Skip to Content

Hidrobiológia alapjai gyakorlat

A HIDROBIOLÓGIA ALAPJAI (BIB2303)

 
Oktató: Dr. Vincze György, főiskolai docens
 
1. A produkcióbiológia alapjai. A biológiai produkció: primer, szekunder és tercier produkció. Az anyag- és energiaáramlás a természetes ökoszisztémákban. A vizek anyagforgalmi jellemzése. A vízterek csoportosítása produktivitás szerint. A rétegzettség alaptípusai. A vizek oldott anyagainak áttekintése.
 
2. A vizek oxigénforgalma. A víztér tagolása a rétegzettség, a biológiai produktivitás és az oxigénforgalom szempontjából. A víztér egyes rétegeinek oxigéntelítettségét befolyásoló tényezők és folyamatok. Az oxigéntelítettség napi és éves alakulása eltérő produktivitású vizekben: az ortográd, klinográd és heterográd oxigéngörbék. A folyóvizek oxigénviszonyai.
 
3. A vizek szénforgalma. Anorganikus szénformák a vizekben. A szervetlen szénformák arányainak alakulása a pH függvényében. A szénforrások növényi felhasználása: a biogén mészkiválás. Az anorganikus szénformák szerepe a vizek állandó pH-jának biztosításában: a víz legfontosabb pufferrendszere és működésének értelmezése. A növényi szénanyagcsere (fotoszintézis, respiráció) szerepe a pH alakításában.
 
4. Egyéb gáznemű anyagok forgalma a vizekben. A nitrogén oldódását meghatározó törvényszerűségek. Az oldott nitrogén szerepe: a elemi nitrogén kötése. A vízben előforduló metán és a kénhidrogén biogén eredete.
 
5. A vízben oldott szilárd anyagok: a szalinitás. Az édes és sós vizek összetétele, domonáns ionok. A vizek ionösszetételének ábrázolása: a Maucha-féle csillagdiagram. A vizek csoportosítása szalinitás alapján. Néhány kis koncentrációban előforduló fém és szerepe a redoxi folyamatokban.
 
6. A kén anyagforgalma a vizekben. A kén anorganikus előfordulásai, a változó oxidációs állapot és jelentősége. A kén szerepe az élő anyagban: a fehérjékben betöltött funkciója, valamint szerepe a sejtek redoxi folyamataiban.
 
7. A mikrobiális anyagcsere részvétele a kén forgalmában. A kén átalakulási folyamatai a vizek és az üledékek aerob és anaerob rétegeiben. A kén egyes formáinak előfordulása eltérő produktivitású vizekben a mélység függvényében.
 
8. A vizek nitrogénforgalma. A nitrogén szerepe a biológiai produkcióban. A nitrogén, mint a produktivitás limitáló tényezője. A nitrogén anorganikus előfordulási formái és azok transzformációi: a változó oxidációs állapot jelentősége.
 
9. A mikrobiális anyagcsere szerepe a nitrogén forgalmában: az asszimilatív és disszimilatív folyamatok. A nitrifikációs és denitrifikációs folyamatok szerepe a vizek nitrogénellátottságában. A légköri nitrogén megkötése: a nitrogén fixálása. A nitrogén szerepe az eutrofizációban.
 
10. A foszfor forgalma a vizekben. A foszfor előfordulási formái. A vizek foszforellátottsága és a foszforvegyületek oldhatóságának kapcsolata. A felsiíni vizek foszforkészletének eredete. A vizek összes (TP, total P) és oldott (DP, dissolved P) foszfortartalma és a partikulált (PP, particulate P) frakció. A foszforciklus klasszikus és modern modellje.
 
11. A foszfor vegyületeinek szerepe a vizek eutrofizációjában. Tápanyaglimitált biológiai produkció. A Liebig-féle minimumtörvény érvényesülése. Az eutrofizáció értelmezése a foszfor-terhelés alapján. Az eutrofizáció megelőzésének és az eutróf tavak rehabilitációjának lehetőségei és módszerei.
 
12. A vízben oldott szerves anyagok. Az oldott szerves anyagok eredete: autokton és allokton terhelés. A vízben oldott huminanyagok: fulvosavak, huminsavak és a humin. A huminanyagok szerepe a tavak hosszú távú változásaiban. A klímaváltozás hatása a huminanyagok mennyiségére. A mikrobiális anyagcsere szerepe a huminanyagok forgalmában. A huminanyagok hatása más elemek forgalmára.
 
13. A folyóvizek anyagforgalmi sajátosságai. Az áramlási viszonyok és az anyagok forgalmának kapcsolata. A folyóvízi anyagforgalmat leíró spirálmodellek. A folyóvizek legfontosabb anyagciklusai.
 
14. A tavi üledékek képződése, paleolimnológia. Üledékképződési mintázatok térben és időben: az eróziós zóna, az akkumulációs zóna, ülepedési zóna, üledékcsapdák. Az ülepedés folyamata, kinetikája. Az üledékek vizsgálatának módszerei. Az üledékek kormeghatározása.
 
15. A félév során tárgyalt anyagforgalmi vonatkozások rendszerezése, szintetikus áttekintése, ezzel segítve a hallgatók vizsgára történő felkészülését. A félév lezárásaként az indexek beírása.
 
Követelmények
Az előadásokon a részvétel a Tanulmányi és vizsgaszabályzatnak megfelelően elvárt. A félév kollokviummal zárul. A számonkérés formája írásbeli vizsga. A félév eredményes lezárásához 50 %-os teljesítményszint elérése szükséges a vizsgán. A hallgatók választhatják a félév lezárásának azt az alternatív módját is, hogy a félév során (a szorgalmi időszakban arányosan elosztva) két zárthelyi dolgozatban számolnak be a félév tananyagából. A két dolgozatnak (i) átlagosan legalább 50 %-os teljesítményszintet kell tükröznie, úgy, hogy (ii) egyik dolgozat sem lehet 40 %-nál rosszabb eredményű. Ha mindkét feltétel teljesül, akkor a kollokvium vizsgajegye megajánlásra kerül, amit nem kötelező elfogadni. Ekkor a vizsgaidőszakban lehet a vizsgát teljesíteni.
 
A jegyek megállapítása a következő határok alapján történik: 100 – 85 % jeles (5); 84 – 75 % - jó (4); 74 – 65 % - közepes (3); 64 – 50 % - elégséges (2); < 50 % elégtelen (1)