Skip to Content

A projekt indoklása, fontossága, jelentősége

Mind a K+F kutatóhelyek (elsősorban alapkutatások), mind a kutatás területén tevékenykedő alkalmazottak számát tekintve a régió jelentős potenciállal rendelkezik, ugyanakkor a GDP 0,88%-os (sőt, ez a szám 2003-ban csak 0,7% volt!) ráfordítási aránya az EU más régióihoz képest kedvezőtlen képet mutat, a technológiai kutatás feltételei sok területen hiányoznak. Ezért kiemelt figyelmet érdemel a felsőoktatási és kutatóintézmények gyakorlati életben is alkalmazható eredményeket hozó alkalmazott kutatásainak támogatása, továbbá a vállalatok, vállalkozások K+F tevékenységének, valamint vállalatok és a felsőoktatás közötti együttműködés ösztönzése a már meglévő és újonnan alakuló hídképző szervezetek munkájának kiemelt támogatásával, valamint marketing innovációs rendszer működtetésével. Hazai és nemzetközi kutatók számára egyaránt új lehetőséget kínálhat a régióban olyan K+F-központ(ok) felépítése, valamint a meglévő intézményrendszer jobb kihasználása, korszerűsítése, műszerezettségük javítása, valamint olyan K+F-központ(ok), tudáscentrumok  felépítése, amely(ek) a kutatás számára világszínvonalú infrastrukturális hátteret jelent(enek), s a vállalatok számára kutatási, termékfejlesztési szolgáltatást nyújtanak, multiplikatív hatásaival a régió gazdasági fejlődését dinamizálhatja. A versenyképes, megfelelően rugalmas vállalkozásoknál nélkülözhetetlen az innovatív szemléletmód kialakítása és alkalmazása. E gondolkozásmódnak a vállalkozások üzleti terveiben is meg kell jelennie. Lényeges továbbá a régióban megjelenő kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek ismertté tétele, elsősorban marketing eszközökkel.

A hazai felsőoktatási intézmények számára a világ tendenciáiból fakadó kihívások fő profiljaként a „tudástermelés” a legjelentősebb ágazattá emelkedik. Nemzetközi tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az úgynevezett regionális tudáscentrumok általában egyéb fontos feltételek mellett a meglévő felsőoktatási intézmények közvetlen környezetében alakultak ki. A Főiskola az elmúlt évben a „funkcionális régió” egyik „lokális tudáscentrumaként” működött, mivel az Észak-Alföldi Régióban a Debreceni Egyetem, az Észak-Magyarországi Régióban pedig a Miskolci Egyetem töltik be a regionális tudáscentrumok szerepét. Ezeken az egyetemeken azonban főként természettudományok területén végzett alap- és alkalmazott kutatások folynak, míg a gazdasági fejlődés következményeként jelentősen növekedett az igény a társadalomtudományi, ezen belül is a humánerőforrás fejlesztési kutatások iránt. A Nyíregyházi Főiskola e tekintetben jelent lényeges előrelépést, hiszen a kidolgozásra kerülő projektjeinek többsége e szakterületeket ölelik fel. A Nyíregyházi Főiskola életképességének elengedhetetlen feltétele, hogy helyt álljon az egyetemek, főiskolák hazai és nemzetközi versenyében, melynek egyik fontos eleme, hogy meg kíván ezzel felelni a Bolognai dekrétumban megfogalmazott elvárásoknak, a BSc. és MSc. szintű oklevelek kibocsátási feltételeinek is. A Főiskolai képzés megőrzött értékei, tradíciói, tudományterületi sokoldalúsága, a piac által keresett szakok beindítása és a más intézményekét meghaladó rendkívül kedvező infrastruktúra tovább növelte az egyébként is többszörös túljelentkezést, lehetővé téve a költségtérítéses képzési formák beindítását. Mindezek mellett egyes területeken megmaradt a képzés elméleti jellegének dominanciája, a gyakorlati alapkompetenciák biztosításának egyenlőtlenségei, az idegen nyelvi és szaknyelvi képzés strukturális problémái. A hallgatók nagyobb belső átjárhatóságot kívánnak, a piac pedig sokkal kiterjedtebb felsőfokú szakképzési és szakirányú továbbképzési szolgáltatást igényelne.

A Nyíregyházi Főiskola 2000.január 1-én két intézmény integrációjával jött létre. Az integráció révén a főiskola egy nyitott, modern, dinamikus a határon túl is jelentős szerepet játszó regionális és szellemi központtá vált. Hagyományokon alapuló színvonalas oktatási és kutatási tevékenységével hozzájárul a régió és az ország humán, műszaki és gazdasági felsőfokú szakember ellátottságának javításához. Az intenzív intézményfejlesztés következtében a főiskola alapoktatással kapcsolatos funkciói magas szinten kerültek ellátásra, így megállapítható, hogy az intézmény infrastrukturális szempontból jó adottságokkal rendelkezik. Az intézmény jövőbeli szerepe szempontjából nagy lehetőségek vannak a szakmai kisugárzó szerep növelésére, a szélesebb körű szaktanácsadói kapacitás jobb kihasználására, a kutatói szellemi kapacitás kihasználására, a szellemi termékek értékesítésére valamint regionális konferenciák, tudományos tanácskozások szervezésére, a gazdasági és a közigazgatási szférával való intenzívebb és gyakorlatiasabb együttműködésre.