Kiss Ferenc
Hidrogén: színtelen, szagtalan, nem mérgező gáz, mely nagy energia felszabadulással járó reakcióban vízzé ég el. Felhasználásának környezeti haszna, hogy ártalmatlan, vízzé ég el (bár az égés közben nitrogén-oxidok is keletkeznek, és amennyiben vízből, napenergia (ill. ebből nyert áram) segítségével állítják elő, felhasználása alig terheli a környezetet. Hátránya, hogy környezetbarát előállítása és biztonságos tárolása jelenleg drága, felhasználásához a szokványos berendezéseket és a szállító-, ill. elosztórendszereket át kell alakítani.
Környezetvédelmi Lexikon
Története
A hidrogént 1766-ban fedezték fel. Neve a görög hydrogénium szóból ered, ami vizalkotót jelent. Ebből származik az elem kémiai jele is, a H. Elemi állapotban gyakorlatilag nem fordul elő a Földön, azonban a Nap és más csillagok főleg hidrogénből állnak. A Világmindenség leggyakoribb és legősibb kémiai elemének tekinthető, hiszen a fiatal Univerzumban elsőként jött létre.
Az Univerzum kezdeti állapotáról
biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma
leginkább elfogadott modell, amelyet G. Gamov elméleti fizikus
dolgozott ki az ún. "Big-bang", a nagy robbanás elmélete. Eszerint
a jelenlegi Univerzum az ősanyag gigantikus robbanása következtében jött
létre kb.10 - 20 milliárd évvel ezelőtt. Az ősanyag sűrűsége szerinte 1025
g/cm3, hőmérséklete pedig 1016 K lehetett, ezen
"tűzgömb"
robbanásszerű kiterjedésével magyarázható az Univerzum ma észlelt expanziója
(ábra).
A „tűzgolyóban” vagy „tűzgolyókban” uralkodó magas hőmérséklet és sűrűség
termikus egyensúlyt hozott létre a protonok, elektronok, neutronok és a
sugárzási kvantumok között. A robbanásban hidrogén és héliumképződési reakciók
mentek végbe:
11H + 01n ®-> 21D + g
21D +21D®-> 32He +10n
Ezeknek a folyamatoknak az eredményeképpen az Univerzum anyagának körülbelül 10 %-a héliummá és 90-% hidrogénné alakult. Az Univerzum anyagának tágulásával a hőmérséklet 3000 K alá csökkent, a protonok és elektronok egyesülésével töltéssel nem rendelkező anyag jött létre. Az "ősanyagban" véletlenszerűen fellépő sűrűsödések az anyag gravitációs tömörüléséhez vezettek, így jöttek létre a 1014...1015 naptömegnyi anyagot tartalmazó -főleg hidrogénből álló- halmazok, s ezekből alakultak ki később a csillagok, csillaghalmazok a galaxisok, a gravitációs erők hatására .21D +21D®3->1T+11H
32He + 10n ® ->31T + 11H 31T+ 21D ® ->42He + 10n
Az elemi hidrogén emberi felhasználása
nem tekint hosszú múltra vissza. A legfontosabbak a következők: szállítás
(űrhajó,
léghajó)energia
felszabadítása (bomba).
További felhasználására vonatkozó
kísérletek napjainkban is folynak mint pl.a következők: fúziós erőmű ,
gépkocsi üzemanyag, üzemanyag cella szélesebb körű elterjesztése, amelyekre
mérg visszatérünk.
Forrás: http://www.airships.net
http://w3.ouhsc.edu/rso/Image/HBombAnim.gif
Elméleti háttér
A hidrogén általános tulajdonságai
1. A hidrogén Világegyetem
leggyakoribb eleme. Megközelítőleg 100-szor gyakoribb, mint az összes többi
elem együttvéve(ha a héliumot nem vesszük figyelembe).
2. Alapeleme a kémiai elemek szintézisének.
3. A földi élet szempontjából fölhasználható
energia és a kozmikus energia előállítása szempontjából is a alapvető
fontosságú.
4. A hidrogén részt vehet bármely
kémiai reakcióban.
5. Az összes vegyületet - szénvegyületekkel
együtt - figyelembe véve, a hidrogéntartalmú vegyületek száma a legnagyobb.
Itt nem ismertetjük teljes egészében
a hidrogén fizikai és kémiai tulajdonságit csak táblázatban foglaljuk össze
azokak. Részletezésre csak azok a tulajdonságok kerülnek, amelyek az energiatermelés
szempontjából fontosak.
