Az izomszövetek legjellemzőbb sajátsága az összehúzékonyság, mely miofibrillumok jelenlétéből adódik. Az izomszövet általában mesodermalis eredetű. Alak és működési szempontból a gerinceseknél elkülönítünk: simaizom és harántcsíkolt izomszövetet. A harántcsíkolt izomszövethez a váz- és szívizmok tartoznak.
A gerinctelen állatokra (gyűrűsférgek, puhatestűek) jellemző még a helikalis izomszövet is.
Sima izomszövet
Vékonybél (emlős)
(H.-E.)
A sima izomsejtek kötegeket, rétegeket vagy lemezeket alkotnak. A sejt hossztengelyével párhuzamosan futnak a miofibrillumok . A sejtek plasmája egyenletesen pirosra festődik, fénymikroszkópikusan szerkezet nélkülinek látszik. A sejtmag megnyúlt pálcika alakú. Szoros kapcsolatban állhatnak a kötőszöveti elemekkel (rugalmas, kollagén rostok), hajszálerekkel vagy idegrostokkal.
Sima izomszövet
Gyomor (emlős)
(H.-E.)
A sima izomsejtek különböző lefutású lemezeket, kötegeket alkotnak.
Sima izomszövet
Húgyhólyag (emlős)
(H.-E.
Az átmeneti hám alatt sima izomszövet elkülönült izomsejtekkel jól látható.
Hámizomsejt
Közönséges hidra (Hydra vulgaris) km.
(H.-E.)
A hámizomsejtek egy hengeres alakú felső és egy lemezszerűen megnyúlt alsó részre tagolódnak ("kalap forma"). A hámjellegű felső rész tartalmazza a sejtalkotókat, míg az alapi (basalis) részben miofibrillumokat találhatunk.
Simaizom
Tejfehér planária (Dendrocoelum lacteum) km.
(H.-E.)
A bőrizomtömlő izomrétegei körkörös, átlós és hosszanti lefutású simaizmok. A körkörös (diagonális) majd hosszanti (longitudinális) izmok vastagabb réteget alkotnak. Planáriákban még háthasi (dorzoventrális) izmok is kialakulnak, melyek szórtan, nem rétegekben találhatók a parenchymában.
Simaizomszövet
Lóbélgiliszta (Ascaris megalocephale) km.
(H.-E.)
A izomsejtek kiöblösödő " hasi " és hosszú nyúlványos "karra" tagolódnak. A hasi részben foglalnak helyet a sejtalkotók. A miofibrillumok a test hossztengelyével párhuzamos lefutásúak. A sejtek hosszú " karjaikkal " az idegkötegekben futnak. Az izomsejtek alaktanilag plasmatikus és perifériás típust is képviselhetnek.
Helikális simaizomszövet
Földigiliszta (Lumbricus terrestris) km.
(H.-E.)
A hámréteg alatt körkörös és hosszanti lefutású izmokat találunk, ahol a hosszantiakat kötőszöveti lemezek nyalábokra tagolnak. A lemezek így egy sajátos - madártollra emlékeztető - rajzolatot adnak a hosszanti izomnak. A földigiliszta paramiozintartalmú rostjaiban hiányzik a haránt periodicitás.
Sima izomszövet
Éti csiga (Helix pomatia) km.
(H.-E.)
A csigák hámja alatt finom rostozatu, bő kötőszöveti állomány fut. Az izomnyalábok összefonódnak a hám alatti kötőszövettel, sűrű fonadékot képezve. A talpban nyálkatermelő mirigyek tömegét is találjuk, mely szintén a kötőszövetbe ágyazódott.
Harántcsíkolt izomszövet
Vázizom km. és hm. (emlős)
(H. - E.) vagy
(Vas - haematoxylin - E.)
Sokmagvú izomrostokból állnak, melyek hosszirányban párhuzamos lefutásúak. A rostok harántirányú csíkoltságát a sötét és világos csíkok váltakozása mutatja.
A harántcsikolat H. - E. - nel festett készítményen kevésbé látszik (kodenzor süllyesztés, rekesz szűkítéskor halványan). A sötét anizotróp csík " vas - haemetoxylin " - nal jól festődik, míg a világosabb, izotróp csík kevésbé. Az izomrostok keresztmetszetben egyenletesen oszlanak szét vagy Cohnheim - féle mezőt alkotnak. Az izomrost számos pálcika vagy ovális a szarkolemmával szomszédos, periférikus magot tartalmaz.
Harántcsíkolt izomszövet
Nyelv (emlős)
(Vas - haematoxylin - E.)
A nyelv harántcsíkolt izomrostjai térhálót képeznek. A különböző lefutású izomrostnyalábok " halszálkára " emlékeztető mintázatot képeznek.
Harántcsíkolt izomrost
(elektronmikroszkópos felvételek alapján)
A myofibrillák anizotrop (A) és izotróp (I) szakaszokból állnak. Az anizotrop szakaszon belüli világosabb sáv a Hensen-sáv (H) található. Közepén egy nehezen kivehető sötét csík, az M-csík (M) különül el. Az izotrop szakasz közepén húzódó sötét csík a Z - csík (Z). A két Z - csík (Z-lemez) közötti szakasz a szarkoméra.
A miofibrillák között a myoplasmatikus reticulum tubulus rendszere látható.
A szarkolemma alatt láthatóak a hosszúkás sejtmagok.
Harántcsíkolt izomszövet
Rovar izom hm.
(vas - H. - E.)
A rovar izomzat hosszmetszetben egy világosabb és egy sötétebb csíkolat szabályos ismétlődését mutatja, mely az emlős harántcsíkolt izomzat felépítéséhez hasonló.
Szívizomszövet
Szív hm. és km. (emlős)
A szívizomszövet kevésbé rendezettnek tűnik, mert a felépítő szívizomsejtek különböző irányban lefutó elágazó kötegekbe rendeződnek (villás elágazás). A szívizomsejtek citoplazmája acidophilen festődik. A centrális elhelyezkedésű mag alakja a metszési síktól függően változó. A magokat szarkoplazmában dús udvarok vehetik körül. Az Ebert - vonalak ritkán láthatóak, melyek sötétebb harántirányú vonalként mutatkozhatnak. Keresztmetszetben jól láthatók a Cohnheim - mezők. A szívizomsejtek között jelentős mennyiségű kötőszövet húzódik.
