fahulladék, tűzifa
750 to
12,5
9,37
Egyéb felhasználás fahulladék, nyesedék, szalma, csutka, stb.
8500 to
12,5
106,25
Összesen:  
49 613 to
68,00 GJ
695,82 TJ

A megye erdősültsége 12,3%-os, ez kb. 59.000 hektár erdőt jelent. A távlati erdősítési program eléggé nagy volumenű tervekkel 2000-re mintegy 13,8%-ra kívánja növelni az erdőterület arányát. Az erdők évi folyónövedékét is figyelembe véve ezen kívül pedig a véghasználat, a gyérítés, tisztítás értékét vizsgálva megállapítható, hogy az 1980-as évektől évi átlagban 29.000 és 31.000 köbméter fát termeltek ki az erdőkből. Igen jelentős fahulladék is jelentkezik, azonban ennek felhasználása a magas költségek miatt nem volt gazdaságos. A megyei fabrikettálás, ami országos viszonylatban is jelentős volt, elsősorban az egykori Szovjetunióból érkező rendkívül nagy tömegű fenyő feldolgozásával, értékesítésével kapcsolatosan merült fel. Egy európai viszonylatban is hatalmas telepet létesített az ERDÉRT Vállalat Tuzsér község határában és itt a kérgezés, fűrészelés és egyéb folyamatok során mintegy 200 ezer köbméter hulladék keletkezett, amit egyrészt a vásárosnaményi telepre szállítottak, részben forgácslap gyártásnál használtak fel, másrészt pedig mintegy 35-38 ezer tonnát mint felesleget megsemmisítettek. Ennek a gondját oldotta meg később a fabrikettálás. (Az említett közel 40 ezer tonna kéreghulladék igen nagy gondot okozott évtizeden keresztül a vállalatnak, mivel ennek "megsemmisítése", elszállítása az ártéri területekre, az egykori folyószabályozásnál kialakult mélyebb térszínek feltöltésére, évente mintegy 15 millió forintba került. Ezért keresték azt a megoldást, hogy gazdaságosan hasznosítsák ezt a nagy mennyiségű "biomasszát".) Kezdetben hagyományos módon kazánokban próbálták elégetni, de a kéreg magas víz- és gyantatartalma miatt ez nem volt célszerű. Úgy döntöttek, hogy egy svájci cégtől vásárolnak brikettáló gépet és így megkezdődött - kezdetben kísérletként - a brikettálás. Később négy, ún. ATS berendezéssel üzemelő krikettálót létesítettek, ami 20.000 tonna kéreganyagot volt képes (jó minőségű, a barnaszén fűtőértékének megfelelő), kb. 3500-4000 kgkcal fűtőértékű briketté átalakítani. Annyira sikeres volt ez a megoldás, hogy egyedül pl. a tuzséri telepen 1 év alatt 12000 tonna kéregbrikettet állítottak elő. A későbbiekben ezt a mennyiséget jelentősen emelték, és ebből 5000 tonnát még exportáltak is. A vállalat tiszta haszna kb. 30 millió forint volt, ebbe még be kell kalkulálni azt is, mint említettük, hogy ezt megelőzően évente 15 millió forint kéregmegsemmisítési költségük is volt. A fennmaradó és a brikettálásra nem alkalmas éghető hulladékanyagot további hasznosításra eladták a debreceni BIOGAL Gyógyszergyárnak, mint poranyagot, amit különböző kazántípusokba még felhasználtak energetikai célra.

A vágástéri hulladékok és az erdőkitermeléssel kapcsolatos hulladékanyagoknak a felhasználása, ésszerű hasznosítása nagy gondot jelent jelenleg is az illetékes vállalatoknak, elsősorban az erdőgazdaságoknak. Magyarországon az energiaerdőre vonatkozóan a vizsgálatok, értékelések sajnos nem helyezik túlságosan előtérbe az energiaerdők programját. Ezzel kapcsolatosan ugyan a megyében születtek javaslatok, elsősorban az akácra vonatkozóan - ami jó sarjadóképessége miatt önmagát könnyebben tudja reprodukálni -, de nem alakult ki határozott koncepció. A nyíregyházi mezőgazdasági főiskola kísérletei, amelyek a fahulladékok elgázosítására vonatkoztak, figyelemre méltók.