A hidrogén tulajdonságai
| Tulajdonság | Érték | Megjegyzés |
| Móltömeg | 1,00797 g/Mol | - |
| Elektronszerkezet | 1 s1 | - |
| Kovalens sugár | 0,032 nm | - |
| Ionsugár H- | 0,15 nm | - |
| Ionsugár H+ | 0,0001 nm | - |
| Elektronegativitás (Pauling) | 2,1 | - |
| Égési hőmérséklet | 2600 °C | gáz |
| Fajhő cp | 14,40 kJ/kg.K | gáz, 0-200 °C, 0,1MPa |
| Fajhő cv | 10,29 kJ/kg.K | gáz, 0-200 °C, 0,1MPa |
| Sűrűség | 0,08989. kg/m3 | gáz, 0 °C, 0,1 MPa |
| Sűrűség | 70,8 kg/m3 | folyadék, –253 °C |
| Sűrűség | 76 kg/m3 | szilárd, – 262 °C |
| Olvadáspont | – 259,1 °C (13,8 K) | szilárd |
| Forráspont | – 252,7 °C (20,4 K) | folyadék |
A hidrogén és az energia
A következő táblázat adataiból látható, hogy ha 1-nek vesszük a mai ismereteink szerinti legnagyobb energiaforrást, akkor ez az érték leginkább a fúziós erőművekben közelíthető meg. A fosszilis energiahordozókból előállított energia, az utóbbinak mindössze kb. 10 milliomod része. Ezt mutatja az alábbi példa.
Fúzió: 4 g hidrogén ->
2,5 x 1012 J
Égés : 4 g petróleum ->
1,2 x 105 J
Lehetséges „energiaforrások" összehasonlítása
| Relatív érték | Energia per nukleon | Erős kölcsönhatások | Elektromágneses
kölcsönhatások |
Gyenge kölcsönhatások | Gravitációs kölcsönhatások |
|---|---|---|---|---|---|
| 1
10-2
10-4
10-10
10-12 |
1 GeV
10 MeV
100 KeV
0,1 eV
0,001 eV |
-annihiláció
|
-magfúzió
-kémiai-
-termikus
|
-b-bomlás
|
-fekete lyukak
összeütközése -anyagáramlás a fekete lyukba -szabadesés
|
Napjainkban a hidrogén égéséből
származó energia felhasználásának van realitása, ezért égésével részletesebben
is foglalkozunk. Az atommag
fúzió folyamatait csak vázlatosan mutatjuk
be.
A hidrogén
égését leíró alábbi egyenletet már általános
iskolából ismerhetjük.
A hidrogén égése
Forrás: http://www.nrel.gov/data/pix/
H2 + 1/2 O2®->« H2O
A hidrogén oxigén jelenlétében 550-600 °C-os gyújtóláng vagy szikra hatására elég, s közben energia szabadul föl. A energia mennyisége függ attól, hogy az égéstermék folyadék, vagy gőz . 1 kg hidrogénre vonatkoztatva, ha folyadék, 141,97 MJ ill.119,6 MJ, ha gőz.A reakció ellenkező irányban is véghezvihető. A víz bontása lehetséges egyenáram segítségével. 18°C-on elméletileg 2,8 kWh elektromos energia felhasználásával tudnánk előállítani 1 m3 (0,1 MPa) hidrogén gázt , azonban a gyakorlatban ez az érték megközelíti a 4 kWh-t. Ezért a hidrogén ilyen módon történő előállítása csak akkor gazdaságos, ha olcsó elektromos áram áll rendelkezésünkre, vagy így akarunk energiát tárolni. Hidrogén előállítására azonban vannak gazdaságosabb módszerek is:
Vízgáz reakció
C + H2O ®®->
CO + H2
CO + H2O
®®-> CO2 + H2
Parciális oxidáció
CH4 + 1/2O2 ®->® CO +
2H2
CH4
+
H2O ®->® CO + 3H2
A hidrogén tárolása
Abban
az esetben, ha a levegőben atmoszférikus nyomáson 4,1-74 tf % H2
van jelen, robbanóelegy jön létre. Ezért tárolása során ezt figyelembe
kell venni.
A hidrogén tárolható
tartályban
nagy
nyomáson vagy cseppfolyós állapotban alacsony hőmérsékleten, továbbá valamilyen
anyagban elnyeletve. Így például a fémekben oldott hidrogén is felhasználható
energiatárolásra. Különböző hidrogén tárolási módok jellemzőit mutatja
a táblázat.
