Skip to Content

Rólunk írták

Kisebbségkutatás

Ukrajna 2010: Honnan hová?

Cikk 1
Cikk 2
Cikk 3

Kárpáti János, az MTI tudósítója jelenti:

    Brüsszel, 2009. június 16., kedd (MTI) - Az Európai Unió keleti partnerségi programjának nem csupán egyik, hanem a központi eleme a regionális és a helyi dimenzió - hangsúlyozta Herman János, az Európai Bizottság külkapcsolatokkal foglalkozó politikai igazgatóhelyettese kedden egy brüsszeli konferencián.
    Az EU jogszabályait regionális szempontból véleményező Régiók Bizottsága által szervezett, kétnapos értekezlet célja lehetőséget teremteni a tapasztalatcserére és ösztönözni a keleti partnerség országainak képviselői, az önkormányzatok, a vállalkozások, a nem kormányzati szervek, az egyesületek és az európai intézmények között a helyi és regionális tervezetek, vállalkozások létrehozását. Két műhelyben tanácskoznak a résztvevők: az egyik a területi kohézió és a gazdasági fejlődés, a másik az intézmények megerősítése és a jó kormányzás témáját járja körül.
    Az unió keleti partnerségi kezdeményezését májusban fogalmazták meg. A részleteiben még ki nem dolgozott program az EU 27 tagállama, valamint Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország együttműködéséről szól.
    Herman János az MTI-nek nyilatkozva elmondta: kétségtelen, hogy a keleti partnerségi program célországai közül több súlyos belső nehézségekkel küzd, de ez nem ellenérv, hanem éppenséggel nyomós indok a partnerségi program keretében uniós támogatások nyújtására, ezeknek az országoknak a gazdasági és társadalmi fejlesztése érdekében. Kitért arra: Fehéroroszország megfogalmazása szerint az uniónak a támogatás nyújtásakor nem szabad diszkriminációt alkalmaznia. Ez rendben is van, ám differenciálnia mindenképpen kell az uniónak - tette hozzá, és utalt a társadalmi berendezkedés demokratikus jellegének fontosságára.
    A brüsszeli tanácskozáson részt vesz Gazda László, az Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke is, aki újságíróknak elmondta: szerinte közös intézményi rendszerek révén lehetne előmozdítani a határokon átnyúló regionális együttműködés ügyét. Saját régiója vonatkozásában már létező jó példaként említette a katasztrófavédelmet, és kívánatosnak nevezte, hogy az állami népegészségügyben és a környezetvédelemben is jöjjön létre közös intézményi rendszer. Említést tett arról, hogy a Nyíregyházi Főiskolán, ahol orosz és ukrán tanszék is működik, mutatkozik törekvés kelet-közép-európai tudományos kutatási központ létrehozására.
    A Régiók Bizottsága által szervezett tanácskozáshoz időzítve, Polyworld címmel, kortárs nyíregyházi művészek kiállítása is nyílt Brüsszelben. A tárlatot a Nyíregyházi Főiskola Vizuális Kultúra Intézetének alkotói az Észak-alföldi Régió brüsszeli képviseletével együtt szervezték.

Oroszország van, volt és lesz
http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=168487

Putyinnál is erősebb ember jöhet
http://www.hetivalasz.hu/cikk/0905/putyinnal_erosebb_ember_johet

Oroszország nemzetközi és belpolitikai helyzetéről, európai kapcsolatairól, az orosz-magyar kulturális, oktatási valamint kereskedelmi együttműködés lehetőségeiről tartottak szakmai konferenciát kedden a Nyíregyházi Főiskolán

A Kelet-és Közép-Európai Kutató Központ által szervezett, Oroszország a XXI. században című konferencián a főiskola rektora beszédében kiemelte, hogy az ország legkeletibb felsőoktatási intézményének fontos küldetése van: láncszemként kapcsolja össze Kelet-, Közép- és Nyugat-Európát.

