EURÓPA

A 20 ezer hektáros nemzeti park a Horvát Karsztvidéken található, a Kis-Kapella és a Plesevica hegyvonulatokat elválasztó völgyben. A terület egyébként is gazdag a mészkő lepusztulásának, a karsztosodásnak különböző formáiban. Ez a tündéri szépségű tó sorozat is egy ilyen karsztos folyamat eredménye. Az említett völgyben lefutó Korona patak hatalmas mésztufa gátakat hozott létre, amelyek elgátolták a keskeny völgyet és felduzzasztották a patak vizét. Így egymás után, gyöngyfüzérszerűen kisebb-nagyobb tavak alakultak ki, amelyeket zúgó vízesések kötnek össze. A karsztos folyamat érdekessége az, hogy itt a mésztufa hideg vízből válik ki. Gyakoribb ugyanis a melegvizes mésztufa lerakódás. Egyik-másik tó olyan méretű, hogy a turistákat elektromos meghajtású hajókkal viszik sétaútra. Például a Kozjak tavon.

A tavakat mindenütt erdők szegélyezik. A luccal, erdei és vörösfenyővel, valamint nyírrel vegyes bükkösök szinte a víz széléig érnek. Bennük a gazdag aljnövényzetben ott láthatjuk a turbánliliom (Lilium martagon) és ciklámen (Cyclamen europaeum) színpompás virágait is.

Helyenként a partokat mocsaras rétek szegélyezik, ahol a tőzegmoha (Sphagnum sp.) zöldes barna foltjai emelkednek ki. Rajtuk kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia) és a gyomorbetegségek gyógyítására felhasznált vidrafű (Menyanthes trifoliata) tenyészik. A sekélyebb parti vízben nád és sás nőtt fel, megfelelő fészkelő helyet biztosítva a tavakon mindig megfigyelhető tőkésrécéknek (Anas platyrhynchos). Tekintettel arra, hogy itt a közlekedés - még gyalogosan is - nehéz, a turistákat palló úton vezetik végig a területen. A turista út csak néhány helyen visz a lejtős szárazföldön. A völgyben lefelé haladva, az szurdokszerűen összeszűkül, ami csak egészen kicsi tavacskák kialakulását teszi lehetővé. Ugyanakkor itt jöttek létre a legnagyobb - 30-40 méteres - és legszebb vízesések, mint a Korona és a Plitvice.

A természetvédelmet és a túrizmust remekül összekapcsolták, mert a természetvédelmi hatóságok irányítják az idegenforgalmat vállalati keretben, de úgy, hogy a természet ne károsodjon. Hogy ezt sikeresen lehet csinálni, arra bizonyíték az, hogy Plitvicei Nemzeti Park önfenntartó, sőt a bevételekből még fejlesztésre is jut.