|
A növekedés
története a népesség létszámával kezdődik. Az emberi történelem kezdetétől
a népesség 1900-ig 1,6 milliárdra szaporodott, 1930 előtt az összlétszám
még nem érte el a 2 milliárdot. 30 év múlva 3 milliárd, 45 év múlva pedig
4 milliárdra nőtt a népességszám. Egy évtizeddel később 5 milliárd ember
élt a Földön. 1999-ben meghaladta a 6 milliárdot. Napjainkra 6,5 milliárdan
élünk bolygónkon. Az ENSZ előrejelzéseit figyelembe véve az össznépesség
nem duplázódik meg, noha újabb 3-4 milliárddal nőhet elérve a 9-10 milliárdos
értéket, figyelembe véve a születések számának esetleges csökkenését és
az AIDS járványt (1). A növekedés majdnem teljes százaléka a fejlődő országok,
azokon belül is a városok népesség növekedését jelzi előre, míg a fejlett,
iparosodott országokban csökkenésre számíthatunk. Amíg a népesség 1900-ban
mindössze 1 százalékkal emelkedett évente, a hatvanas években 2,2 százalékos
történelmi magasságra kúszott fel. Ettől kezdve egy lassú csökkenés során
1964-re 1,4 százalékkal esett vissza a szaporulat, viszont 1900-ban 16
millió volt, 1990-ben már 90 millió, ami 1997-ben 80 millióra csökkent
(10). Az előrejelzések szerint a következő évtizedben ez az arány marad,
majd újból lefelé fog mozdulni. 1996-os adatok szerint a népesség az egyes
országokra nézve jobban eltér egymástól, mint bármikor ezelőtt a történelem
során (7).
A népesség mindössze 32 országban látszik
stabilizálódni, a többiben vagy megkétszereződik vagy megháromszorozódik
a jövőben. Oroszország és Kelet- valamint Kelet-Közép-Európa országai esetében
az alacsony születésszám, ehhez képest magas halálozás drasztikus népességcsökkenést
eredményezhet, mely az 1960-as és 1980-as évek értékeit fogja megközelíteni.
A népesség itt 200-300 millió főre csökkenhet. Európa nyugati felén és
Japánban 10 százalékos csökkenésre lehet számítani, míg az USA 30%-kal
növeli állampolgárainak számát századunk közepéig. Kínában a legutóbbi
századfordulón 2,1 gyermeket vállalt egy anya, így stabilizálódhat a populáció
és a 2000-es 1,4 milliárdról 2050-ben 1,2 milliárdra csökkenhet vissza.
Indiában 4 gyermek/nő a születési arány, amely a mai 930 milliárdról 50
év múlva 1,9 milliárdra nőve a Föld legnépesebb országává teheti az ázsiai
államot. Latin-Amerikában 3 gyermek/nő a születési arány. Ilyen ütemben
haladva 70 százalékkal is nőhet a lakosok száma, elérve a 810 milliós értéket
egy fél évszázad alatt. A népesség növekedése hosszú távon sokféle hatástól
függ, például a születések számától. Ha a születések száma 2,5 gyermek/pár-nál
stabilizálódik, akkor a Föld népessége 2150-re eléri a 28 milliárdot. Ha
1,7 gyermeknél stabilizálódik, 2050-re megközelíti a 7,5 milliárdos csúcsot,
de 100 évvel később 4,3 milliárdra csökkenhet. Az átlagos születési érték
3,3 jelenleg, ami az 1970-es évek 4,5-es szintjéről csökkent le (7).
-
A népesség kor és nem szerinti megoszlása
a fejlődő országokban
A fejlődő országokban a fiatalok sokkal
többen vannak, mint az idősebb generáció tagjai. Az utóbbiak között igen
nagy a halandóság, amely a fiatalodó társadalmak koreloszlási képét vázolja
fel előttünk. Ezen országokban jelentkezik legnagyobb mértékben a
demográfiai robbanás. A kormányok erejét a végsőkig feszítik azok a feladatok,
hogy egyre több gyermeket kell iskoláztatni, a fiatal álláskeresők felduzzadt
tömegei számára kell munkahelyet teremteni, s meg kell küzdeni a népességnövekedés
környezeti hatásaival (1).
