FOGYASZTÁS
Bevezetés
Népesség
Fogyasztás
Földhasználat 
Talaj
Élelmiszer
Biodiverzitás
Víz
Energia
Légkör
Összegzés
Szakirodalom
 
Az ipari forradalom korszaka óta a műszaki fejlődésben, a társadalomban és az üzleti életben végbement változások kölcsönhatása következtében olyan gazdasági rendszerek jelentek meg, amelyek óriási anyagtömeget aknáznak ki, munkálnak meg, fogyasztanak és dobnak el. Ezen irányzatok többsége csak a legutóbbi száz évben alakult ki. 1990-ben a Brit Columbiai Egyetem kutatói elkezdték vizsgálni a népesség erőforrás-ellátásának területigényét, és mérték a hulladékok befogadásához szükséges területet is. Ezt a két területet a népesség "ökológiai lábnyomának" nevezték. Néhány országban, például az USA-ban ennek a lábnyomnak a nagysága meghaladja az ország területét, mivel erős importra szorulnak, vagy mert a forrásokat már kimerítették, esetleg a hulladékot befogadó kapacitást már túlterhelték. A kutatók azt állapították meg, hogy ha az egész Földön ilyen mértékű lenne az erőforrások felhasználása, akkor a Föld területének háromszorosára lenne szükség (2). 
  • Egy főre eső napi kalóriamennyiség 
Az egy főre jutó táplálék mennyisége igen alacsony Afrikában és Dél-Ázsiában. 1988-90 között a becslések szerint 786 millió ember volt krónikusan alultáplált a Földön. Ebből 528 millió Ázsiában és 168 millió Afrikában élt. Napjainkban az alultápláltság Ázsiában csökkent, Afrikában viszont emelkedett. A szükséges napi kalória változik országonként, kultúránként, kor és nem szerint is. Az egészséges társadalmak számára az ENSZ szerinti  napi átlagos minimum kalóriaadag 2300 kalória/nap (1). 
 
  • A világ nyersanyag-fogyasztása
Az 1960-as években a növekvő környezettudatosság következtében megjelent az anyagfelhasználás-ellenes irányzat, az újrafelhasználás. Sok fejlett, iparosodott országban napjainkban a papír, az üveg és a fémek 40-50 százalékát újrahasznosítják. A megnövekedett újrafelhasználás azonban nem csökkentette a világ anyagfelhasználását. A fejlődő országok iparosodnak, és több gazdag ország semmi jelét nem mutatja annak, hogy anyagfelhasználását csökkenteni kívánná. 1995-ben közel 10 milliárd tonna anyag került be a világgazdaságba, így ipari és építési ásványi anyagok, fémek, fatermékek, szintetikus anyagok. Ez több mint kétszerese az 1963-as mennyiségnek. Meg kell említenünk azokat a milliárd tonnákat is, amelyek a bányákban vagy kohókban maradtak a nyersanyag kinyerése során, és soha nem kerülnek be a gazdaságba (2). 

 

  • Az USA nyersanyagfogyasztásának iránya
Az USA-ban sokféle nyersanyag fogyasztása az "égbe szökött" a II. világháború után. Ő lett a század "anyag-óriása", hiszen minden más országnál nagyobb étvággyal fogyasztja a nyersanyagok összes fajtáját. Az Egyesült Államok a világ anyagfelhasználásából 1963-ban 43 százalékkal, 1995-ben pedig 30 százalékkal részesedett. A legnagyobb növekedés az ásványi nyersanyagok terén (az 1900-as szinthez képest 29-szeres növekedés), valamint a fémek és a műanyagok felhasználásában (az utóbbi esetében 82-szeres növekedés) figyelhető meg 1995-ig. A papír használata (beleértve az újrahasznosított papírt is) növekedett, de a fa felhasználása körülbelül azonos szinten maradt. Az utóbbi időben tapasztalható, hogy az elsődleges fém nyersanyag felhasználása csökken (1). 
 
