Aktuális

Új MTA köztestületi tagság!

Az MTA Ökológiai Tudományos Bizottság köztestületi tagjai (235 fő) a 2017-2020-as ciklusra immáron harmadik alkalommal az MTA Ökológiai Tudományos Bizottság tagjává választották intézetünk igazgatóját Prof. Dr. Szép Tibort. Sikeréhez gratulálunk

Kémia érettségire felkészítő a Kémia Intézeti Tanszéken

2016. március 23-án (szerdán) 14-17 óra között laboratóriumi gyakorlat lesz a Kémia Intézeti Tanszéken, ahol a kémia érettségin előforduló gyakorlatokat mutatjuk be és elemezzük. A bemutató a középiskolai tanulóknak ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött (email: jeko.jozsef@nye.hu).

OTDK I. helyezettek

Vicei Tibor Tamás és Koleszár Gergő Biológia BSC. szakos hallgatóink a 32. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Biológia szekcióján első helyezést értek el. Dolgozatuk címe: Ki mikor győz a békalencse-tócsagaz versenyben? Eredményeikhez szívből gratulálunk!

 

 

 

 

A Környezettudományi Intézet  oktatói  a Nyíregyházi Erdészettel együttműködve Sóstói erdőben faültetést szerveztek nov 27-én.
Összesen 450 csemetét öltettünk el. A résztvevők (12 fő)  biológia, testnevelő földrajz, informatikus szakos hallgatói és intézetünk oktatói voltak. A munka csípős időben és jó hangulatban folyt.
2015-ben is folytatjuk a faültetést!!

 

 

 

 

 

 

 

Kovacsics-Vári Gergely II. évfolyamos Biológia BSc szakos hallgatónk 
az Országos Felsőoktatási Környezettudományi Konferencián "A 
környezetszennyezés hatása a parlagfű porzós virágzat 
nehézfémtartalmára, a pollen morfológiájára és
fehérjetartalmára" c. dolgozatával III. helyezést ért el.

 


 

Dallos Gábor 

SZON:

http://www.szon.hu/greenwichi-mesterszakon-az-agilis-kutato/2460843

 


FELVÉTELIZŐKNEK


 

A Magyar Tudomány Ünnepe a Nyíregyházi Főiskolán, 2013

 

A Tudományért - Művészetért" kitűntetett :

Dr. habil Molnár Mónika

 

Az Intézet programja:

 

„Mit, miért és hogyan,

kutatások a Környezettudományi Intézetben”

a Környezettudományi Intézet Biológia, Kémia és Környezettan intézeti tanszékein folyó tudományos munka eredményeinek bemutatása

Helyszín: Nyíregyházi Főiskola, 1. körelőadó

Időpont:  2013 november 12, kedd, 14.00-16.00 óra

Program:

14.00-14.05    Köszöntő

14.05-14.20     Prof. Dr. Szép Tibor, Nagy Károly, Nagy Zsolt: Csökken, kipusztul, növekszik? Madarak monitorozása  a biológiai sokféleséget érő hatások vizsgálatában

14.20-14.35     Dr. Lendvai Ádám, Dr. Hörcsik T. Zsolt, Sütő Eszter: Szorgos munka, vagy potyalesés ? Táplálkozási stratégiaválasztás hullámos papagájoknál.

14.35-14.50     Dr. Szabó Sándor: Verseny a vízinövények között: ki mikor győz és hogyan?

14.50-15.05     Dr. Fekete István: Erdő talajok és a klímaváltozás

15.05-15.20     János István: Miről árulkodnak a csontjaink? A történeti embertan érdekességei

15.20-15.35     Dobróné Dr. Tóth Márta, Burján Evelin, Dr. Béni Áron: A parlagfű és a környezetszennyezés kapcsolata

15.35-15.50     Dr. Jekő József: Stabil szabadgyökök a kémiában, alkalmazhatóságuk a biológiában

15.50-16.00     Dr. Béni Áron, Kapitány Sándor, Sóki Erzsébet, Nagy Dávid, Prof. Dr. Posta József: Króm módosulat-analitikai módszerek fejlesztése

 

