A kötő-és támasztószövetek mezodermális eredetűek, de igen eltérő felépítésű és funkciójú szövetféleségből állnak. Felépítésükre általában jellemző, hogy sejtekből és nagy mennyiségű sejtközötti állományból állnak. A sejtközötti állomány kocsonyás vagy folyékony alapállományból és rostokból áll. Háromféle kötőszöveti rostot különítünk el: kollagénrostot, rugalmasrostot és rácsrostot. Az alapállománynak fontos szerepe van a sejtek közti anyagcsere folyamatokban; metakromatikusan festődik.
A kötőszöveti sejtek igen változatos felépítésűek:
1. fibrocyta
2. histiocyta
3. plasmasejt
4. hízósejt (Erlich- féle)
5. zsírsejt
6. lymphocyta
7. granulocyta ....stb.
A kötő- és támasztószövet ideg-, vér-, és nyirokereket tartalmaz. A csoportba tartozó szövetféleségek egymásba átalakulhatnak.
Felosztásuk:
Gerinces állatok kötőszövetei:
Sejtekben gazdag kötőszövetek:
1. Embrionális kötőszövet:
Mesenchyma
Kocsonyás kötőszövet
2. Recés kötőszövet
3. Zsírszövet
4. Vér
Rostokban gazdag kötőszövetek:
1. Lazarostos kötőszövet
2. Tömöttrostos kötőszövet
Gerinctelen állatok kötőszövetei
Chordaszövet
Porcszövet
Csontszövet
Mesenchyma
Embrió km. (Gallus)
(H.-E.)
Nyúlványos mesenchymasejtek térhálózatából áll. A citoplasmában szegényes mesenchymasejtek nagy, gyengén basophil festődésü sejtmagot tartalmaznak. A sejtek között folyékony alapállomány helyezkedik el, melyben rostok nem mutathatók ki, vagy csak kevés van (kollagén).
Kocsonyás kötőszövet
Köldökzsinór km. (Homo s.)
(H.-E.)
A kocsonyás kötőszövet mesenchymasejtekből, praekollagén rostokból és alapállományból áll. A mesenchymasejtek nyúlványosak, ovális magjuk centrális elhelyezkedésű. A sejtek alkotta hálózat hézagaiban alapállomány van. A praekollagén rostok a metszetben nem láthatóak. A kocsonyás kötőszövetbe ágyazódott be a két artéria umbilicalis és a véna umbilicalis.
Retikuláris kötőszövet
Lép (emlős)
(H.-E.)
Elágazó, nyúlványos sejtek hálózatából áll, melyek a térhálózatot alkotó retikuláris rostok találkozási pontjaiban helyezkednek el. A rostok ezüstnitrát impregnációval vagy metilénkék - eozinos festéssel mutathatók ki.
Retikuláris szövet
Féregnyúlvány km. (emlős)
(H.-E.)
A féregnyúlvány a vastagbélhez hasonló szerkezetű, de a hám alatt egészen az izomrétegig változó vastagságban limfotikus szövet található. A limfocyták szórtan a hám és izomsejtek között is előfordulnak. A szubmucosaban sok zsír is található.
Fehér zsírszövet
Tenyér- talpbőr km. (emlős)
(H.-E.)
A fehér zsírszövet sejtjeinek magja és citoplazmája a sejt perifériáján helyezkedik el. A sejt alakja jellegzetes " pecsétgyűrű " formát mutat. Középen egyetlen nagy vacuolum látható (univacuolás zsírsejt). A sejtek körül fonadékot képző retikuláris rostok csak ezüst impregnációval mutathatók ki. A zsírszövet gazdag vér- és idegelemekben.
Barna zsírszövet
Vese km. (emlős)
(H.-E.)
A zsírszövet sejtjeinek magja kerek, centrális elhelyezkedésű. A citoplazma sok apró vakuolumot tartalmaz (plurivacuolás zsírsejt), melyek különböző méretűek és alig festődnek. A retikuláris rostok csak ezüst impregnációval mutathatók ki.
Vér
Kecskebéka (Rana esculenta)
(H.-E.)
A vérkenetben ovális alakú erythrocyták láthatóak. Centrális elhelyezkedésű magjuk is ovális alakú. A plazmában kisebb, nagyobb lymphocyták, excentrikus sejtmagvú granulocyták, hálózatos plazmaszerkezetű monocyták fordulnak elő. Citoplazmájuk pirosra festődik.
Vér
(emlős, Homo s.)
(Giesma- festés)
A vérkenet domináló sejtjei a kerek vörösvérsejtek, erythrocyták. Narancsvörös szinűek, centrális részük világosabb.
A granulocyták kerek sejtek, magjuk különböző mértékben lebenyezett. Halványabb citoplazmájukban különböző nagyságú és festődésű szemcsék vannak. A neutrophil granulociták magja erősen szegmentált (3-4 lebenyű) granumjaik aprók, halványpirosra festődnek. Az eosinophil granulociták magja általában kétlebenyű, granumjaik nagyobbak és élénkpirosra festődnek.
A basophil granulociták (nagyon ritkán láthatóak) magja gyengén szegmentált, granumjaik sötétkékre festődnek.
A lymphocyták magja kerek. Citoplazmájuk halványlila festődésű és vékony szegélyként övezi a sejtmagot.
A monocyták a legnagyobb vérsejtek. Magjuk bab alakú, excentrikus elhelyezkedésű. Citoplazmájuk halványkékre festődik.
A thrombocyták csillag alakúak, gyakran csoportosan fordulnak elő. Közepén rózsaszínre, széli része halványkékre festődik.
Pigmentsejtek
Béka bőr (Rana esculenta)
(H.-E.)
A béka bőrében pigmentsejtek, (kromatofórák) vannak, melyeknek legnagyobb része a str . spongiosumban található, de előfordulnak az epidermiszben és a bőr egyéb részeiben is. A sejtek eltérő méretűek, általában nyúlványosak. Festékanyaguk szerint lehetnek: xantofóra (sárga), erythrofóra (vörös), melanofóra (barna, fekete).
Lazarostos kötőszövet
(emlős, subcutis)
(H.-E.)
A lazarostos kötőszövetben megtalálható majdnem valamennyi kötőszöveti sejttípus, (a mesenchymalis és reticulumsejt kivételével) és mindhárom rosttípus. Sejtközötti állománya bőséges. Megfigyelhető sejttípusok:
A kötőszöveti rostok közül csak a durva nyalábokba rendeződő, élénkpirosra festődő kollagén rostok különíthetők el fénymikroszkóppal.
Tömött, kollagénrostos kötőszövet
Inszövet (emlős)
(H.-E.)
Az ínszövet fibrocytákból és kollagén rostokból áll. Minimális mennyiségű az alapállománya. A kollagén rostok élénkpirosra festődnek, párhuzamosan futva rostköteget alkotnak. Laza állapotban enyhén hullámos lefutásúak. A kötegek közé lemez vagy szárnyszerűen elnyúlt tendocyták ékelődnek be. A rostnyalábok közé helyenként benyomul a lazarostos kötőszövetből álló endotendineum.
Hyalinporc
Trachea (emlős)
(H.-E.)
A hyalinporc porcsejtekből, kollagén rostokból és bőséges mennyiségű alapállományból áll. A csoportokba, territtóriumokba rendeződő porcsejtek (chondrocyták) zsugorodottak. Magas víztartalmukat a metszetkészítés során elvesztik, egy vagy két magjuk kerek vagy ovális. Cytoplasmájuk alig festődik. A porcudvar basophil festődésű, belső része erősebben fénytörő. A territoriumok között acidophil festődésű alapállomány van, benne a kollagén rostok fénymikroszkóppal nem láthatóak.
Hyalinporc
Bordaporc (emlős)
(H.-E.)
