ENERGIA
Bevezetés
Népesség
Fogyasztás
Földhasználat 
Talaj
Élelmiszer
Biodiverzitás
Víz
Energia
Légkör
Összegzés
Szakirodalom
 

Az energia fogyasztói vásárlóerőben kifejezve ma is olyan olcsó, mint amilyen korábban is volt. Így az új, a fosszilis tüzelőanyagoknál alkalmasabb, megbízhatóbb, környezetkímélőbb és olcsóbb energiaforrások keresése sok szakértő képzeletében fel sem merül. A földből kiásott vagy kiszivattyúzott, aztán motorokban vagy kazánokban elégetett fosszilis tüzelőanyagok (lásd: Üzemanyagfajták) a legtöbb ipari országban (USA, Japán, stb.) az energia 90 százalékát, vagy annál többet, világszerte az energia 75 százalékát szolgáltatják (3). Közülük a pótolhatatlannak látszó kőolaj áll az élen, a földgázfogyasztás pedig felfelé ívelő tendenciát mutat. A chicagoi világkiállítás írásai alapján az energia előrejelzés készítőinek figyelmét elkerülhetik a később kézenfekvőnek tűnő változások és az esetleges energiatartalékok adatjóslatai. A műszaki, közgazdasági, társadalmi és környezeti irányzatok tüzetes vizsgálata azt sugallja, hogy immár a korai szakaszban lehetünk egy kezdődő energiaválságnak, mely valószínűleg századunk elején fog felgyorsulni. A történelmi korok folyamán az emberi társadalmak fejlődése és az energiafogyasztási szokások változásai kölcsönösen befolyásolták egymást. A következő váltás viszont különösen nagy jelentőségű lesz. A mai energiarendszer teljesen megkerül kétmilliárd embert, aki nélkülözi a modern üzemanyagokat vagy a villanyáramot, és rosszul szolgál ki további kétmilliárdot, aki nem engedheti meg magának az energia legtöbb jótéteményét, például a hűtést vagy a meleg vizet. Ráadásul a nem megújuló erőforrások gyors kimerítésével és több milliárd tonna kipufogógáz légkörbe juttatásával olyan folyamatokra építettük a gazdaságot, melyek nem tarthatók fenn még egy évszázadig (2). 

  • Üzemanyagfajták
A világ energiakészletének nagy részét a fosszilis energiaforrások adják. A fejlődő országokban, például Indiában és  Kínában, a hagyományos tüzelőanyagok, a tűzifa és a trágya a legfontosabbak. Az USA-ban a megújuló energiaforrások, a nap- vagy a szélenergia használata is megfigyelhető. A megújuló energiaforrások alatt a víz-, a geotermikus, a szél- és napenergiát, a hagyományos energiafajták alatt a tűzifából  és a szerves hulladékból származó energiát értjük. Ásványi (fosszilis) energia a szén, a földgáz, a kőolaj és néhány más energiaforrás (1).
  • A világ energiafogyasztása
Az összes energiaforrásból származó energiafogyasztás növekedni fog a nukleáris energiát kivéve. 2015-re a napi kőolajfogyasztás meg fogja haladni a 100 millió hordót, amely az 1995-ös érték kétszerese. A szénfogyasztás az 1995-ös 5,1 milliárd tonnáról 7,3 milliárd tonnára fog nőni világszerte. Kína és India lesz a legnagyobb fogyasztó. A fosszilis energiahordozók közül a földgáz fogyasztási növekedése minden mást felül fog múlni, hiszen 2015-re eléri és meghaladja az 1995-ös kőolajfogyasztás szintjét. Mindössze 8 százalékos növekedést jósolnak a szakemberek a megújuló energiaforrásból származó energiafogyasztásnak. Az összfogyasztás tekintetében az 1995-ben regisztrált 15 százalékos értékéről ez az ágazat 2015-re 12 százalékra csökken. A nukleáris energia fogyasztási értéke pedig visszaesik az 1994-es szintre (8).
  • Energia az elektromos áram-termelésre
A statisztikák alapján a szén az az energiaforrás, amit legnagyobb mértékben használnak az elektromos áram fejlesztésére mind a fejlődő, mind a fejlett világban. A jövőben hasonló tendenciákra számíthatunk. A második helyen a megújuló energiaforrások (elsősorban a vízenergia) állnak. Ezt követi az atomenergia és a földgáz is. Minden erőforrás terén további növekedést jeleznek előre a szakemberek. A fejlődő országokban a földgázból nyert elektromos energia megoszlása magasabb, mint a fejlett, iparosodott országokban, ahol a megújuló erőforrásokra  fektetnek nagyobb hangsúlyt. Több fejlődő ország létesít újabb atomerőműveket elektromos áram előállítására, de világátlagban egyre csökken a nukleáris energia szerepe. ( A fosszilis energiahordozók készleteiről az IEO nem tájékoztat a honlapon)(8)
  • A világgazdaság szénintenzitása
A szén légkörbe jutásának és az éghajlatváltozás lehetőségeinek figyelembe vételével egy új "széntelenítési korszak" vette kezdetét, amelyet a grafikon segítségével jól tanulmányozhatunk. A szénkitermelésbe fektetett dollármilliók csökkenése a szén jelentőségének csökkenésére enged következtetni az energiaipar terén. A köztudatban egyre nyilvánvalóbbá válik ugyanis, hogy a szénkibocsátás korlátozása és a gazdasági növekedés esetleges csökkenése között nincs összefüggés (4).
  • A világ kőolaj-kitermelése
A kiterjedt kutatások ellenére az ismert olajkészletek csak csekély mértékben növekedtek. A kereslet távlati képét már ismerjük (lásd: A világ energiafogyasztása). A ma termelt olajnak körülbelül 80 százaléka 1973 előtt felfedezett mezőkről származik, melyek legtöbbjében a kitermelés leszálló ágban van. A világ össztermelése 10 százaléknál kisebb mértékben növekedett 20 év alatt. Colin Campbell és Jean Laherrere geológusok nemrég a világ olaj-erőforrásainak adatait úgy becsülték, hogy durván egybillió hordónyi olajat lehet még kitermelni, 800 milliárd hordónyit már elhasználtunk. Ez azt jelenti, hogy az eredetileg kitermelhető készletnek majdnem a fele elfogyott. A világtermelés ezen előrejelzés szerint 2010-ben fogja elérni a csúcsot (3). 
  • Különböző szektorok energiafelhasználása
Az energiafelhasználás mennyiségi megoszlása az egyes országok különböző gazdasági szektoraiban nagy különbségeket mutat. 1989-ben Kínában például az ipar volt a legnagyobb energia felhasználó, míg Nigériában a közlekedés (1).
  • Energiaintenzitás
Az energiaintenzitás az az energiamennyiség, amely 1$ bruttó hazai össztermék (GDP) előállításához szükséges. Azokban az országokban, amelyeknek a GDP-je hasonló, az energiaintenzitás mértékének összehasonlítása megmutatja, mennyire hatékonyan használják fel az energiát. A japán ipar csak 5 megajoule energiát fogyaszt 1$ GDP előállításához, míg az USA ipara 12 megajoule-t. A három legnagyobb fejlődő ország összehasonlításakor kitűnik, hogy Kína energiafelhasználása a legkevésbé hatékony a szén gazdaságtalan  elégetése miatt. 1989 óta azonban Kínában az energiafelhasználás hatásfoka látványosan javuló tendenciát mutat (1).