Előadások rövid összefoglalója

14.05-14.20         Prof. Dr. Szép Tibor, Nagy Károly, Nagy Zsolt: Csökken, kipusztul, növekszik? Madarak monitorozása  a biológiai sokféleséget érő hatások vizsgálatában

Nyugat-Európában sok madárfaj állománya mutat jelentős csökkenést az intenzív agrárgazdálkodás következtében, köztük olyan nálunk is gyakori faj, mint pl. a házi veréb vagy a mezei pacsirta. E mellett egyre több vonuló madárfajnál mutatkozik drámai csökkenés klímaváltozással összefüggésben. Az 1998 óta a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel együttműködésben végzett Mindennapi Madaraink Monitoringja , Közép-, Kelet-Európában elsőként tárja fel a régiónkban zajló, a biológiai sokféleséget jelentősen befolyásoló folyamatokat, kimutatva a mezőgazdasági élőhelyeken az EU csatlakozás óta jelentkező negatív hatásokat, feltárva a klímaváltozás által érintett madárfajokat. A partifecskék több évtizedes általunk végzett vizsgálatai a legújabb, speciális módszerek alkalmazásával lehetőséget ad a vonuló madarakat érő hatások részletes megismerésére.

 

14.20-14.35         Dr. Lendvai Ádám, Dr. Hörcsik T. Zsolt, Sütő Eszter: Szorgos munka, vagy potyalesés ? Táplálkozási stratégiaválasztás hullámos papagájoknál.

Kísérleteinkben arra a fókuszálunk, hogy milyen tényezők és hogyan határozzák meg a hullámos papagájok táplálkozási stratégiaválasztását – kereső, vagy potyázó –, valamint tervezzük ezeknek a jellegeknek az öröklődését és hormonális hátterét is megvizsgálni. A konzisztencia (következetes viselkedés) és plaszticitás (a viselkedésnek az aktuális környezethez való igazítása) vizsgálata, a viselkedésökológia egyik legérdekesebb kutatási területe, mely közelebb vihet minket az állati személyiség megismeréséhez. Hullámos papagájokból változó - összetételű csoportokat hozunk létre, figyelembe véve a madarak közötti párkapcsolatokat. Az egyedek viselkedését röpdékben tanulmányozzuk, egy speciális etetőtábla és videokamera segítségével. A felvételek adatait modern statisztikai módszerekkel elemezzük.  A kereső-potyázó játszma, a játékelméleti szituációk kiváló modellrendszere.

 

14.35-14.50         Dr. Szabó Sándor: Verseny a vízinövények között: ki mikor győz és hogyan?

Mi mindenre lehet felhasználni a békalencsét? A békalencsék zárvatermő szabad-úszó életmódú növények. Földünk legapróbb termetű növényei akár a szennyezett vízen is jól megélnek, széles pH-tartományt és fény- és hőmérséklet-intervallumot képesek elviselni. E növényekre jellemző a kis méret, viszonylag egyszerű felépítés és a gyors szaporodás. A hőmérséklet, a fény és a tápoldat összetételének megfelelő szabályozásával a békalencsék mesterséges körülmények között történő tenyésztése könnyen fenntartható. Ezen tulajdonságok miatt váltak a növényélettani kísérletek és ökotoxikológiai vizsgálatok kedvelt tesztnövényeivé. Alkalmasak vízminőség és a vízszennyezés jelzésére és mérésére, e mellet felhasználják őket  szennyvíztisztításra, állati takarmányként, etanol- továbbá biogáz termelésre.

 

14.50-15.05        Fekete István: Erdő talajok és a klímaváltozás

A CO2 növekmény elsődlegesen a fosszilis tüzelőanyagok elégetése miatt került a légkörbe, de egy tekintélyes hányada a talajok szerves anyag szintjének csökkenése révén, melyet az erdőségek kivágása és a szűzföldek szántóföldi művelésbe vonása vagy beépítése idézett elő. A talajok szerves anyag tartalma a globális klímaváltozás közvetlen hatásaként is csökkenhet, ha a melegedés miatt növekszik a talajlégzés intenzitása, illetve közvetett hatásként a növényzeti övek átrendeződése miatt, ha csökken a talajra kerülő biomassza mennyisége. Vizsgálataink során arra kerestük a választ, hogy a változó avarprodukció, a talajnedvesség tartalom, valamint hőmérséklet változása milyen hatást gyakorol a talajéletre és ezek következményeként hogyan változik a talajlégzés intenzitása és a talaj szerves anyag tartalma.