A bioalkohol előállításának lehetőségei a megyében

A megyében már a hetvenes évektől a GATE Nyíregyházi Karán Sinóros Szabó Botond vezetésével végeztek vizsgálatokat a biomassza üzemanyag hasznosítására. A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán kisebb intenzitással szintén folytak vizsgálódások a cukorrépából, csicsókából előállítható alkoholra, majd később a burgonyára vonatkozóan is.

A csicsóka még az igen gyenge minőségű talajon is, ahol a kultúrnövények nagy része egyáltalán meg sem termelhető, még mindig 40-50 mázsát adott le (gumóba) hektáronként. Ugyanakkor kb. ennek megfelelő mennyisége (silótakarmánynak való) zöldtömeget. A számítások gazdaságos lehetőségeket tártak fel; pl. egy 40-50 mázsa/hektár átlagtermést alapul véve és 13-18%-os gumónkénti fruktóz-tartalmat figyelembe véve az előállítható fruktóz mennyisége - amelynek igen magas a világpiaci ára - 600-700 kiló volt. Ez abban az időben értékben 3000-3500 kg répacukorral volt egyenlő. Az édesiparban itt és a nyugati piacokon is igen jó lehetőségei vannak. Az akkori számítások szerint a gyenge homoktalajok leggazdaságosabb jövedelemszerző növényének tűnt.

Ha megvizsgáljuk a csicsókának növényélettani sajátosságait, úgy tűnik, hogy a cukoripari holtidény csökkentésére adna lehetőséget. A nyersanyaghiány a cukorrépa esetében a kampány végével jelentkezik, és ezért leállnak, viszont a tapasztalatok szerint a kísérletek azt igazolták, hogy a csicsóka rendkívül ellenálló a hideggel szemben és a fagyot is kibírja, a gumói pedig télen a földben hagyva nem károsodnak, képes átvészelni még a -30 Celsius fokos téli fagyokat is. Ebben a konstellációban lehetővé válna a cukoripar számára, hogy éppen akkor biztosítsa a nyersanyagot, amikor a répaszezon már vége felé tart. Természetesen a gazdaságossági számítások a piacviszonyok függvényében változnak.

A melléktermékek; a kilúgozott csicsókaszeletek értékes takarmányként hasznosíthatók. A takarmányozásra vonatkozóan számos magyar és francia kutatási eredmény áll rendelkezésre.

A bioalkohol számítások kb. úgy értékelik, hogy egy mázsa csicsókából 7-12 l abszolút alkoholt lehet előállítani.

A hektáronként megtermelhető hajtóanyag mennyisége
 

Növényfajta
Motor hajtóanyag

kg/ha

Energiaegyenérték

MJ/ha

Cukorcirok
2525,0
68084
Kukorica
1668,7
44995
Búza
1394,5
37601
Zab
731,1
19724
Rozs
710,1
19147
Csicsóka
3337,5
89992
Cukorrépa
2562,7
69100
Burgonya
1468,3
39591
Napraforgó
780,0
29640
Repce
696,0
26796
Szója
434,0
16492

Forrás: Tóth L., 1992.

A káposztarepce mint egyik potenciális bio-hajtóanyag

A repceolaj felhasználása terén jelentős hazai és külföldi tapasztalat áll rendelkezésre (Sinóros Sz. B. 1996.).

Az elmúlt évtizedekben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az őszi káposztarepce vetésterülete 5000 hektár körül volt, de az említett gondok miatt 1992-ben már csak 1419 hektáron takarítottunk be termést. Az 1992. év őszén elvetett terület némi növekedést mutat 2110 ha. Az átlagtermés több év átlagában 1,3-1,7 t/ha., gyakran mértek 2,0-2,3 t/ha-os termést is.

Maga a repce eredetileg a Mediterrán vidékről származik, ami a termesztés sajátosságaira sok magyarázatot ad. Magyarországon a XIX. század második felében volt a legnagyobb a vetésterülete. A termesztés felfutása során merült fel annak a lehetősége, hogy a repcét étkezési célra is felhasználják. (Ennek érdekében a nemesítés a káros anyagok, elsősorban a C22 szénatomszámú erukasav tartalom csökkentését tűzte ki célul. A legjobb étrendi hatásúak ugyanis a C18-as szénatomszámú zsírsavak, ezek alkotják az erukasavszegény repce olajának 85-90%-át. Ma a termesztett repcefajtákat ennek alapján a magas - 45% fölötti és az alacsony - 2% alatti - erukasavtartalmú kategóriákba soroljuk.)

