A víz szennyezői és hatásuk


Növényi tápanyagok

A műtrágyák (foszfátok, ammóniumsók, karbamid, nitrátok, káliumsók) a természetes vizekbe jutva azok eutrofizációjához vezetnek (biomassza túlzott növekedése).
A biomassza növekedését általában az oldott állapotban lévő (növények számára felvehető) foszfátsók alacsony koncentrációja korlátozza (60. ábra).
 


60. ábra. A biomassza növekedését korlátozó és nem korlátozó tápanyag koncentrációjának változása a víz mélységével.

                 



Eutrofizáció ® oxidatív mineralizáció ® oxigénhiány ® redukáló közeg ® redukciós reakciók. Ezen folyamatok során kialakuló redukáló közeg hatására HPO42- ionok kerülnek oldatba az üledékből, ami biztosítja a foszfát utánpótlását. Az eutrofizáció így tovább folytatódhat.
Nagy veszélyt jelent a nitrogén-műtrágyák (nitrát-, karbamid-, ammónium-,) szennyező hatása, mert a nitrát-koncentráció túlzott növekedéséhez vezethetnek.
 

 karbamid és ammóniumvegyületek   oxidáció(nitrifikáció) ®  nitrát (NO3-)

 

A nitrát (NO3-) hatásai

    a. elsődleges: irritálja a belek nyálkahártyáját.

    b. másodlagos: belőle nitrit (NO2-) keletkezik, amely az alábbiak szerint reagálhat:

Oxigén-fogyasztó szerves vegyületek

Valamennyi szerves anyag (egyéb hatásain kívül) potenciális oxigén-fogyasztó lehet.

 

Szénhidrogének

A vízbe jutó ásványolajból ill. származékaiból a víz felületén emulzió képződik (olajpestis).
Az alkánok és cikloalkánok lebomlását a szerkezet  határozza meg. Az aromás szénhidrogéneket bizonyos mikroorganizmusok lebontják. A policiklusos aromás szénhidrogének (PAH, 61. ábra.) fotokémiai, vagy mikrobiológiai úton bomlanak le.


 
 

Tankhajó-katasztrófa

 

61. ábra. A PAH csoportba tartozó két vegyület szerkezete.

                                               

Forrás: http://www1.accsnet.ne.jp/~kentaro/yuuki/PAH/benzopyrene.html

 

Forrás: http://www.ilpi.com/msds/ref/gifs/benzopyrene.gif


Klórozott szerves vegyületek

Számos klórvegyületet biocidként használunk, és bomlástermékeik hatása sajnos gyakran ismeretlen. Az egyik legismertebb ilyen vegyület a DDT (62. ábra).
 

62. ábra. A DDT és bomlástermékeik szerkezete (a) 1,1,1,-triklór- 2,2-di-(p-klór-fenil)-etán
 (b) 1,1-diklór-2,2-di-(p-klór-fenil)-etán  (c) 1,1-diklór-2,2-di-(p-klór-fenil)-etén

 

 

 

 

 

Részlet az előadásból

(A képre kattintva a dia megnyitható és az egérgombokkal vagy a kurzormozgató nyilakkal a képek, ábrák folyamatosan behívhatók, illetve, ha szükséges, ezekkel az ábrán belül vissza is lehet lépni.

Forrás: http://home.it.net.au/~wmbest/molecules/ddt.gif

 

További információ

 

 

Peszticidek

A mezőgazdaság számos szerves vegyületet használ növényvédő és rovarölő szerként (az atrazin és a paration szerkezeti képletét lásd a 63. ábrán). Használatukat lehetőleg biológiai védekező módszerekkel kell felváltani.
 

63.ábra. Az atrazin (a) 2-klór-4-etilamind-6-izopropilamino-1,3,5-triazin és a paration (b) O,O-dimetil-O-(4-nitro-fenil)-tionofoszfát szerkezeti képlete.

 

 

 

 

 

Részlet az előadásból

(A képre kattintva a dia megnyitható és az egérgombokkal vagy a kurzormozgató nyilakkal a képek, ábrák folyamatosan behívhatók, illetve, ha szükséges, ezekkel az ábrán belül vissza is lehet lépni.

 


Tenzidek (detergensek)
 
 

64. ábra. Példák detergensekre

 

Fémvegyületek

Méret

Forma

Példa Fázis
  < 1 nm Szabad fémionok.

 

  Mn2+, Cd2+   Oldott
  1-10 nm Ionpárok, szervetlen és kis molekulatömegű szerves komplexek.   NiCl+, HgCl42-,

  Zn-fulvát

  Oldott
  10-100 nm Nagy molekulatömegű szerves komplexek.   Pb-humát   Kolloidális
  100-1000 nm Törmelékeken abszorbeálódott fémek.   Co-Mn-O2,

  Pb-Fe(OH)3

  Heterogén
  > 1000 nm Élő szervezetekhez és ásványokhoz kötött fémek.   Cu-anyag, PbCO3   Heterogén

24. táblázat. A természetes vizekben különböző formában előforduló fémek.

 

Radioaktív anyagok

(l. Papp S.- R. Kümmel: Környezeti kémia.)

 

Cianidok

A tiszai "ciánszennyeződés" olyan katasztrófát okozott, amely visszafordíthatatlanul megváltoztatta a Tisza élővilágát, ezért javasoljuk az alábbi Internetes oldal áttekintését.

Cián és nehézfémszennyezés a Tiszán és a Szamoson
http://www.cian.hu/index.htm

 

 

 

 

 

Részlet az előadásból

(A képre kattintva a dia megnyitható és az egérgombokkal vagy a kurzormozgató nyilakkal a képek, ábrák folyamatosan behívhatók, illetve, ha szükséges, ezekkel az ábrán belül vissza is lehet lépni.

 

Ajánlott Web oldalak: