Antropogén szennyezőanyagok az atmoszférában


Ha az emberi tevékenység következtében olyan mértékben nő meg a szennyezők mennyisége az atmoszférában, hogy az túllépi az öntisztulási kapacitást, akkor maradandó változások jönnek létre.

Az atmoszféra szennyezőit az egyes elemek tárgyalásánál részleteztük, továbbá Papp Sándor - Rolf Kümmel: Környezeti kémia c. könyve kellő részletességgel ismerteti azokat (itt csak rövid vázlat található a témáról).

Emisszió: A szennyező anyagok kilépése az atmoszférába.

Immisszió: Szennyező anyagok belépése egy rendszerbe.

Az atmoszférába jutó szennyezők

1. Porok és aeroszolok

2. Gázhalmazállapotú szennyezőanyagok

 

 

Anyag neve Emberi eredetű forrása Hatása a légkörben
nitrogén-
oxidok
közlekedés, repülőgépek, műtrágyagyártás salétromsav képződés, savas esők, ózonbontás, füstköd keletkezése

kén-
dioxid

fosszilis tüzelőanyagok elégetése, kénsav képződése, savas esők
szén-monoxid

közlekedés

egészségi ártalmak, üvegházhatás
szén-dioxid fosszilis tüzelőanyagok elégetése, üvegházhatás
metán rizstermesztés, szarvasmarha-tenyésztés üvegházhatás
freonok hűtőberendezések, spray ózonbontás, üvegházhatás
ólom gépjárművek kipufogógázai egészségi ártalmak
por, aeroszol ipar, közlekedés lehűlés
ózon közlekedés, ipar egészségi ártalmak, üvegházhatás, növények károsodása

Az atmoszféra néhány szennyezőanyaga 

Forrás: http://www.mozaik.info.hu/mozaweb/varos/VR4_lszn.htm

A hőmérsékleti inverzió kialakulásának szerepe van az immissziós koncentrációk növekedésében és a füstköd kialakulásában.

 

Melegházhatás (üvegházhatás): A légkörben található bizonyos gázok (CO2, CFC, H2O stb.) a napsugárzás rövidebb hullámhosszú részét áteresztik, azonban a fölmelegedett földfelszín hosszabb hullámú (infravörös) sugárzásának nagy részét elnyelik, melynek következtében a légkör földfelszínhez közeli rétegének középhőmérséklete emelkedik.

 

 (l. a szén környezeti kémiája).

 

Savas eső: a légkörben lévő kén- és nitrogén-oxidok nedves kiülepedése a földfelszínre. A vizeken, talajokon az élővilágon túl (növények, állatok, emberek) a művi környezetet (hidak, utak, épületek stb.) is károsítja.

 

 (86. ábra)

86. ábra. A savas eső kialakulása

 

 

Füstköd: "jelentős mértékű légszennyezőanyag-kibocsátás és tartósan kedvezőtlen légköri hígulási viszonyok együttes fennállásakor kialakuló jelenség. Füstköd esetén a szennyező anyagok koncentrációja a levegőminőségi határértéket többszörösen meghaladja. A füstködnek két fő típusát különböztetjük meg: oxidáló és redukáló jellegűt. Az oxidáló (Los Angeles típusú) jellegű füstköd kialakulásában elsősorban az inverziós zárórétegnek, a napsugárzás erősségének, a gyenge légmozgásnak és a főleg jármű-motorok által kibocsátott nitrogén-oxidoknak és szénhidrogéneknek van részük. A redukáló jellegű (London típusú) füstködöt a gyenge légmozgás, az inverzió, a közeli domborzati hatások közreműködésével a fűtőolaj és a szén égetéséből keletkezett kénvegyületek és lebegő szilárd részecskék okozzák." (Forrás: http://www.levegokornyezet.hu/02.htm#top)

(35. táblázat, l. nitrogén és kén környezeti kémiája).

 

Az atmoszféra gáz halmazállapotú nyomanyagai (l. oxigén környezeti kémiája).

 

Tulajdonság

Los Angeles

London

Levegő hőmérséklete

24-32 °C

-1 - 4°C

Páratartalom

< 70 %

85 % (köd)

Hőmérsékleti inverzió

1000 m

< 500 m

A szél sebessége

< 3 ms-1

szélcsend

Látótávolság

< 0,8-1,6 km

< 30 m

Előfordulás

Aug-szept.

Dec-jan.

Fő okozója

Közlekedés

Fűtés

Fő összetevője

O3, NO, NO2, CO

Korom, CO, SO2, H2SO4

Reakciók típusa

Oxidatív

Reduktív

Napi előfordulás

Napközben

Korán reggel

Elsődleges egészségkárosító hatás

Szemirritáció

Légzőszervrendszeri károsodás (SO2/füst)

Károsodás

Gumi (O3)

Vas, beton

35. táblázat A London- és Los Angeles - típusú füstköd összehasonlítása

 

Ajánlott Web oldalak: