Alkalmazott Kommunikáció Intézet bemutatása

ALKALMAZOTT KOMMUNIKÁCIÓ INTÉZET

 

 

A 2009. január 1-jével alakult Intézet a főiskola szervezeti átalakulásának eredményeképpen jött létre a korábbi Művelődéstudományi és Felnőttképzési Tanszék valamint a Vezetés és Humántudományi Tanszék egyesülésével.
Az Intézet felelős az andragógia, kommunikáció és médiatudomány alapszakokért. Aktív résztvevője és kordinátora az andragógia mesterszaknak is.

 


 

 

 

1. Az Intézet kutatási tevékenysége
 
Az Alkalmazott Kommunikáció Intézet kutatásai elsősorban az interetnikus kapcsolatokra vonatkoznak. Az interetnikus kapcsolatok témája a térség jellegéből adódik. Ezen belül a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő hátrányos helyzetű, munkanélküli családok körében az iskolai hátrányok reprodukálódásának folyamatát és felnőttoktatásba való bekapcsolódási lehetőségeit vizsgáljuk. Munkánkkal a társadalmi leszakadás mérsékléséhez, az oktatási méltányosság megvalósulásához is hozzá kívánunk járulni.
2006-ban elnyertük az Európai Unió, az SZMM, a Humán Erőforrás Programok Irányító Hatósága és az OFA EQUEL Nemzeti Programiroda támogatásával az „Esélynövelő roma koordinátor képzés és foglalkoztatás” (E/23) pályázatot. Az Országos Közoktatási Intézet, az Oktatási Minisztérium és az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 2003-ban indította el azt a projektjét, amely az alacsony iskolázottsági roma felnőttek számára kínált tanulási lehetőséget és Intézetünk már ekkor kapcsolódott ehhez a kutatáshoz. A program különlegessége az volt, hogy összekapcsolta a felnőttek foglalkoztatását azzal, hogy a foglalkozás időtartama alatt speciális, e program céljaira kifejlesztett tanulást támogató rendszer segítségével érettségi és szakmai bizonyítvány megszerzését tette számukra lehetővé. Az EQUEL-program keretében Intézetünk 2005-ben a korábban kidolgozott konstrukció alapján az ország 11 megyéjének 20 olyan iskolájában valósította meg az érettségivel nem rendelkező, s ennek hiányában a munkaerőpiacról kieső romák érettségihez juttatását, ahol a roma tanulók aránya az összlétszám felét meghaladta. A program félidejének tapasztalatairól helyzetértékelő kötetet jelentettünk meg „Életvilág” címmel. 2007 nyarán a programot bemutató szakmai konferenciát szerveztünk Budapesten az Országos Közoktatási Intézetben, amellyel azt a célt tűztük ki, hogy a projektben gyakorlati kipróbálásra kerülő képzési modell megvalósíthatóságáról meggyőzzük a szakembereket. A program végén záró tanulmánykötetben jelentettük meg az eredményeket, a résztvevők társadalmi státusváltozásait, sikereit és kudarcait. A „Kulcshelyzet” címmel kiadott tanulmánykötetünk arra is vállalkozik, hogy a program bemutatásával, tapasztalatainak közreadásával segítse azokat, akik szeretnének tenni a roma népesség társadalmi integrációjának érdekében, a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok felzárkóztatására irányuló esélyegyenlőségi és foglalkoztatási programok tervezésében és lebonyolításában.
 
2005-től a Pécsi Tudományegyetem kutatásába bekapcsolódva folyamatosan figyelemmel kísértük az andragógia szakot választó hallgatók tanulási képességeit és attitűdjeit. Nappali és levelező tagozatos diákjaink tanulási attitűdjeinek, motivációinak és stratégiáinak vizsgálatát 2005-től végezzük. Eredményeinkről rendszeresen beszámolunk az Országos Neveléstudományi Konferenciákon, országos rendezvényeken, felnőttképzési konferenciákon.
 
2010 augusztusában a Roma Education Fund (REF)-fel együttműködve nyertük el és indítottuk el 22 hónapig tartó „GOOD START” projektünket, mely az Európai Unió támogatásával öt európai országban folyt egy időben. A „Jó kezdet” program keretében a roma származású kisgyerekes édesanyák olvasási, írási és szóbeli kommunikációs készségeinek fejlesztését végeztük, andragógus, kommunikáció szakos és társadalmi tanulmányok szakos hallgatók közreműködésével. A programról részletesen a www.romaeducationfund.hu honlapon olvashatunk. A program vezetője Dr. Kerülő Judit.
Intézményünk oktatói rendszeresen közreműködnek regionális és lokális szükségletfelmérő kutatásokban, helyi oktatáspolitikai koncepciók kidolgozásában.
 
A Vörös Postakocsi tudományos, művészeti, közéleti folyóirat 2007-ben alapult Nyíregyháza városa, a megyei önkormányzat és a Nyíregyházi Főiskola összefogásával. A negyedévente megjelenő lap (illetve online verziója: www.avorospostakocsi.hu) mára országosan is megismert és elismert médiummá vált, melyet Intézetünk munkatársa Dr.habil. Onder Csaba irányít és fog össze. Irodalom-, történet- és társadalomtudományi tanulmányokat, illetve szakkritikákat tudományos és filológiai igényességgel egyaránt közöl elismert szakemberektől, fiatal kutatóktól és tehetséges hallgatóktól egyaránt. A lap szerkesztői a kommunikáció szak oktatói, akik szakmai műhelyként is működtetik a főiskolán szerkesztett lapot, rendszeresen szervezve konferenciákat, kritikai beszélgetéssorozatot. Ugyanakkor gyakorlati műhelyként biztosít lehetőséget a kulturális, közéleti (újság)írás elsajátítására, a regionális és országos kulturális színtér eseményeinek és résztvevőinek megjelenítésére, kapcsolatok építésére, adott esetben tudományos igényű tanulmányok közlésére.
 
Tudományos kutatómunkánk alapja és egyben biztosítéka, hogy az Intézet 15 főfoglalkozású oktatója közül 10 tudományos minősítéssel rendelkezik, egy kolléga Dr. Onder Csaba habilitált, négyen PhD aspiránsok, jelenleg doktori képzésüket befejezték és fokozatszerzési szakaszba léptek.
 
2.Az Intézet minőségpolitikájának jellemzői:
 
A már működő mesterszakjainkra járó hallgatók későbbi doktori képzésre való felkészítéséhez fontos, hogy oktatóink kutatási témájukkal csatlakozzanak, kapcsolódjanak doktori iskolák munkájához. Oktatóinak közül többen vesznek részt az ország különböző doktori iskoláinak munkájában témavezetőként, opponensként, bizottságok tagjaiként.
 
2.1. Főbb célkitűzéseink, hogy:

·  hallgatóink regionális, és nemzetközi szinten is adaptálható ismereteket, naprakész tudást szerezhessenek;

·    biztosítsuk számukra a munkájában elkötelezett, színvonalas munkavégzéshez szükséges szakmai igényesség kialakulását;

·         hallgatóink számára lehetővé tegyük képességeik minél teljesebb kifejlesztését;

·         az elméleti és a gyakorlati oktatás arányának helyes megválasztásával sikeres gyakorlati szakemberek képzését valósítsuk meg;

·      oktatóink és kollégáink minőségközpontú gondolkodásmódja fejlődjék, a minőség iránti elkötelezettség minden munkatársunknál belső igénnyé váljék;

·    munkatársaink számára megbízható munkahelyet, megfelelő munkakörnyezetet és szakmai fejlődést biztosítsunk;

·        eredményesen, és kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat alakítsunk ki a társadalom, az ipar és gazdaság szervezeteivel

·       a határainkon átívelő oktatási, kutatási együttműködések fejlesztésével erősítsük az intézmény regionális szerepkörét.
 
2.2. A minőségi oktatás érdekében:
 

·  Folyamatosan követjük a munkaerő-piaci változásokat, képzési, továbbképzési programjaink fejlesztésénél, kialakításánál a munkáltatók, gyakorlóhelyek és egyéb partnereink igényeit, véleményét figyelembe vesszük.

·     Képzéseink tartalmát, módszereit és eszközeit folyamatosan fejlesztjük, azokba partnereink kéréseit, elégedettségük elérése érdekében beépítjük.

·      Elismerjük, támogatjuk és ösztönözzük oktatóink, kutatóink tudományos és szakmai továbbképzését, törekszünk a minőségi, kedvező korösszetételű oktatói kar kialakítására.
 
Céljaink eléréséhez a hallgatók számára ösztönző, motiváló, és lehetőségeket biztosító oktatói és tudományos hátteret folyamatosan fejlesztjük. Partnereink véleményét, igényeit elvárásait, a velük folytatott szakmai kapcsolatok folyamatos erősítésével folyamatosan gyűjtjük, értékeljük.
Az Intézet munkatársai (Dr. Kerülő Judit, Dr. Nagy Edit és Vitál Attila) dolgozták ki és valósították meg az intézmény Diplomás Pályakövető Rendszerének (DPR) kutatásait, amely a hallgatói pálya és jövőkép vizsgálatát, a végzett hallgatók pályakövetését és munkaadói kutatást foglalt magában. A vizsgálatok 2010 és 2016 között évente történnek. A kutatás eddigi eredményeit öt „Gyorsjelentés” kötetben jelentettük meg.
 
