NÉPESSÉG ÉS EMBERI FEJLŐDÉS
Bevezetés
Népesség
Fogyasztás
Földhasználat 
Talaj
Élelmiszer
Biodiverzitás
Víz
Energia
Légkör
Összegzés
Szakirodalom
 
 		 A növekedés története a népesség létszámával kezdődik. Az emberi történelem kezdetétől a népesség 1900-ig 1,6 milliárdra szaporodott, 1930 előtt az összlétszám még nem érte el a 2 milliárdot. 30 év múlva 3 milliárd, 45 év múlva pedig 4 milliárdra nőtt a népességszám. Egy évtizeddel később 5 milliárd ember élt a Földön. 1999-ben meghaladta a 6 milliárdot. Napjainkra 6,5 milliárdan élünk bolygónkon. Az ENSZ előrejelzéseit figyelembe véve az össznépesség nem duplázódik meg, noha újabb 3-4 milliárddal nőhet elérve a 9-10 milliárdos értéket, figyelembe véve a születések számának esetleges csökkenését és az AIDS járványt (1). A növekedés majdnem teljes százaléka a fejlődő országok, azokon belül is a városok népesség növekedését jelzi előre, míg a fejlett, iparosodott országokban csökkenésre számíthatunk. Amíg a népesség 1900-ban mindössze 1 százalékkal emelkedett évente, a hatvanas években 2,2 százalékos történelmi magasságra kúszott fel. Ettől kezdve egy lassú csökkenés során 1964-re 1,4 százalékkal esett vissza a szaporulat, viszont 1900-ban 16 millió volt, 1990-ben már 90 millió, ami 1997-ben 80 millióra csökkent (10). Az előrejelzések szerint a következő évtizedben ez az arány marad, majd újból lefelé fog mozdulni. 1996-os adatok szerint a népesség az egyes országokra nézve jobban eltér egymástól, mint bármikor ezelőtt a történelem során (7).  
  • A Föld népessége 

A népesség mindössze 32 országban látszik stabilizálódni, a többiben vagy megkétszereződik vagy megháromszorozódik a jövőben. Oroszország és Kelet- valamint Kelet-Közép-Európa országai esetében az alacsony születésszám, ehhez képest magas halálozás drasztikus népességcsökkenést eredményezhet, mely az 1960-as és 1980-as évek értékeit fogja megközelíteni. A népesség itt 200-300 millió főre csökkenhet. Európa nyugati felén és Japánban 10 százalékos csökkenésre lehet számítani, míg az USA 30%-kal növeli állampolgárainak számát századunk közepéig. Kínában a legutóbbi századfordulón 2,1 gyermeket vállalt egy anya, így stabilizálódhat a populáció és a 2000-es 1,4 milliárdról 2050-ben 1,2 milliárdra csökkenhet vissza. Indiában 4 gyermek/nő a születési arány, amely a mai 930 milliárdról 50 év múlva 1,9 milliárdra nőve a Föld legnépesebb országává teheti az ázsiai államot. Latin-Amerikában 3 gyermek/nő a születési arány. Ilyen ütemben haladva 70 százalékkal is nőhet a lakosok száma, elérve a 810 milliós értéket egy fél évszázad alatt. A népesség növekedése hosszú távon sokféle hatástól függ, például a születések számától. Ha a születések száma 2,5 gyermek/pár-nál stabilizálódik, akkor a Föld népessége 2150-re eléri a 28 milliárdot. Ha 1,7 gyermeknél stabilizálódik, 2050-re megközelíti a 7,5 milliárdos csúcsot, de 100 évvel később 4,3 milliárdra csökkenhet. Az átlagos születési érték 3,3 jelenleg, ami az 1970-es évek 4,5-es szintjéről csökkent le (7). 