A január 1-jén létrehozott központ küldetése, hogy elmélyítse a tudást a régióról, valamint szakembereket képezzen a kultúra, a diplomácia és a kereskedelem számára - jelentette ki Jánosi Zoltán.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke elmondta: a két ország számára fokozott jelentőségű egymás kölcsönös megismerése, ami a gazdasági és kulturális kapcsolatok elmélyítésének alapfeltétele.

A magyar politikai erők tisztában vannak Oroszország politikai, ipari és gazdasági súlyával, valamint nemzetközi szerepével, ezért az ésszerűség és a célszerűség jegyében kell „közös dolgainkat rendezni” - tette hozzá a fideszes politikus.

(MTI, 2009. április 28.)
 

Európa-szakértőket képeznek

A Kelet-Magyarország 2009. február 27-i számában megjelent egy interjú Jánosi Zoltán rektor úrral és Keskeny Ernő nagykövettel: PDF

 

Kutatóközpont a Nyíregyházi Főiskolán

2009-01-07 13:05:56

A Nyíregyházi Főiskola Szenátusa 2008. november 25-én határozatot hozott a Kelet- és Közép-európai Kutató Központnak - mint rektorközvetlen kutatási és oktatási egységnek - a Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék, az Orosz Nyelv és Irodalom Tanszék, valamint az Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszék alapjain 2009. január 1-jétől történő megalakításáról. Az új egység alapvető feladatkörét, az intézmény más egységein kutatók bevonásával is, a jelölt térségre irányuló koncentrált kutatásban és szakértői képzésben határozták meg.

A megyei és a városi vezetés által is támogatott, továbbá a Külügyminisztérium által is megismert törekvés konkrét feladatairól 2009. január 6-án a kutatási és oktatási program előkészítését segítő Kiss Gy. Csaba és Tóth István diplomata-művelődéstörténész szakértők, valamint az intézmény és az érintett egységek vezetői az éves programot kijelölő tanácskozást tartottak a Nyíregyházi Főiskolán, majd ennek eredményét a megyei közgyűlés elnökének a jelenlétében sajtótájékoztatón tették közzé - nyilatkozta dr. Jánosi Zoltán, rektor.

Balogh József
Nyíregyházi Főiskola

Forrás: www.indexkelet.hu

Új kutatóközpont indulhat a főiskolán

 

2009. január 07. szerda 14:11

 

Kelet- és Közép-európai Kutató Központ jöhet létre a Nyíregyházi Főiskolán. A tervek szerint három tanszék összefogásával olyan új szak indul az intézményben, amelyen a térség számára képeznek majd diplomatákat. A kezdeményezést a Külügyminisztérium is támogatja, pénzügyi feltételit  pedig egy új alapítványt segítségével is biztosítják.

 

A megyeházán ünnepélyesen jelentették be, a Kelet- és Közép- Európia Kutató Központ alapítását. A Nyíregyházi Főiskola szenátusa még tavaly novemberben határozott a létrehozásáról. A cél az, hogy a hármashatár közelében működő főiskolán olyan  szakembereket képezzenek, akik beszélik a környező országok nyelveit és képesek fejleszteni a rendszerváltás óta   leépült kapcsolatrendszereket. A kutatóközpontot három tanszék, az orosz, ukrán és nemzetközi kapcsolatok alapjain alakítják ki.
A központ létrehozását több elismert kelet- európai diplomata is szorgalmazta. Kiss Gy. Csaba, diplomata-művelődéstörténész azt mondja, keveset tudunk a szomszédainkról és a volt szovjet utódállamokról ráadásul ez fordítva is igaz. A 20 század történelme pedig azt bizonyítja, szükség van arra, hogy jól ismerjük a térségben élő népeket, nemzeteket. A kutatóközpontnak éppen ezért komplex ismereteket kell gyűjteni a szomszédok világáról.
Jánosi Zoltán szerint a kelet- közép- európai diplomataképzés már idén megkezdődhet az intézményben. Az ehhez szükséges pénzügyi feltételek megteremtése érdekében egy alapítványt is létrehoznak. A kezdeményezést a külügyi tárca is támogatja.

Z. Pintye Zsolt

 

Forrás: www.nyiregyhaza.hu