-
A népesség kor és nem szerinti megoszlása
a fejlett, iparosodott országokban
Sok fontos különbség van a fejlődő és
fejlett országok népessége között. A fejlett országokban egyenletesebb
a megoszlás a felnőttek és a fiatalok között. Itt nem lép a fiatalok nagy
tömege a reproduktív korba, ennek a csoportnak a létszáma hosszú időn át
változatlan marad (1).
Egy másik módja a növekedési irány áttekintésének
a születési ráta, vagy az egy nőre jutó átlagos szülési szám megállapítása.
Ahogy a térkép is mutatja, a születési ráta nagyon magas a fejlődő régióban
(pl. Afrika és a Közel-Kelet országaiban), és alacsony a legtöbb fejlett
régióban (pl. Európa), ahol sok országban a születési ráta a megfelelő
szint alatt van (1).
Ha a jövőre gondolunk, meg kell fontolnunk
a népesség növekedési szintek közötti különbségeket. Ahogy a térképen is
látszik, a növekedés gyorsabb Afrikában és a Közel-Keleten, Európában pedig
kiegyensúlyozott. Ha a jellemző növekedési ütem folytatódik, akkor Dél-Afrika
lakossága körülbelül 2050-re megkétszereződik, míg Európa lakossága 6%-kal
csökken (1).
A teljes népességet sokféleképpen érdemes
megfigyelni. Egyik módja a népsűrűség megállapítása, vagyis hányan élnek
egy adott területen. Az ábrán is látható, hogy a Föld legsűrűbben lakott
részei Ázsiában és Európában vannak. Afrika - ahol nagy a népesség
növekedési aránya - nem sűrűn lakott (1).
-
A születési ráta és a nők műveltségi
szintje
Nagyon látványos a kapcsolat a nők műveltsége
és a születési ráta között. Általában azoknak a nőknek, akik tudnak olvasni,
kevesebb gyermekük van, mint azoknak, akik nem tudnak. Az ilyen adatok
is hangsúlyozzák az oktatás, a képzés és a nők magasabb műveltségi szintre
emelésének fontosságát a népesség növekedésének lassítása érdekében. Az
első lépés a népesség stabilizálása felé azon fizikai és társadalmi korlátoknak
a lebontása, amelyek akadályozzák a nőket a családtervezési módszerek igénybevételében
(1).
-
A nők műveltség, mint a férfiak műveltségének
a része
Számottevő különbségek vannak a nők műveltsége
között a fejlődő országokban. Sok afrikai országban az írástudó nők száma
kevesebb, mint fele az írástudó férfiakénak. Bár az írástudás aránya alacsony
marad, 1970 óta látványos fejlődés figyelhető meg a fejlődő
országokban a női lakosság írástanulásában (1).
-
Fogamzásgátlók használata
Az 1960-as évek óta a fejlődő országokban,
például Latin-Amerikában, Kelet- és Dél- Ázsiában, nagymértékben növekedett
a fogamzásgátló szerek használata. Afrikában sokszor a földrajzi körülmények
is befolyásoló tényezők lehetnek, hiszen a Szaharától délre eső területeken
vannak olyan falvak, ahol két óra gyaloglásba, vagy még többe is beletelik
az út a legközelebbi ellátóhelyig (2).
Sok országban a gyermekek 5 éves korig
történő halálozásában jelentős csökkenés következett be. Brazíliában 1000
élve születésre 181 halálozás jutott 1960-ban és 69 1991-ben. Zimbabwében
ekkor ez az érték 181-ről 90-re csökkent. Más afrikai országokban 1000
élve szülésre 1960-ban 204, 1991-ben 191 halálozás esett (1).
 
|
|