 
2.3 A hallgatói elégedettség mérése
 
Az intézményválasztás szempontjainak megismerése céljából minden év októberében kérdőíves felmérést végzünk a tanulmányaikat megkezdett első évfolyamos nappali tagozaton tanuló andragógia, kommunikáció és médiatudományi nappali, további andragógia, kommunikáció és médiatudományi szakon levelező tagozaton tanuló hallgatók körében.
A Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Kara alapvetően regionális igényeket elégít ki, hisz a megkérdezett hallgatók közel kétharmada Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében él. A szomszédos Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett minden hatodik hallgató, hasonló aránnyal szerepelnek a Hajdú-Bihar megyében élők is. Az országos adatok azt igazolják, hogy az intézmények székhelye és a felvételi szándékkal jelentkező diák lakóhelye között szignifikáns kapcsolat van. Az országos trendek azt is bizonyítják, ha egy szak iránti érdeklődés stagnál vagy csak enyhén nő, a földrajzilag közel álló képzőhelyek egymástól veszik el a jelentkezőket. Elsősorban ez magyarázza az intézmények közötti népszerűségi lista átrendeződését.
Az andragógia és a kommunikáció és médiatudományi szak nappali tagozatára gimnáziumból érkeznek hallgatóink. A válaszok azt igazolják, hogy az Intézet képzéseire járó hallgatók közel fele kifejezetten tartalmi szempontok, az intézmény jó híre alapján választott és döntött a nyíregyházi képzés mellett.
Valamennyi általunk vizsgált szakra felvettek képzéssel kapcsolatos legfontosabb elvárásaira rákérdezünk. A hallgatók képzéssel kapcsolatos elvárásai a munkával, elhelyezkedéssel kapcsolatosak. Tanulásuknál fontos tényező a megtérülés, az, hogy az itt eltöltött idő, később majd előnyt jelentsen. Ezt várják el a résztvevők a képzéstől. A tanulást elsősorban stabilizációs tényezőnek tekintik. Abban bíznak, tanulmányaik arra lesznek jók, hogy biztonságban érezzek majd magukat, biztosak legyenek abban, hogy munkát találnak, olyat, amelyre az intézményben felkészítették őket.
Az andragógus és kommunikáció és médiatudomány szakos hallgatók a gyakorlati képzés fontosságát emelték ki, azt, hogy jártasságot szerezzenek, az elméletben megtanultakat a gyakorlatban kipróbálhassák. Megkérdezetteink szerint nagyon lényeges, hogy gyakorlati szakemberek tanítsák őket, praktikus, jól alkalmazható ismereteket tanuljanak tőlük.
 
 
 
3. Az Intézet képzési programjaink jellemzői:
 
Képzési programjaink kidolgozásánál figyelembe vesszük
  • a régió szakember igényeit,
  • a térségben lévő más felsőoktatási intézmények képzési kínálatát,
  • az Intézet oktatási hagyományait, tapasztalatait, kutatásait.
 
A gazdasági válság felgyorsította azt a folyamatot, amelynek hatása egyértelműnek látszik, nincs életre szóló munkahely, biztos állás. A Nyíregyházi Főiskola beiskolázási területe országos, bár hallgatóink több mint 85 százaléka az Észak-Alföldi régióból, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből rekrutálódik, azokból a régiókból, ahol országosan a legmagasabb a munkanélküliek aránya. Emiatt elengedhetetlen, hogy a képzési programok kidolgozását előzze meg a munkaerő-piaci igények felmérése.
Hangsúlyt fektetünk a munka világába való közvetlen kilépés esélyének növelésére, a képzésünk gyakorlatorientáltságára.
 