A felhasználási célnak megfelelően lehet a termesztett fajtát a fentiek figyelembe vételével megválasztani. A megyében a repcét csak korlátozott keretek között lehet biztonságosan és jövedelmezően termeszteni, így erre alkalmas terület a Beregi térség, valamint Újfehértó környéke.

A repcének a vetőmagszükséklege kicsi, 3-5 kg/ha, ez is növeli a gazdaságosságát. A reformált hajtóanyagok előállítása során a repce, mint potenciális nyersanyag fontos szerepet játszik. A repceolaj termelés energia output-input tényezője 2,1-3,9, de ez a melléktermékek energetikai hasznosítása révén ez 4,5-8,4 értékig növelhető.

Országos viszonylatban az ásványolaj kiváltására vonatkozó kísérletek zöme a repcével kapcsolatos.

E téren igen gazdaságos kísérletek folynak, mivel az ausztriai és német kísérleti programokhoz csatlakoztunk. A fő problémát az adalékok magas hazai ára jelenti, valamint a jelenlegi adó struktúra. Az üzemanyag árába beépített magas adó igen nagy terhet jelent. (A gázolaj hazai termelési költsége kb. 17 Ft. - 1997.) Az ipari lobby-k a bioüzemanyagok előállításának kutatását csak formálisan támogatják, mivel a rendkívül magas adótartam az államok érdeke is.

Növényolajok és gázolaj fontosabb műszaki jellemzői
 

Műszaki jellemzők
Egység
Napraforgóolaj
Repceolaj
Gázolaj
Sűrűség (15 °C)
g/cm3
0,920

0,927

0,910

0,917

0,815

0,855

Viszkozitás (20 ° C)
10-6/s
65,8
97,7
2,0-8,0
Dermedéspont
° C
-16,0
0,0
0,0
Lobbanáspont
° C
316,0
317,0
55,0

Forrás: Tóth L., 1992.

Kétségtelen a bioüzemanyagok alkalmazása bizonyos konstrukciós változtatásokat is igényelnek a motoroknál (magas a motor belső hőmérséklete, a hengerfejnél előkamrát kell alkalmazni, nehezebb az indítás, stb.), de ezek mind technikailag megoldhatók, nem járnak túl nagy költséggel. Amennyiben figyelembe vesszük a környezeti ártalmakat, az üvegházhatás negatív következményeit, az ezzel kapcsolatos plussz kiadásokat, a rákkeltő hatások okozta károkat, akkor ennek felhasználása elsőrendű érdek lenne. A bioüzemanyagok rákkeltő hatása csak 10%-a a jelenleg alkalmazott szénhidrogén bázisú üzemanyagoknak.
 

Települések energiaellátásának optimális kiváltása


 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

A természeti erőforrások és a környezetvédelem, a környezet megyei állapota számokban

1. A szekunder természeti erőforrásokról és a rekreációs potenciál

Számos ország van szerencsére Európában, ahol rendkívül nagyra becsülik a környezet tisztaságát és a levegő védelmét. Szigorúan betartják a környezetvédelmi előírásokat, elég értelmesek ahhoz, hogy ebben a közös érdeket látják. Dániában minden család év elején kap egy naptárt, különböző színű zsákokat, amiben a naptár szerint pontosan megjelölve külön összegyűjtik a mérgező festékmaradványokat, elemeket stb.-t és az egyéb hulladékot. Van, amit csak két alkalommal egy évben, a többit pedig 2-3 naponta szállítanak el. Svájc, Ausztria, Norvégia városaiban nem száraz köhögéssel kezdi a napot az ember, hogy megszabaduljon a tüdejében lerakódott káros anyagoktól, amit főként az erősen szennyezett talajközeli rétegek magas ózontartalma - ami a gépkocsik kipufogó-gázainak fotokémiai átalakulása révén keletkezik, de jelen van irodákban is fénymásolók vagy egyéb készülékek révén is - és egyéb mindezen kívül, amit az utcai szennyező anyagok felhalmozódása okoz. De az ember szeretne mindenütt tiszta, egészséges környezetben élni, ehhez joga van, ennek megteremtését a választott önkormányzati és egyéb szervek kötelesek megteremteni.