Forrás: http://www.nrel.gov/data/pix
Tárolási jellemzők
| Anyag | H2 térfogati sűrűség (g/cm3) | H2tömeg sűrűség (tömeg%) | Energiatartalom (MJ/kg) | Energiasűrűség (MJ/dm3) |
| MgH2 | 0,101 | 7 | 9,9 | 14 |
| FeTiH1.95 | 0,096 | 1,75 | 2,5 | 13,5 |
| LaNi5H6.7 | 0,089 | 1,37 | 2,5 | 12,7 |
| Folyékony H2 (20K) | 0,070 | 100 | 141 | 10 |
| H2 gáz 10 MPa, 300K | 0,007 | 100 | 141 | 1 |
| Krioadszorber (77K) | 0,015-0,030 | 3,8-5,2 |
Látható, hogy bizonyos
fém-hidridek
esetében legalább akkora energiasűrűség érhető el, mint alacsony hőmérsékleten
(20K) folyékony állapotban. Számos fém-hidrid teljesíti a szükséges műszaki
követelményeket is, azonban még sok probléma vár megoldásra a mindennapi
alkalmazásig.
Felhasználási lehetőségek
Fúziós erőmű
Az ilyen típusú energia előállítás
nem sorolandó a " megújulók" közé, hiszen még kísérleti stádiumban van,
de néhány mondatban meg kell emlitenünk, mert jelentősége a jövőben nagy
lehet.
Mai ismereteink szerint a világegyetem
leggyakoribb elemei a hidrogén és a hélium ( ~99%), azaz az elemszintézis
„alapanyagai”. Tehát a kozmosz azon része, melyet az emberiség eddig tanulmányozott
kimeríthetetlennek tűnik ezen energiahordozó szempontjából.
Az elemek nukleáris
fúzióval történő keletkezése első lépésének
a hidrogén az „alapeleme", ezért jelenleg a hidrogén lehet az ún. fúziós
erőmű „tüzelőanyaga".
A megvalósítás problémái
Forrás
és további információk: http://pooh.chem.wm.edu/chemWWW/courses/chem105/projects/group3/page11.html
http://www.ipp.cas.cz/tokamak/tokamaks/tokamaks.htm
Előnyei
Hidrogénnel hajtott belsőégésű motorok
Napjainkban a gépjárművek többségét
kiforrott technológiájú belsőégésű motorok hajtják. Ezen a téren már évszázados
mérnöki és kutatómunka tapasztalataival rendelkezünk, és már a gázüzemű
belsőégésű motorok konstrukciós problémái is megoldottak. A hidrogén üzemanyagra
való áttérés nem igényelne nagy változtatást a jelenleg használt
motorokban, mert a hidrogén is égés során szabadítja fel az energiát mint,
a ma használt üzemanyagok, azonban tömegegységre vonatkoztatott fűtőértéke
a benzinének vagy a gázolajénak közel háromszorosa ( l. táblázat).
1 kg H2 elégése során
~119,6 MJ, energia szabadul fel. A forró kipufogógázt felhasználhatjuk
a hidrogén tároló tartály fűtésére, így gyorsítva meg a hidrogéntároló
anyag hidrogén leadását.
Különböző gépjármű hajtóanyagok összehasonlítása Forrás: Garaguly József doktori értekezése
| Hidrogén | Benzin | Gázolaj | |
| Égéshő Hf [MJ/kg] | 141,974 | 45,217 | 44,715 |
| Fűtóérték Ha [MJ/kg] | 119,617 | 42,035 | 41,843 |
| Égéstermék | H2O | H2O, CO2 (CO) | H2O, CO2 (CO) |
A hidrogéntartályban
tárolható, vezetéken szállítható. 1000 km-es távolság fölött kevesebbe
kerül a hidrogént szállítani, mint az elektromosságot. Ezért az átállási
költségek nem magasak.
A gazdasági és hatékonysági kérdéseken
túl, egy hidrogén üzemanyagú motor teljesítené a köztudottan legszigorúbb
kaliforniai emissziós normákat is. (Kalifornia Állam Levegőtisztaság Védelmi
Tanácsa (CARB) 1997-től kötelezővé teszi a zérus emissziójú közúti járművek
(ZEV) forgalmazását az állam területén. 1998-ban az eladott járművek 2
százalékának, 2003-ra pedig már 10 százalékának kell zéró károsanyag kibocsátásúnak
lennie.)
Nagy előny, hogy a hidrogén égése során csak vízgőz keletkezik, ami nem szennyezi a környezetet, sőt visszakerülve a föld természetes vízkörforgásába újra felhasználható hidrogén előállítására.
A
Föld felszínének 2/3-át víz borítja. Belőle napenergia
segítségével
elektrolízis útján hidrogént
állíthatunk elő és a felhasználás végén a vizet vissza is kapjuk. Ezért
a hosszú távú felhasználásnak nincs akadálya, mert a körfolyamat biztosítja
a "megújulást". Elmondható tehát, hogy olyan újrafelhasználható energiahordozó
áll a rendelkezésünkre, melyet nem kell a felhasználás után visszaszállítanunk
és regenerálnunk, hiszen a visszaszállításról a természet gondoskodik.
