Magyarországon ma energiaszükségletünknek úgy 2,8%-át (28-29 PJ) állítják elõ tûzifából és faipari hulladékból, a mezõgazdasági melléktermékek részaránya mintegy 0,3%-ra (2-3 PJ) tehetõ.
Ennek az energiamennyiségnek mintegy kétharmadát a lakosság használja fel – kazánokban, kályhákban történõ égetéssel – egyharmadát a mezõgazdaságban és az élelmiszergazdaságban mûködõ vállalkozások (faipari-, napraforgóolaj üzemek); míg az intézmények és a távfûtés szerepe elenyészõ, kizárólag néhány referenciaüzem jelleggel létesített, korszerû beruházásra szorítkozik.

A megújuló energiaforrások hasznosításának terjedésére számos tényezõ hat (Dr. Bai Attila és Zsuffa László et al., 2001 alapján):

Globálisan:

a.) A fosszilis energiahordozók tartalékainak kimerülésével felértékelõdnek az megújuló energiaforrások.

b.) A környezetvédelemi világszemlélet elõtérbe kerülése.

c.) A termelési folyamatok során keletkezõ melléktermékek hasznosításának lehetõsége.

Országos és regionális szinten:

d.) Az import energia felváltása, a külsõ piac által kevésbé befolyásolt energiapolitika.

e.) A környezetvédelmi szempontból is fenntartható gazdasági fejlõdés.

f.) Nemzetközi egyezményekben aláírt kötelezettségek betartása.

g.) Az országos energiaellátási rendszer tehermentesítése.

h.) Munkanélküliség enyhítése.

i.) Helyi energiaforrások jobb kihasználása.

j.) Infrastruktúra fejlesztés.

k.) Vállalkozás fejlesztés.

l.) Az EU forrásainak megszerzése.

Vállalkozási és lakossági szinten:

m.) Az elõállított (kvótákkal nem szabályozott) termékek széles körû
      hasznosítása.

n.) Az energiaköltségek csökkentése.

o.) A jövedelem és a gazdasági hatékonyság fokozása.

Ezen tényezõkkel szemben a számos tényezõ hátrányosan befolyásolja a terjedés folyamatát:

a.) Az igen magas beruházási költségek.

b.) Egyes fosszilis energiahordozók alacsony ára.

c.) Az alacsony energiasûrûség.

d.) Magas szállítási és tárolási költségek.

e.) A környezetvédelmi, makrogazdasági elõnyök nem jutnak kellõen érvényre a fogyasztói döntésekben és a támogatás-politikában.

f.) Az új eljárások bevezetésével járó szemléletváltozás nehézségei mind a fogyasztói, mind a döntéshozói szinten.

  Hazánkban az elmúlt években az energiapolitika szerves részévé vált a megújuló energiaforrások használatának elõsegítése. 1997. decemberében  Magyarország is aláírta a Kyotoban megtartott COP-3 konferencián elfogadott üvegházi gázkibocsátás-korlátozási jegyzõkönyvet, melyben 6%-os szén-dioxid egyenérték kibocsátás-csökkenést vállaltunk a 2008-2012 közötti idõszakra, az 1985-87-eshez képest.
Ezen üvegházgázok közé tartozik még a szén-dioxidon kívül a metán, a nitrogén-oxidok, valamint két freongáz. Ez a vállalás országunkra jogilag kötelezõ, be nem tartása büntethetõ.
A jelenlegi hasznosító technológiák még nem alkalmasak arra, hogy a megújuló energiahordozók teljes mértékben helyettesítsék a hagyományos energiaforrásokat, de igen nagy mértékben csökkenthetik a felhasználási ütemüket, és a hasznosításukkal járó környezeti károkat.
A megújuló természeti erõforrásokat hasznosító technológiák fejlesztése és elterjedése csak jelentõs állami támogatással oldható meg.
 Az 1170/1999 (X.8.) számú Kormányhatározat alapján juttatandó állami támogatáson belül ez a lakosságnál és a megújuló energiaforrások felhasználásának növekedésénél elsõsorban mintegy 30%-os mértékû, vissza nem térítendõ beruházási támogatást, az egyéb területeken fõként támogatás melletti hitelt jelent (Bohoczky et al., 2001.).
Hazai viszonylatban az összes megújuló energiafelhasználás 72,5%-át a tûzifa teszi ki. A geotermikus 10,3%-ot, a vízenergia 1,9%-ot, a növényi és egyéb szilárd hulladékok 10,9%-ot, a hasznosított napenergia 0,15%-ot ad az összesbe. A szeméttelepi biogázból, a települési szennyvizekbõl nyert biogázból és a kommunális szemétégetésbõl 2,75% származik.
 Bohoczky szerint célunknak kell lennie, hogy ezeket az arányokat megváltoztassuk, de a hazai erdõterületekbõl nem nyerhetõ ki több tûzifa, az erdõk károsítása nélkül. Az EU-hoz történõ csatlakozásunkhoz a meglévõ gabonatermõ területek csökkentése szükséges. Ezeken a területeken energetikai célú növénytermesztést lehetne megvalósítani.
 Sajnos a megújuló energiaforrások más fajtái sincsenek kellõ mértékben kiaknázva Magyarországon. A megújuló energiahordozókat hasznosító technológiák fejlesztése a felhasználás bõvítése, az elterjesztés gyorsítása a kormány feladata, méghozzá:
a.) törvényi elõírásokkal,
b.) kedvezõ pályázati lehetõségek megteremtésével
c.) megfelelõ támogatási rendszerrel
d.) adó visszaigénylési lehetõségekkel
e.) tudatformálással
f.) reális átvételi kötelezettségek és árak elõírásával
 

Vissza