TALAJ
Bevezetés
Népesség
Fogyasztás
Földhasználat 
Talaj
Élelmiszer
Biodiverzitás
Víz
Energia
Légkör
Összegzés
Szakirodalom
 
Földünkön a napjainkban tapasztalható talajveszteség (régiótól függően) 16-szorosa vagy akár 300-szorosa is lehet a talaj megújulási képességének. A talajképződés folyamata emberi léptékkel szemlélve rendkívül lassú, 200-1000 év alatt átlagosan 2,5 cm-rel vastagodik normális mezőgazdasági kihasználtság mellett. A talajpusztulásnak számos klimatikus és antropogén oka lehetséges (13). Ezek összeadódva a talaj végleges, visszafordíthatatlan leromlásához vezethetnek, melyek globális mezőgazdasági krízist idézhetnek elő. Míg Afrikában a talajpusztulásból eredő terméshozam csökkenés eléri a 8 százalékos értéket, addig a Közel-Keleten és néhány ázsiai országban ez az érték meghaladja a 20 százalékot. Kazahsztánban 1980 és 1998 között a talajerózió következtében például a gabonatermő területek felén hagytak fel a műveléssel, és adtak teret a legeltetésnek (3). Súlyos termőföld veszteségek várhatóak a városok terjedése miatt is, például Indiában. A néhány országban jelentkező termőföldhiány az emberi tevékenység sok más területét is befolyásolhatják, így a szállítási politikát, a településtervezést, a mezőgazdasági tevékenység minőségét. 
  • Talajerózió által veszélyeztetett területek
A világon 1,2 milliárd hektár területet különböző mértékben veszélyeztet a talajerózió. A legnagyobb ilyen területeket Amerikában (453 millió ha) és Afrikában (321 millió ha) találjuk. A talaj lepusztulását, leromlását a víz és a szél eróziós hatásai váltják ki, ami a mezőgazdaság,  a túllegeltetés, az erdőterületek csökkenése és a tűzifagyűjtés miatt jön létre. Közép-Amerikában az erdők kivágása és a túllegeltetés eredményezi a legnagyobb mértékben az eróziót (1). 
 
 
  • A talajerózió okai
Az eróziós okok körülbelül egyformán oszlanak meg a tenyésztett állatok által okozott túllegeltetés, a mezőgazdaság és az erdőgazdaság között. Néhány helyen a talajerózió a túlzott tüzelőanyag gyűjtésből származik. Kis mértékben (1%-ban) az ipari tevékenység a felelős, például a hulladéklerakás, vagy a rovarirtó szerek túlzott használata miatt. Ahogy a grafikonon látható, az erózió okai területenként változnak (1).  
 
  • Az elsivatagosodás veszélye Afrikában
A Szahara déli részén fekvő Szomália területe az elkövetkező 50 évben sivataggá fog válni. Ez a probléma fenyegeti Afrika földjeinek több mint egyharmadát. Az elsivatagosodás nem csak a természetes úton jelentkező, száraz, aszályos éveknek, hanem mindinkább a korábbiakban említett túllegeltetésből és túlzott tűzifa felhasználásból eredő rossz tájgazdálkodásnak is köszönhető (8). 
 
  • A talaj és a mezőgazdaság kapcsolata
A világ talajainak mindössze 11 százaléka művelhető anélkül, hogy bármiféle emberi beavatkozást (öntözés, alagcsövezés, kemizálás stb.) igényelnének. A következő 50 évben újabb és újabb területeket kell művelésbe vonni, amelyek főként a gyengébb termőképességű talajok, eddig még túlságosan drága termelési költségű területeit fogják igénybe venni. Ezeken a területeken különleges erőfeszítéseket kíván a termelékenység fenntartása. 
  • A terméshozam és az öntözés kapcsolata
A talajleromlás egyik mezőgazdasági tényezője az adott talaj normális vízháztartásának felborulása, amelyet a nem megfelelő öntözés is kiválhat. A szükségtelen vízpótlás telíti a talajt vízzel, kimosva a tápanyagokat, a talajlevegőt és közvetve a sótartalom toxikus mértékű felgyülemléséhez, a talaj szikesedési folyamataihoz vezethet. Az öntözött területek 10-15 százaléka szenved a túltelítettségtől és a másodlagos szikesedéstől, ami pedig hatással van a terméshozamra, a világ mezőgazdasági produktivitására.