Mostanában rendkívül divatos kifejezés a “sustainable development”, vagyis a fenntartható fejlődés fogalma. Ezt szokták alkalmazni a fenntartható gazdaság, fenntartható társadalom a fenntartható hasznosítás, vagy fenntartható energiatermelés formájában is. Ha megvizsgáljuk a megye adottságait és lehetőségeit, ebben az esetben az tűnik, hogy gyakorlati szempontból a megyében ez a fenntarthatóság, amely sok egyéb tényezőt is tartalmaz, nehezen prognosztizálható. A környezet gondos tanulmányozásával lehet csak hosszú távon az adottságok birtokában és a fejlődés perspektíváiban kijelenteni, hogy azt mondhassuk, ez örökké így folytatható, hogy ez nem veszélyeztethetné az eljövendő generációk lehetőségeit és mindig biztosítani fogja a szükségletek kielégítését. Összehasonlítva néhány jóval fejlettebb dunántúli megyével, sok helyen még naturális állapotok uralkodnak; a gazdálkodási forma, a természeti kép. Ezt mutatja főként Penészlek, és a román - ukrán határ közeli falusi településeken bizonyos mértékben talán előnyt is jelent, ha pl. azt tűzik ki célul, hogy úgy javítsuk az emberi élet minőségét, hogy közben ezeket az életfenntartó ökoszisztémákat, ill. annak teherbíró képességét figyelembe vegyük, olyan gazdálkodást kell folytatnunk, megtartanunk, aminek természetes helyi forrásalapja van. De olyan formában, hogy a magasabb fokú tudás, szervezettség, technikai hatékonyság, s ugyanakkor az emberi bölcsesség együtt maradjon. Hogy milyen módon lehet egy közösség valamint az egyén viselkedését és életmódját ilyen ésszerű norma keretei között tartani, ezt kiépíteni, s ezt az új etikát betartani? Ezt még ki kell dolgoznunk, s valamilyen módon ezt a jövő generációjába kell beoltani. E téren a környezeti nevelésnek van rendkívül nagy jelentősége. Szerencsére 1998-ban egy jelentős európai, pontosabban nemzetközi program házigazdájául a környezeti nevelés elveinek az iskolai keretek között való tanítása érdekében a keleti országok közül Magyarországot, és éppen Nyíregyházát választották. Ennek a pedagógiai feladatnak a fő szervezője, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola Környezettudományi Tanszéke felelős ezeknek a tanterveknek és programegyeztetéseknek, új tankönyvi anyagoknak, környezetetikai tankönyvnek a kidolgozásáért, a nemzetközi munka összefogásának az irányításáért. A bizottság a Föld száz országában szeretné elfogadtatni ezt az "új világ-etikát".

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik legfontosabb és legértékesebb szekunder természeti erőforrása az az ősi eredeti formáját megőrző táj, ami talán Magyarországon a legváltozatosabb és természeti értékekben rendkívül gazdag. A megyében egy tájvédelmi körzet és 10 országos jelentőségű természetvédelmi terület található. Ez együtt mintegy 25000 hektár. Csodálatos harmóniában találjuk meg a megyében a történelmi múltat, az egyszerű falusi házakat, természetes környezetet és azokat az átmentett múltbeli életformának a jegyeit hordozó szokásokat, természeti képet, amit sikerült ezen a területen, ha sokan ezt még mindig átkozzák is, de megőrizni. Talán ez lesz majd Magyarországnak e tekintetben a legértékesebb része. Ezt a tájhangulatot, amit ez a terület képvisel, a fazsindelyes templomokkal, a haranglábakkal, az Árpád-kori templomokkal, a vizekkel, ezt már csak néhány területén lehet megtalálni az országnak. Egyedül itt találhatók erdős, lápos vidékek, fajtagazdag erdővel, ligeterdőkkel, őshonos fafajtákkal és mind tulajdonképpen az ősi természetközeli állapotot őrizték meg. A Kárpátok közelsége itt azt eredményezi, hogy a hegyvidéki jellegű fafajták, növénytársulások találkoznak egy szubkontinentális alföldi jellegű övezettel. A gyertyános tölgyesek, mint a tarpai Nagyerdő, vagy a bockereki erdő, a dédai erdő, a lónyai erdő, vagy az Európában is egyedülálló a különleges tőzegmohaláp Bábtava és a Nyíres tó. Ezek szinte megőrizték az utolsó jégkorszak növényvilágát, s ez a gazdag biodiverzitás (biológiai sokféleség) összefüggött a folyók szeszélyes mederváltozásaival, szigeteivel. Sokat írtak már a bátorligeti őslápról, annak növényvilágáról, a molyhos nyírről, a babérlevelű fűzről, de kevesen tudják, hogy állatvilágának fajtagazdagsága is egyedülálló, mintegy négyezer faj található itt.