  • A népesség kor és nem szerinti megoszlása a fejlődő országokban 
A fejlődő országokban a fiatalok sokkal többen vannak, mint az idősebb generáció tagjai. Az utóbbiak között igen nagy a halandóság, amely a fiatalodó társadalmak koreloszlási képét vázolja fel előttünk. Ezen  országokban jelentkezik legnagyobb mértékben a demográfiai robbanás. A kormányok erejét a végsőkig feszítik azok a feladatok, hogy egyre több gyermeket kell iskoláztatni, a fiatal álláskeresők felduzzadt tömegei számára kell munkahelyet teremteni, s meg kell küzdeni a népességnövekedés környezeti hatásaival (1). 
  • A népesség kor és nem szerinti megoszlása a fejlett, iparosodott országokban 
Sok fontos különbség van a fejlődő és fejlett országok népessége között. A fejlett országokban egyenletesebb a megoszlás a felnőttek és a fiatalok között. Itt nem lép a fiatalok nagy tömege a reproduktív korba, ennek a csoportnak a létszáma hosszú időn át változatlan marad (1). 
  • Teljes születési ráta 
Egy másik módja a növekedési irány áttekintésének a születési ráta, vagy az egy nőre jutó átlagos szülési szám megállapítása. Ahogy a térkép is mutatja, a születési ráta nagyon magas a fejlődő régióban (pl. Afrika és a Közel-Kelet országaiban), és alacsony a legtöbb fejlett régióban (pl. Európa), ahol sok országban a születési ráta a megfelelő szint alatt van (1).  
 
  • Népesség növekedési ráta 
Ha a jövőre gondolunk, meg kell fontolnunk a népesség növekedési szintek közötti különbségeket. Ahogy a térképen is látszik, a növekedés gyorsabb Afrikában és a Közel-Keleten, Európában pedig kiegyensúlyozott. Ha a jellemző növekedési ütem folytatódik, akkor Dél-Afrika lakossága körülbelül 2050-re megkétszereződik, míg Európa lakossága 6%-kal csökken (1). 
 
  • A népesség sűrűsége 
A teljes népességet sokféleképpen érdemes megfigyelni. Egyik módja a népsűrűség megállapítása, vagyis hányan élnek egy adott területen. Az ábrán is látható, hogy a Föld legsűrűbben lakott részei Ázsiában és Európában  vannak. Afrika - ahol  nagy a népesség növekedési aránya - nem sűrűn lakott (1). 
  • A születési ráta és a nők műveltségi szintje 
Nagyon látványos a kapcsolat a nők műveltsége és a születési ráta között. Általában azoknak a nőknek, akik tudnak olvasni, kevesebb gyermekük van, mint azoknak, akik nem tudnak. Az ilyen adatok is hangsúlyozzák az oktatás, a képzés és a nők magasabb műveltségi szintre emelésének fontosságát a népesség növekedésének lassítása érdekében. Az első lépés a népesség stabilizálása felé azon fizikai és társadalmi korlátoknak a lebontása, amelyek akadályozzák a nőket a családtervezési módszerek igénybevételében (1).  
  • A nők műveltség, mint a férfiak műveltségének a része 
Számottevő különbségek vannak a nők műveltsége között a fejlődő országokban. Sok afrikai országban az írástudó nők száma kevesebb, mint fele az írástudó férfiakénak. Bár az írástudás aránya alacsony marad, 1970 óta látványos fejlődés  figyelhető meg a  fejlődő országokban a női lakosság írástanulásában (1). 
 
  • Fogamzásgátlók használata 
Az 1960-as évek óta a fejlődő országokban, például Latin-Amerikában, Kelet- és Dél- Ázsiában, nagymértékben növekedett a fogamzásgátló szerek használata. Afrikában sokszor a földrajzi körülmények is befolyásoló tényezők lehetnek, hiszen a Szaharától délre eső területeken vannak olyan falvak, ahol két óra gyaloglásba, vagy még többe is beletelik az út a legközelebbi ellátóhelyig (2). 
 
  • Gyermekhalálozási ráta 
Sok országban a gyermekek 5 éves korig történő halálozásában jelentős csökkenés következett be. Brazíliában 1000 élve születésre 181 halálozás jutott 1960-ban és 69 1991-ben. Zimbabwében ekkor ez az érték 181-ről 90-re csökkent. Más afrikai országokban 1000 élve szülésre 1960-ban 204, 1991-ben 191 halálozás esett (1).