 

15.05-15.20        János István: Miről árulkodnak a csontjaink? A történeti embertan érdekességei

A régészeti feltárások során előkerülő emberi csontmaradványok sok mindent elárulnak őseinkről. Az antropológiai feldolgozás során meghatározható az egyének neme, elhalálozási életkora, valamint a koponya és a posztkrainiális váz metrikus és a morfológiai jellegei jó támpontot nyújtanak a biológiai rekonstrukcióhoz. Így információhoz jutunk az egyének testmagasságára, testsúlyára, illetve testalkatára nézve. Az adatok statisztikai elemzésével különbséget tehetünk a régen élt humán populációk csoportjai között, esetleg történeti következtetéseket is levonhatunk a különböző népcsoportok eredetére és vándorlására vonatkozóan. A csontokon észlelhető patológiás elváltozásokból az egyének egészségi állapotára és a lehetséges halálokokra következtethetünk, míg a csontszövet elemösszetétele pedig az egykor élt egyének életmódjáról, táplálkozási szokásairól árulkodik.

 

15.20-15.35         Dobróné Dr. Tóth Márta, Burján Evelin, Dr. Béni Áron: A parlagfű és a környezetszennyezés kapcsolata

Vizsgálatainkban a következőkre kerestük a választ: A növény allergén hatása módosul vagy sem a környezetszennyezés hatása miatt? A környezetszennyezés befolyásolja a virágzatképződést és a pollen mennyiségét vagy sem? Ha a pollenszám nem változik, vagy esetleg a környezetszennyezés hatására csökken, akkor a pollen allergén fehérjéinek mennyisége hogyan változik? A környezetszennyezés befolyásolja vagy sem a pollen morfológiát? Ennek milyen kapcsolata van a pollen allergén fehérjéinek mennyiségével? Mire számíthatnak a jövőben a parlagfű allergiások?

 

15.35-15.50        Dr. Jekő József: Stabil szabadgyökök a kémiában, alkalmazhatóságuk a biológiában

A szabad gyökös vegyületek, elsősorban az oxigén tartalmú gyökök és a nem gyökös reaktív intermedierek számos kutatási program homlokterébe kerültek. Szerepük nemcsak a kémiában, hanem a biológiában és az orvostudományban is rohamosan nő. A vizsgálatuk nem egyszerű, mert a gyökök élettartama általában nagyon rövid. A gyökös folyamatok elektron spin rezonancia (ESR) spektroszkópiai vizsgálatában a stabilis nitroxid szabad gyökök szintézise és alkalmazása a biomakromolekulák spin-jelölésére, valamint a tranziens gyököket hosszabb életidejű gyökökké csapdázó diamágneses reagensek szintézise és alkalmazása a két legfontosabb terület. Mellettük rohamosan fejlődik a szerves gyökök, ill. gyökcsapdák alkalmazása toxikus gyökök és nem gyökös molekulák okozta károsodások kivédésére. Az előadás a legfontosabb, hosszú életidejű, stabil szabadgyököket és azok vizsgálati módszereit is bemutatja.

 

15.50-16.00         Dr. Béni Áron, Kapitány Sándor, Sóki Erzsébet, Nagy Dávid, Prof. Dr. Posta József: Króm módosulat-analitikai módszerek fejlesztése

A módosulat-analitika az elmúlt két évtized során az analitikai kémia egyik leggyorsabban fejlődő területe, mivel az elemek élettani hatása, toxicitása ugyanis azoknak kémiai formájától függ. Erre a legjobb példa a króm két stabilis oxidációs állapota. E két kémiai elemforma környezetre, biológiai rendszerekre gyakorolt élettani hatása teljesen ellentétes. A Cr(III) az élő szervezet számára esszenciális nyomelem, a Cr(VI) viszont kifejezetten toxikus, rákkeltő hatású. Önmagukban az elemanalitikai módszerek nem tudnak különbséget tenni az egyes elemformák között, ezért megfelelő minta-előkészítési eljárással az egyes krómformákat egymástól el kell választani.

shadow