Az egyenetlenül festődő sejtközötti állományon (mátrix) belül csoportosan (chondron) vagy különállóan lévő porcsejteket (chondrocyta) láthatunk. A porcszövetet tömött kötőszöveti réteg a porchártya (perichondrium) övezi, amely egy stratum cellulare és egy stratum fibrosum rétegből épül fel.
Rugalmas rostos porc
Fül km. (Oryctolagus c . d .)
(H.-E.)
Az elasztikus rostos porc porcsejtekből, elasztikus rostokból és minimális mennyiségű alapállományból áll. A porcsejtek magja kerek vagy ovális. Egyesével, párosával, ritkábban többedmagukkal sorokba rendeződnek. A sejtsorok között csillogó piros fonalak formájában tűnnek elő a rostok.
Kollagén rostos porc
Csigolyaközti porckorong (emlős)
(H.-E.)
A kollagén rostos porc porcsejtekből, nagy mennyiségű kollagén rostból és minimális mennyiségű alapállományból áll. A vaskos, élénkpirosra festődő kollagén rostkötegek között helyenként porcszigetek tünnek elő. A szigetekben magányos porcsejtek és közöttük halvány basophilan festődő alapállomány látható.
Csontszövet
Csöves csont km. (emlős)
(H.-E.)
A csöves csontok tömör középdarabjainak fő tömegét a kerek vagy kissé ovális átmetszetű csontegységek (osteon) alkotják. Centrumukban a vérerekkel kitöltött Havers - csatorna halad, melyet koncentrikusan a Havers - lemezek vesznek körül. A kollagén rostokat tartalmazó lemezek közötti csontüregecskékben szilvamag alakú ovális magvú csontsejtek (osteocyták) találhatók. Helyenként a Havers - csatornára merőlegesen futó járatok, a Volkmann - csatornák tünnek elő. Az oszteonok közötti teret a Havers - lemezekhez hasonló szerkezetű összekötő lemezek töltik ki, ahol a kollagén rostok egymásra merőlegesen futnak. A lemezrendszerek hematoxilinnel erősen festődnek.
Desmogén csontosodás
Maxilla (emlős)
(H.-E.)
A maxilla körülírt területein desmogen csontosodás zajlik. A csontosodó területeken acidophilan festődő csontlemezek (gerendák) szabálytalan hálózata látható. A csontgerendák állományában érett, ovális magvú osteocyták helyezkednek el, széleiken kromatindús magvú osteoblastok sorakoznak, melyek csontosodási magot alkotnak. Ezek ergasztoplasmában dúsak, nagy méretűek. Helyenként a maguk vájta üregekben, többmagvú, acidophil szemcsézettségű óriás sejtek, osteoklastok (csontpusztító sejtek) is előtűnek. A csontlemezek közötti területet nyúlványos sejtekből álló mesenchyma foglalja el.
Chondrogen csontosodás
Ujjperc (emlős, foetus)
(H.-E.)
A mesenchymából üvegporc majd csontszövet alakul ki. A diafízis és epifizis területén a csontosodás egymás felé tart, közöttük az epifízis porckorong különböző állapotú zónákra különül el:
A nyugalmi zónában ovális magvú fiatal porcsejtek vannak, közöttük kifejezett a halvány, basophilan festődő alapállomány.
A proliferaciós zónában a porcsejtek sorokba rendeződnek, magjuk egyre laposabbá válik.
A degenerációs zónában a porcsejtek megduzzadnak , esetenként szétesnek, a közöttük lévő halványan festődő alapállomány azonban mint irányító gerenda megmarad . A degenerálódó sejtek között többmagvú óriássejtek is megjelennek.
Az ossifikációs zónában csontgerendák tünnek elő, ovális magvú osteocytákkal, széleiken oszteoblasztok sorakoznak. Elszórtan sokmagvú osteoklasztok is láthatók.
A diafízis területén egy perikondrális " csontmandzsetta " a porcos vázat körülveszi, mely a dezmális csontosodás mintájára keletkezik.