Amennyiben a megye természeti adottságait, pontosabban például a rekreációs potenciál környezeti elemeit megvizsgáljuk, akkor megítélésem szerint Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kedvező helyzetben van. Ha nincsenek is magas hegységi régióink, de a táj rendkívül változatos, értékes és érdekes ökoszisztémák vannak, itt ezt a későbbiekben a védett területek és a nemzeti értékek felsorolásánál megemlítjük. Ugyanakkor, pl. ha a talajviszonyokat összehasonlítjuk más nyugat-európai országokéval, azok klíma- és talajviszonyaival, akkor igen kedvezőnek ítélhetjük ennek az országrésznek az adottságait, még akkor is, ha sok mezőgazdasági szakember ellenkező véleményen van. Mindez az éghajlati viszonyokkal együtt sokkal kedvezőbb mint pl. Dániában, a Müncheni-medencében, vagy a Holland tengerből elhódított Poldereken. Természetesen mindennek a hasznosítását ésszerűen úgy kell megszervezni, hogy ez az erőforrás a megújulási képességén belül maradjon és gazdaságos legyen. A következőkben tárgyalt, ill. közreadott adatok azt igazolják, hogy a kéndioxid, a nitrogénoxidok, a szénmonoxid, a szénhidrogének jelenléte a légkörben és a talajban felhalmozódott műtrágyák területünkön egyenlőre nem veszélyeztetik ezt a természeti környezetet. Még nem érték el a szennyezők azt a határt, amikor már kritikus a helyzet, a savas esők, a fotokémiai szmogok értéke még alacsony. Ez nyilvánvalóan nem jelenti azt, hogy minderre nem kell figyelnünk, s meg kell mindezt előzni, nehogy valami olyan változás következzen be, ami befolyásolja az ökoszisztémák életben maradását. A természetes ökoszisztéma fenntartását elsősorban a mezőgazdasági területek védelmével, hatékony és ésszerű művelésével tudjuk megőrizni, mint pl. az erdőirtások kérdésköre, amelyek különösen nagy gondot okoznak számunkra. A kárpátaljai, valamint a romániai területen egyelőre részünkről kivédhetetlenek, itt a megyében pedig rendkívül nagy erőfeszítésekkel az állami erdőgazdaságnak sikerült a gazdasági átalakulás negatív hatásait ellensúlyozni.

A megyében a mezőgazdasággal összefüggő intézkedések mellett a vízgazdálkodás és a területhasznosítás összehangolását kell elvégezni. Ez természetesen vele jár a vízi ökoszisztémák és a vízi fajok védelmével. Ebben a kérdésben létfontosságú a vízkészletek állapotát értékelő tanulmányok elkészítése és a vízhasználat irányainak az előrejelzése. Ebben szintén jelentős szerepet játszik a különböző vízszennyezések elleni védelem. Ezen a területen sajnos nemzetközi intézkedésekre van szükség, mivel több ország osztozik azoknak a folyóknak a vizéből, amelyek átfolynak a megye területén, minden előnyükkel, és kártékony hatásukkal együtt. Itt gondolunk a vízszennyeződésekre, különösen a Szamos esetében.

A szekunder természeti erőforrások sorában fontos szerepet játszik napjainkban az üdülés, pihenés, kirándulás, sportolás, a természeti erőforrások gyógyászati célú felhasználása.

A megye területén több mint 24 termálvíz-feltárás van, melyek vize gyógyászati célokra is alkalmas, s ebben nem szerepelnek még a kőolaj- és földgázkutató meddőfúrások, melyek közül jó néhány magas hőértékű (70 oC feletti) víz feltárására is alkalmas.

E potenciál elemei között a fentiekben tárgyalt adottságok tartalmazzák a kiváló vízi túrázási lehetőségeket, vízi sportokat, valamint a horgászat, vadászat, lovaglás, kerékpár-turizmus, vagy mostanában nyugaton annyira elterjedt hobbyt, a természetfotózást a vadvilág megfigyelését, és még sok tartalmas, pihentető szórakozási lehetőséget. Ahol arra kedvező adottság van, a termálvízeket be lehetne vezetni a falusi házakba is, a falusi turizmussal összekapcsolni a gyógyturizmust.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Védett természeti területek és értékek (1997. március 31.)
 

