slideshow 1

In memoriam Tamási László (1954-2021)

Tamási László karnagy, a Nyíregyházi Főiskola Zenei Intézetének docense 1954-ben született. Zenei tanulmányait Győrben kezdte, majd 1974-ben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Debreceni Tagozatára került, ahol zeneiskolai szolfézs, általános iskolai énektanár szakon végzett 1977-ben. 1982-86 között a Magyar Művelődési Intézetben Felsőfokú Kórusvezetői oklevelet szerzett, majd 1995-ben egyetemi diplomát kapott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen.

1979-ben megalapította a Debreceni Kölcsey Kórust, mely vezetése alatt a magyar kórusélet egyik legjelentősebb nőikarává vált. Kóruskarnagyként és vendégtanárként számos országban koncertezett és tanított. Versenytevékenységét rangos díjakkal jutalmazták. 11 CD lemez jelent meg vezényletével vagy kórusainak közreműködésével. 1986-tól 1990-ig a hivatásos Debreceni Kodály Kórus karnagya volt. Vass Lajos halála után négy évig a Szlovákiai Magyar Tanítók Vass Lajos Kórusának állandó külföldi vendégkarnagyaként tevékenykedett.

1977 őszétől a Debreceni Tanítóképző Főiskola oktatója volt, majd 1990-ben a Bessenyei György Tanárképző Főiskolára került. Szerepet vállalt a tanítóképzésben, továbbá zeneelmélet, szolfézs, transzponálás és partitúraolvasás, karvezetés, karirodalom, kórusmódszertan, karének, vezénylési gyakorlat és kargyakorlat tantárgyakat tanított az Ének-zene Tanszéken.

2010-ben kóruskarnagyi munkássága, versenysikerei és magas szintű művészi tevékenysége elismeréséül Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki. 2011-ben a Nyíregyházi Főiskola rektora Rektori Elismerő oklevelet adományozott számára. 2014-ben szerezte meg DLA Mesterdoktori címét a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Művészeti munkáját a Nyíregyházi Főiskola Tudományos Tanácsa 2015-ben a „Tudományért – Művészetért” kitüntetéssel ismerte el. 2020-ban a Magyar Kultúra Lovagja címet vehette át.

2010 és 2017 között, nyugdíjba vonulásáig vezette az egyetem Zenei Intézetének énekkarát. Énekesei, tanítványai tisztelték, szerették, felnéztek rá, halk szavának súlya, nyomatéka volt. Szobájából mindig igényes zene szólt. Sokszor álltunk meg ajtajában, rácsodálkozva egy-egy mű szépségére, hangzására.

 

Gyakorta meséltél, tanítottál minket, köszönjük neked, Tanár Úr!

 

Nyugodj békében!

 

(A Zenei Intézet munkatársai)

 

 

 

 

 

 

 


 

2016, Nyiregyhaza