2010. február 7-én megrendezték Ukrajnában az elnökválasztás második fordulóját, amelyet a szavazatok 100%-os feldolgozottsága ismeretében Viktor Janukovics, a Régiók Pártjának jelöltje nyert Júlija Tyimosenkóval, a Júlia Tyimosenko Blokk elnökjelöltjével szemben. A Központi Választási Bizottság adatai szerint Janukovics 48,95%-ot, míg vetélytársa, Júlija Tyimosenko hivatalban lévő miniszterelnök 45,47%-ot kapott. A választójoggal rendelkező polgárok 69,15%-a járult a szavazó urnákhoz. A választási eredmény akkor lesz hivatalos, ha lezárulnak azok a bírósági eljárások, amelyek választási csalásokra hivatkozva Tyimosenkóék kérésére egyes körzetekben elkezdődtek. Ez követően az új elnököt beiktathatják hivatalába.
Az elemzők többsége szerint a választás második fordulójában az esélyes jelölt győzött. A január 17-én megrendezett első fordulóban még mintegy 10%-kal győzött Janukovics. Miután a további küzdelmekből kiesett jelöltek hívei a közvélemény-kutatások szerint hozzávetőlegesen egyenlő arányban oszlottak meg az állva maradt két jelölt közül, a küzdelmet az döntötte el, hogy ki tudta jobban aktivizálni a híveit. Ez jórészt mindkét jelöltnek sikerült, erre utal a viszonylag magas részvételi arány, illetve, hogy a második fordulóban jelentősen csökkent a köztük lévő különbség. A mintegy 3,5% azonban így is egyértelműnek mondható. Ennek ellenére, a BJUT először csalásokra hivatkozva - melyeket szerinte főleg a Krímben követtek el - bíróságon támadta meg az eredményt. A bíróságoknak gyorsított eljárásban kell döntést hozniuk.
Tyimosenko esélyei nem túl nagyok arra, hogy megváltoztassa a választási eredményt, ezért sokan azt tartják valószínűnek, hogy előbb-utóbb veresége elismerésére kényszerül. Újabb „narancsos” forradalom kirobbantására, átfogó tiltakozó mozgalom beindítására a társadalmi apátia miatt nincs komoly esély. Egyesek azt sem tartják kizártnak, hogy ellenzékbe vonul. Esélyeit rontja, hogy a nemzetközi választási megfigyelők (Európai Unió, EBESZ, Európa Tanács) alapvetően szabályosnak, demokratikusnak, a nemzetközi normáknak megfelelőnek ismerték el a választást.
A választási eredmények alapján Ukrajna politikai térképe alapvetően továbbra is megosztott. Tyimosenko hozta a nyugati megyéket, míg Janukovics Keleten bizonyult erősebbnek. A Régiók Pártja 11 megyében, míg a BJUT 16 megyében és Kijevben bizonyult erősebbnek. Orosz értékelések szerint Janukovics visszatérése a hatalomba a „narancsos” forradalom eredménytelenségének, a nehéz gazdasági helyzetnek, az állandó belpolitikai instabilitásnak köszönhető.
Ami a továbbiakat illeti, várható, hogy Janukovicsék az elnöki poszt után a miniszterelnöki tisztséget is meg akarják szerezni. Ez történhet előre hozott választások révén, vagy pedig úgy, hogy átcsábítgatásokkal, koalíciós megegyezésekkel parlamenti többséget tudnak biztosítani pártjuk számára. Ukrajnai hírek szerint ez a folyamat elkezdődött. Janukovicsék ebben a Kommunista Pártra, a Litvin Blokk képviselőire, a Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelem parlamentereinek egy részére számítanak, s nem kizárt, hogy a BJUT-ból is melléjük állnak néhányan.
Ami Ukrajna jövőben külpolitikai orientációját illeti, várható, hogy a NATO-tagság terve lekerül a napirendről, miközben az új ukrán vezetés továbbra is szorgalmazni fogja az Európai Unióhoz történő közeledést. Janukovics kevésbé lesz oroszbarát, mint azt a közvélemény gondolná, de az ukrán-orosz együttműködést pragmatikusabb alapokra kívánja helyezni, s minden bizonnyal jelentősen javulnak a gazdasági kapcsolatok is a két ország között. Janukovics elnöksége alatt összességében pragmatikusabb, kiszámíthatóbb politikára lehet számítani az elemzők többsége szerint.
(KEKK-összeállítás az ukrán és az orosz sajtó alapján, www.podrobnosti.ua, www.korrespondent.ua, www.pravda.com.ua, www.polit.ru, www.lenta.ru, www.gazeta.ru,)
- A hozzászóláshoz belépés szükséges