Megnevezés
Terület, ha
Terület a megye területének %-ában
Országos jelentőségű védett természeti területek

Helyi jelentőségű védett természeti értékek

Összesen:

26 070
 

192
 

26 262

4,4
 

0,0
 

4,4


 

Országos jelentőségű védett természeti területek, 1997. március 31.
 

Megnevezés
Nemzeti Park
Tájvédelmi körzet
Természetvédelmi terület
Összesen
A megye védett területei, ha

A megyei adat az országos %-ában

-
 

-

22 931
 

5,7

3 139
 

12,5

26 070
 

4,0

A megyei zöld mozgalom szervezetei

Megyénkben már az 1970-es években kibontakozott a természetszerető emberek, pedagógusok, lelkes diákok kezdeményezésére, ekkor még politikamentesen az a kívánság, hogy egyesületeket, klubokat, szövetséget alkossanak. A regionális szervezetek sorában, országos viszonylatban is elsők között alakult meg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az E-misszió. Azóta számos alapítvány, kör és egyéb szervezet létesült a természet védelme, a környezeti problémák megoldása érdekében. 1998. év végén megjelent az ENER-GAIA szavak összevonásából e címen a Zöld Energia Hálózat kiadványa Nyíregyházán.

Az 1998-ban megalakult (10 bázissal) Zöld Energia Hálózat. Nyíregyháza tagszervezete, tanácsadó szolgálatának.

Címe: E-MISSZIÓ Egyesület

4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9. sz.

Telefon: (42) 402-107

e-mail: laci@emiss.zpok.hu

A megújuló energiákra vonatkozó információk rendkívül széls körben fellelhetők a különböző Internet szolgáltatásokban:

Európai: EuroRex http://www.eurorex.com

USA: http://www.eia.doe.gov/cneat/solar.renew.able.energy.annual/backgrnd/tablecon.htm
 

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye zöld szervezetei

A fontosabb és bejegyzett szervezetek, valamint az 1998. III. 6.-i pécsi országos találkozó résztvevői alapján.
 

Szervezet
Kapcsolat
Cím
Telefon
E-misszió Zalatnay László 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9. 42-402-107
Állatbarát Alapítvány Szőke Zsuzsa 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9. 42-402-107
Energia és Környezet Alapítvány Vágvölgyi Gusztáv 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9. 42-402-107
Energia Klub Ámon Adrienn

Lugosi Krisztián

Nathalie

1519 Budapest, 

Pf. 411

1-209-7223, 209-5624
MMTE Herman Ottó Helyi Csop. Polyák Ferenc 4440 Tiszavasvári, Vöröshadsereg út 18/A. 42-372-243
MMTE 36. sz. Nyíregyházi Helyi Csop. Nagy Károly 4400 Nyíregyháza, BGYTF, Sóstói út 31/B. 30-655-836
MTV Natura Szerkesztőség   4440 Tiszavasvári,

Arany J. u. 10.

-
Beregsurányi Községszépítő és Környezetvédő Egyesület Angalét Sándor 4933 Beregsurány,

Petőfi u. 57.

-
Felső-Tisza Alapítvány Tóth Miklós 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9. 42-407-457
Natura Alapítvány Bihari Zoltán 4400 Nyíregyháza,

Toldi u. 63. 2/i.

52-347-888/3064
Peregrinus Gyermek és Ifjúsági Szövetség Szűcs Attila Zoltán 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9. 42-411-822
Természetbarát Diákkör Toldi Zoltán 4800 Vásárosnamény, Kossuth u. 19. 45-470-372
Természetkutató Szakkör Agárdy Sándor 4642 Tornyospálca, Mándoki u. 4. 45-445-015
Tiszatáj Környezet- és Termé-szetvédelmi Közalapítvány Bodnár Mihály 4456 Tiszadob, Andrássy u. 37. 42-378-204
Tridea Természetvédelmi Egyesület és Regionális Oktatóközpont Balogh István 4700 Mátészalka,

Petőfi tér 10.

44-314-491
Zöld Küllő Kerékpáros Egyesület Szöllősi Zoltán 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 9. 42-402-107