Kirgizisztán: újra Bakijev az elnök

Az egykori szovjet tagköztársaságban július 23-án megtartott választáson újra Kurmanbek Bakijevet választották meg a Kirgiz Köztársaság elnökévé. Hivatalos adatok szerint az eddig is hivatalban lévő elnök a leadott szavazatok 76,43%-val győzött legerősebb kihívója, az egyesült kirgiz ellenzék vezetője, Almazbek Atambajev előtt, aki a szavazatok 8,39%-át szerezte meg. Atambajev és a kirgiz ellenzék nem ismerte el a választások eredményeit, azokat csalásnak nevezte. Lényegében az ellenzék véleményével azonosultak az EBESZ megfigyelői, míg a Kirgizisztánban küldött orosz megfigyelők a szavazást rendben lévőnek tartották.

Bakijev 2005-ben került hatalomra, az Aszkar Akajev korábbi elnök 2005-ös, a „tulipános forradalom” eredményekénti elűzését követően. Az eredménytelen választást követően 2005. július 10-én újabb elnökválasztást rendeztek, s ezen Bakijev a szavazatok 89%-val győzött.

Bakijev elnök rendőrsége könnyűszerrel leszámolt a mostani választások eredményei ellen tiltakozó, nem túl nagy tömeggel. Hírügynökségi jelentések szerint mindössze néhány százan vonultak tiltakozásuk jeléül az utcára, s a tüntetők közül a rendőrség többeket letartóztatott.

Oroszország számára geopolitikailag fontos a nyersanyagban nem túl gazdag Kirgizisztán a térségben, ahol már működik egy katonai bázisa, s az elképzelések szerint újat fog nyitni. Eddig az oroszok Kant városában működtetnek egy katonai bázist, melynek további sorsáról is rendelkezne az új bázis megnyitásáról november 1-ig aláírandó kétoldalú egyezmény. Elemzők a legvalószínűbb helyszínnek az üzbég határral és az iszlám szélsőségesek akciói által híressé vált Fergana-völggyel szomszédos területet tartják a legvalószínűbb helyszínnek az új támaszpont számára. Állítólag itt kerülne sor az orosz vezetésű Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének gyorsreagálású egységeit kiszolgáló bázis létrehozására, melyet megvitattak azon a kétoldalú orosz-kirgiz megbeszélésen is, amelyet a szervezet csúcstalálkozója alkalmából tartottak júliusban, s amelyről egy memorandumot írtak alá. Mindez arról tanúskodik, hogy Oroszország érdekelt a katonai együttműködés elmélyítésében Kirgizisztánnal, hiszen ottani katonai jelenléte lehetőséget ad pozícióinak javítására a nemzetközi terrorizmus, a szélsőséges iszlám fundamentalizmus, vagy a kábítószercsempészét elleni harcban, továbbá az Egyesült Államokkal a térségbeni pozíciókért folytatott küzdelemben.

(www.interfax.ru, www.gazetasng.ru, KEKK-összefoglaló)
 

shadow