Anyag
Növekedés
Felhasználás 1995-ben
(millió tonna)
Ásványi anyagok
29-szeres
2410
Fatermékek
3-szoros
170
Fémek
14-szeres
132
Műanyagok
82-szeres
131
Összes anyag
18-szoros
2843
 
  • Egy főre eső energiafogyasztás 
Az energiafogyasztás terén mérsékelt növekedésére számíthatunk a következő két évtizedben az iparosodott országok esetében is, amelyek messze túllépik a fejlődő országok fogyasztási szintjét. Itt az egy főre jutó energiafogyasztás nagyon magas, körülbelül ötször magasabb lesz 2015-re, mint a fejlődő országokban. Az első, az 1970-es évek közepén bekövetkezett energiaár emelkedési sokk után az átmeneti országokban jelentős emelkedés tapasztalható (8).  

 

  • A világ ásványi anyag tartalékai 
Az előrejelzések azt mutatják, hogy a korszerű iparban nélkülözhetetlen elemek tartalékai a jelenlegi kitermelési ütem mellett csak két vagy három évtizedig képesek fedezni a világ igényeit. Ez a helyzet a fluor, az ón, a nikkel és még néhány más színesfém esetében. A rendelkezésre álló készletek felhasználási idejét jelentősen meg lehetne hosszabbítani a kizárólagos felhasználás, a visszanyerés nélküli felhasználás (mint pl. az ólomtartalom a benzinben) megtiltásával, az újrafelhasználás rendszeresítésével, ami egyben energia megtakarítást is jelentene (13). 

  

  • Egy főre eső papírfogyasztás
A papír összesített fogyasztása gyorsabban növekszik, mint más fontos faipari termékeké. 1950 és 1998 között a papírfogyasztás hatszorosára nőtt, 281 millió tonnára. A világ papírfogyasztásának csaknem a felét csomagolásra használják fel, például kartondobozok készítésére és élelmiszerek csomagolására. A nyomó és írólapok további 28 százalékot jelentenek, az újságnyomtatás körülbelül 13 százalékot, az egészségügyi és háztartási papírárué hat százalékot tesz ki (2). 

 

  • Egy főre eső húsfogyasztás 
Az egy főre jutó húsfogyasztás a fejlődő országokban mintegy húsz év alatt emelkedett, de ugyanez jellemző a fejlett országokra is. Az egy főre jutó fogyasztás körülbelül hatszor magasabb a fejlődő, mint a fejlett, iparosodott országokban, a fogyasztás üteme is itt kifejezettebb (6). 

 

  • A közúti járművek számának alakulása
 

A jövedelmek növekedésével és a városok fejlődésével egyre növekedett a magánautók száma. Ma már a világ gépkocsiparkja meghaladja az 500 milliós számértéket. Az USA-ban másfélszer több autó van forgalomban, mint az Európai Unióban, noha az egy főre eső jövedelem ott kevesebb. A probléma a rosszul kiépített és megszervezett tömegközlekedési úthálózatban, a kisebb üzemanyag-adókban keresendő (4). 

  • Egy főre eső bruttó hazai össztermék (GDP)
Az egy főre eső GDP mértéke nagy különbséget mutat a fejlődő és a fejlett országok között. Például Japánban az egy főre jutó jövedelem 73-szor magasabb, mint Indiában. A vásárlóerő e két ország között tízes szorzószámmal változik. Az utóbbi években az egy főre eső jövedelem 40 országban évente 3 százalékkal nőtt, 80 országban pedig csökkent (4). 

 

  • A GDP megoszlása ágazatonként 
A történelem során, ahogy az országok fejlődtek, a gazdasági jólét forrása a mezőgazdaságról az iparra és a szolgáltatásokra tevődött át.  

 
A mezőgazdaság  a fejlett országok gazdaságának csak egy kis részét jelenti, például az USA-ban vagy Japánban, a gazdasági tevékenység nagy részét az ipar és a szolgáltatások jelentik. A mezőgazdaság részesedése a GDP-ből szinte valamennyi fejlődő országban hanyatlást mutat, ennek ellenére sok esetben részesedése jelentős. Indiában és Nigériában a mezőgazdaság a GDP 1/3-át adja, és az egyik legtöbb munkahelyet biztosítja (1).