3.1. Andragógia alapszakon a hallgatók felnőttképzéssel foglalkozó intézmények mellett a főiskola Képzési és Továbbképzési Intézetében készülhetnek fel leendő hivatásukra, továbbá a Kar képzéseinél az oktatásszervezés feladatait látják el, segítik a továbbképzési igények felmérését. Itt helyben ismerhetik meg a képzésszervezés gyakorlatát, mikro-tanítások alkalmával pedig jártasságot szereznek a nyilvános szereplés területén is.
Az elmúlt években előtérbe került az élethosszig tartó tanulás fontossága, a gyors gazdasági átalakulások a munkavállalóktól egyre újabb, megújuló, megújítandó, mobil szakképesítéseket igényelnek. Ezzel együtt vált általánosan elfogadottá, hogy a felnőttképzés és ennek megszervezése az andragógus feladata. Az andragógus a képzési rendszer és a munka világa közötti folyamatok szervezésével központi szerepet tölt be a munkaerőpiac által is támogatott képzésekben. Pályakorrekciók elősegítésével, munkavállalói tanácsadók működtetésével is foglalkozik az itt végzett szakember. Az országos felmérések adatai azt igazolják, hogy az andragógus szakmának van létjogosultsága, hiszen egy szakember ma már nem engedheti meg magának, hogy megálljon az első szakmai képesítésnél, az első diplománál. A lifelong-learning szellemében tovább kell képeznie magát, hogy ismeretei naprakészek legyenek, és megfelelően alkalmazkodni tudjon a folyamatosan változó munkaerőpiachoz.
 
A Pedagógusképző Karral közösen dolgoztuk ki és indítottuk 2010 szeptemberétől az andragógia mesterszakot. A mesterszak kiemelten a hátrányos helyzetben lévő, alacsony iskolai végzettségű társadalmi csoportok felnőttoktatással való felzárkóztatásának problémáira fókuszál. A régió társadalmi összetétele, oktatási helyzete és szociális problémái indokolják, a mesterképzésben oktatók eddigi tapasztalatai, kutatási eredményei pedig lehetővé teszik, hogy a képzésben hangsúlyossá váljon a felnőttoktatásnak, mint konfliktust megoldó eszköznek a megjelenítése.
 
 
3.2. A kommunikáció és médiatudomány alapszak
 
Évek óta fokozott érdeklődés mutatkozik az országban elsők között akkreditált Kommunikáció és médiatudomány (BA) alapképzési szak iránt, amely a leendő médiaszakemberek képzését tűzte ki célul. A szakon a képzési idő második felétől üzleti kommunikáció, újságírás, on-line újságírás és televíziós műsorkészítő szakirányból lehet választani. A gyakorlatorientáltság érdekében a régió médiaszereplői gyakorlati képzőhelyeként segítik a hallgatókat a naprakész ismeretek megszerzésében. Együttműködés eredményeként az alapszakos hallgatók a főiskola területén működő médiacentrumban töltik gyakorlatukat, ahol a rádiózás, televíziós újságírás és a nyomtatott sajtó napi feladatain túl a reklám és marketing gyakorlatát is megismerhetik, innovatív készségeiket kialakíthatják, fejleszthetik. Emellett a Nyíregyházi Főiskola Campus Rádiójánál ismerhetik meg a rádiózás elméletét és gyakorlatát. A televíziós műsorkészítés menetét a Kölcsey Televíziónál próbálhatják ki a leendő kommunikációs szakemberek.
A gyakorlatok felölelik a rendezvényszervezés, a szerkesztőségi munka, a műsorkészítés, a sajtóanyag készítés, a digitális tartalomfejlesztés területeit.
 
4. Az Intézetben folyó tehetséggondozás jellemzői:
 
Oktatóink fontosnak tartják a tudományos továbblépési lehetőségeket magukban hordozó szakdolgozatok, diplomamunkák kiírását, országos és nemzetközi hírű kutatók meghívását.
 
A kiemelkedő képességű hallgatóink évek óta rendszeresen eredményesen vesznek részt pályázatokon, tudományos diákköri munkában, amely számukra önképzési, kutatási és verseny-összehasonlítási lehetőséget biztosít.
Kommunikáció és médiatudomány alapszakos hallgatóink közül többen is országos díjat kaptak. 2008 októberében ifjúsági Pulitzer-díjjal tüntették ki Makón, az amerikai újságírást megújító Joseph Pulitzer (József) szülővárosában Nagy Zsófiát, illetve különdíjjal Matey Istvánt. 2009 októberében ugyancsak ifjúsági Pulitzer-díjat vett át Horváth Borbála, és ugyanezen a pályázaton különdíjban részesült Nagy Zsófia. 2010 novemberében szintén hallgatónk nyerte a Pulitzer Díj különdíját.  
A Diák Újságírók Egyesülete (a DUE) minden évben kiírja az Országos Diákmédia Pályázatot, hét kategóriában (online, diák-újság, diákrádió, diákrádiós, diák-újságíró, diákfotós és felkészítő tanár). Az év diák-újságírója 2010-ben Sándor Alexandra Valéria hallgatónk lett. Az év felkészítő tanára címet 2010-ben szintén Karunk oktatója, Zöldi László nyerte el.
 
 
 
 

 

 

shadow