A megfelelő hatásfokú vízbontási, energiaátalakítási és tárolási technológiák
kialakítása, továbbfejlesztése folyamatban van.
Még nem teljesen megoldott viszont a hidrogén biztonságos, elegendően nagy energiasűrűségű, gazdaságos tárolása, valamint a kimerült tárolóegységek újratöltése. Mindkettő főként biztonsági kérdéseket vet fel, de nem elhanyagolható a nagynyomású rendszer járulékos tömegeinek hatása sem.
Egyebek, érdekességek
Üzemanyag cella
Az üzemanyagcellák
(Forrás: http://www.nrel.gov/data/pix)
a
szárazelemekhez hasonlóan kémiai reakciók útján elektromos áramot állítanak
elő. Amíg a ma széles körben használt "elemeket" kimerülésük után nem tudjuk
újra felhasználni -hulladékká válnak-, az üzemanyagcella mindaddig újra
és újra használható, amíg az üzemanyagát biztosítjuk. Ez a legtöbbször
hidrogén, de léteznek metánnal és metanollal működő cellák is. A
reakció során a hidrogénből víz keletkezik, a szénvegyületekbôl még szén-dioxid
is, amely közismert üvegház hatású gáz. Ezért a hidrogén felhasználása
környezeti szempontból előnyösebb.
Az üzemanyagcella lényegében katalizátorok
és speciális membránok segítségével a hidrogénből és oxigénből
vizet és elektromos áramot állít elő.(Forrás:
http://www.nrel.gov/data/pix)
Az üzemanyagcella önmagában nem
újdonság, hiszen a tömegközlekedésben is használják
pl. az USA-ban és az űrsiklón is üzemanyagcellák
szolgáltatják az elektromosság egy részét. Ezek a készülékek azonban hatalmasak,
és a kW-MW teljesítménytartományban üzemelnek. Ígéretes kutatások folynak
azonban a miniatürizálás irányában, így a közeljövôben akár mobiltelefonra
illeszkedô változat is készülhet. Az üzemanyagcellának számos elônye van
az akkumulátorokkal szemben. Talán a legfontosabb, hogy pillanatok alatt
utántölthetô, és hogy várhatóan lehetséges lesz a jelenlegi akkumulátoroknál
sokkal nagyobb kapacitásút elôállítani belôle. Ráadásul gyakorlatilag korlátlan
a cella élettartama, ami környezetvédelmi szempontból fontos.
Robotkút hidrogénhez
BMW-nél
már tudják, hogy a benzinen és a gázolajon kívül rövidesen más energiahordozókra
is szükség lesz, ezért már évek óta kísérleteznek a hidrogén hatású autókkal.
A müncheni repülőtéren át is adták az első nyilvános hidrogéntöltő állomást.
A tankolást robot végzi. Az automatizált folyamathoz
elektronikus kártyát használnak.
Felhasznált irodalom
H. Buchner: Energiespeicherung in metalhydriden, Springer-Verlag, Wien (1982)
P. Dantzer: Metal-hydride technology: a critical review, In Hydrogen in Metals III. Properties and Applications, Ed. H. Wimpf, Topics in Applied Physics Vol 73. Springer Verlag (1996)
Garaguly József: Hidrogén abszorpció-deszorpció vizsgálata amorf ötvözetekben, in-situ ellenállásmérésekkel, Doktori Értekezés, BME Közlekedésmérnöki Kar, MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutató Intézet, Budapest, 1998
C.A. Hampel (Ed.): The Encyclopedia of the Chemical Elements, Reinhold Book Corporation, New York (1968)
W. Hoagland: Solar energy, Scientific American, 150. (Sept. 1995) pp. 136-139
K. Raznjevi: Hőtechnikai táblázatok, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1965
J. Töpler, K. Feucht: Results of a test fleet with metal hydride motor cars, Proceedings of the MH88 (Stuttgart, Sept. 4-9, 1988) pp. 1451-1461, Zeitschrift für Physikalishe Chemie Neue Folge, Bd. 164 (1989) pp. 1451-1461
R. Wiswall: Hydrogen storage in metals, In Hydrogen in Metals II. Application oriented properties, Topics in Applied Physics, Vol. 29, Springer Verlag (1978)
J.D. Fast: Interaction of Metals and Gases Vol. 1. Thermodynamics and Phase Relations, Philips Technical Library, 1965.
F.H.M. Spit, J.W. Drijver, W. Turkenburg and S. Radelaar: Thermodynamics and kinetics of hydrogen absorption in amorphous NiZr-alloys, In Metal Hydrides (ed. G. Bambakidis), Plenum Press, New York (1981) pp. 345-360